Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-02 / 244. szám

TMSM A magyar iparos-osztály megszervezése Elraondotia á szatmári magyar párti nagygyűlésen REINHART GYULA, az Ipartesiüieiek Orsz. Szövetségének elnöke. A magyar iparos osztály megszervezése 1 egyike a legfontosabb feladatoknak, mert azzal áll vagybukik a magyar társadalom,, hogy sikerül-e egy egészséges, jó módú és teherbíró iparososztályra támaszkodnia, mely pótolja azt a tisztviselő osztályt, mely már most is a többségi nemzet fiaiból alakul ki és még fokozottabb mérvben így lesz ez a jövőben, miért is a jövő nemzedék csaknem kizárólag a szabad foglalkozásokra, tehát az iparos és kereskedői pályára lesz utalva és csak ott ta­lál elhelyezkedést. Sürgős segítségre van tehát szükség, mert a ma­gyar iparososztály ezidőszerint teljesen szervezetlenül áll és a most dúló nagy gazdasági válság csak sietteti azt a folyamatot, mely a teljes elszegényedés és elproleta­rizálódáshoz sülyeszti a legértékesebb osztályt. Nézzük első sorban, milyen szervezetei vannak az iparos osztálynak? Az erdélyi és bánáti magyar iparos osztálynak ezidőszerint nincsenek külön szervezetei, mert az a néhány magyar iparos egyesület, mely még fennáll, inkább csak vegetál és nem képes erélyesebb akciót kifejteni, míg a meglevő és a régi időkből átmen­tett ipartársulatok csak a régi fény és maradékvagvon roncsain élősködnek kevés kivétellel és minthogy sem­miféle szervi kapcsolat nincs közöttük, irány nélkül tengődnek; legtöbbje kis alakulat 8—10 taggal, egész vagyonuk egy kis házacska, vagy néhány ezer iei betét. Az iparosság törvényes szervei a csatolt területen, értve ez alatt Erdélyt és Bánátot; a kereskedelmi és iparkamarák volnának, melyekben azonban az iparos­ság igen kis része van képviselve, lévén fősuly helyezve a kereskedő osztályra és a nagyiparra. Vezetősége leg jobb esetben a paritás alapján, felerészben kisebbségi; elnökei ezredesek, volt prefektusok, gyógyszerészek vagy bankigazgatók, kiknél a magyar iparos támogatásra nem számíthat. Nem jobb az Ipartestületek helyzete sem, melyek érdemleges munkát épugy nem végezhetnek mert oly helyeken is, hol tagjaink 80—90 százaléka magyar, többségi elnököt kell választaniok és a vezetőség fele ugyancspk a többségi nemzet soraiból kerül ki. így mű­ködésűk csaknem kizárólag formális hatósági funkciót végeznek, lajstromoznak, békéltetnek stb. A munka-kamarákról szóló törvény ugyan még nincs életbcléptetve, de ez az ipartestületek fenti ható sági teendőit is a munka-kamarákra fogja bizni s a kisiparost egy sorba fogja állítani a munkással, amivel öt proletárrá sülyeszti le. Milyen módon kell megindulnia a szervezésnek, mely a sivár jelenből jobb jövőt biztosíthatna a ma gyár iparos osztálynak? A szervezésnek két irányban kel! megindulnia Először erkölcsi alapon, a faji összetartozandóság érze­tét keil felkelteni és az erkölcsi támogatást minden vo­nalon keresztül vinni. Oda kell állítani az iparosokat a számarányuknak és gazdasági fontosságuknak Megfe­lelő helyekre a párt, a városok, a községek stb. vezető­ségébe; az iparosság ne csak a szavazatok leadására legyen jó, hanem részesüljön tisztségekben is, mert csak ilyen módon fogunk iparos vezetőket nevelni és megtar­tani. Nem szabad tovább is leereszkedő vállveregetéssel elintézni az iparosságot, hanm osztozkodni kell vele a hatalomban és természetesen a felelősségben is. Ha ez­által erkölcsi súlyt és tekintélyt adunk az iparosok ve­zetőinek, úgy bizonyára legmegbízhatóbb eleme lesz né­pünknek. melyre mindig bizton építhetünk. Az erkölcsi szervezéshez tartozik az iparosság ne­velése is, amit korán kell megkezdeni. A tanoncok ne­velésen kell a munkát megkezdeni, tanoncotthonok fel­állításával és az ezzel kapcsolatos tanfolyamokban ké­pezni őket. Majd legényegyletek és továbbképző isko­lák által továbbra is együttartani, ha mód van reá, ösztöndíjakkal külföldön tovább képezni, hogy uj, erő­sebb iparos nemzedéket nevelhessünk, mely versenyké­pes legyen és a reá nézve kedvezőtlenebb feltételek mellett is életképességét bebizonyíthassa Az önálló iparosokat iparos otthonokba kell tömö­ríteni, esetleg szindikátusokba, melyek jogi személyisé­get nyerhetnek s igy mindent megtehetnek tagjaik érdekében, de magukra vállalhatják a tanoncok és se­gédek szervezésének és nevelésének ügyét is, Az iparos otthonok vennék kezükbe az iparosság közügyéit, támo­gatnák az egyeseket adó, munkásbiztositó és közhatósá­goknál lévő ügyeikben, védenék igazságtalanságok el­len, nem engednék elkobozni jogaikat és támogatnák minden igazságos ügyeikben. Felolvasások, könyvtárak, szakelőadások által, ki­állítások és versenymunkák rendezésével emelni kell a nívót és pótolni az elmulasztottakat, Ismertetni az újí­tásokat az egyes iparágakban a haladás és ipari ver­senyképesség érdekében. Az iparosotthonok a társadalom összejövetelei he­lyéül szolgálnának, hogy ott egymást megismerve, meg­becsülve, összeforrjanak és igy képesek legyenek a köz érdekében hathatósan közreműködni, egyszersmint mód volna kiépíteni az erkölcsi kapcsolatot, mely szeretettel és áldozatkészséggel öleli magához a gyöngébbeket, tá­mogatva viszi előre és nem hagyja elbukni őket. Az iparosotthon volna azután az a szerv is. mely az elag­gottakról és munkaképtelen iparosokról gondoskodna, aggmeaházak felállítása által biztosítaná az elaggott Iparosoknak nyugodt megélhetését. A gondtalan Jövö, a derűs öregkor biztosítása a leghatalmasabb Ezervezö erő, mert egy életen át folytatott küzdelem után fe­nyegető koldusbot a legfélelmetesebb s hogy ezt elke­rülje, minden áldozatra kész az Iparos. Az iparos osztály gazdasági megszervezése éppen ilyen fontos és sürgŐ3 feladat Ha látjuk, hogy gazda­sági megszervezés hijján a magyar iparosok ezrei mon­danak le iparukról és merülnek el a proletariátusba, döbbenet szállta meg lelkünket, mert a gazdasági szer­vek kiépítéséhez elsősorban pénzre van szükség, mely­nek előteremtése nagy akadályokba ütközik, éppen az általános leszegényedés folytán. Es mégis ezt a pénzt elő kell teremteni mindenáron, ha a magyar iparos osz­tályt megmenteni akarjuk. Minthogy kisebbségi bankjaink nem foglalkoznak a kisipari hitelekkel, nincs más mód, mint szövetkezetek létesítése által előteremteni a szükséges anyagi eszkö­zöket. Az ipari hitelszövetkezetek alakítása, ha néhány lelkes és önzetlen iparos vállalkozik erre, igen könnyű dolog és egészen kis alapból indulhat ki. s ahol a köz­ség kicsi, illetve kevés számú iparos volna, járásonként kell azokat megalakítani. A szövetkezett törvény igen nagy előnyöket bizto­sit a szövetkezeteknek, úgy a megölakulás, mint adózás szempontjából. Az ipari hitelszövetkezetek megalakítását nyomon követné a beszerző, raktár és termelő szövetkezetek alakítása! melyeket nem is kellene külön szövetkezetek gyanánt megalakítani, hanem az egyes hitelszövetkeze­tek szakcsoportjait képezhetnék. Természetesen nem volna szabad ezeket az ipari hitelszövetkezeteket magukra hagyni, hanem betétek elhelyezésével köztámogatásban részesülhetnének, vissz- leszámitölási hitelek nyújtása által bankjaink is hónuk alá nyúlhatnának s a kezdet nehézségein átsegítve, ha­talmas tényezői lehetnének a magyar iparosság gazda­sági életének. Hogy milyen mértékben, arra nézve az aradi ipa­rosok hitelszövetkezetére hivatkozom, mely 1922 októ­ber 1-én alakult újra, amikor 79.000 lei volt a mérleg szerinti összvagyona s ma, nyolc év után. részvénytőké­je és tartalékai a C millió leit meghaladják s ezidösze­rint 31 millió lejt tesz kihelyezéseinek összege és ez idő alatt az iparosok százait mentette ,meg az elbukástól és adott módot arra, hogy iparát tovább folytassa és eg­zisztenciáját biztos alapokra fektesse. A szolidaritás mindent átölelő hatalmas érzésének kell áthatnia mindannyiunkat, nem szabad tovább is mostoha gyermekként kezelni az iparos osztályt, hanem minden erőnkből támogatni kell, mert az iparos osz­tálynak kell a leghatalmasabb pillérnek lenni, mely ma­gyarságunk megmaradását biztosítja. Ezen cél elérésére áldozatot kell hozni minden osz­tálynak, mert az iparos? osztály ezt megérdemli s hálás szívvel fizeti vissza százszorsan a jövőben. Határozati javaslat. Mondja ki a Magyar Párt nagygyűlése, hogy a ma­gyar iparos osztály megszervezését egyik legfontosabb Is legsürgősebb feladatnak tekinti s ezt teljes erkölcsi erejével támogatja. Az iparos osztály erkölcsi erejének öregbítése cél­jából kívánatosnak tartja minél nagyobb mértékben bevonni a vezetőség körébe az arra való, érdemes ipa­rosokat. Teljes szívvel támogatja az iparos otthonok alapí­tására irányuló akciót, melynek hivatása gócpontokat teremteni a magyar iparosságnak. Az iparosság gazdasági megszervezése szempontjá­ból Ipari szövetkezetek létesítését és felkarolását Ítéli a legalkalmasabbnak s ezek alakítására és kötelékeik kiépítésére az iparos osztály figyelmét különösen fel­hívja. » ---------------.»«ffiSKW*-™*---------------­Mi fog történni a bukaresti bőripari kongresszuson? Már irtunk arról, hogy november 2-án fogják megtar­tani a bukaresti bőripari kongresszust, amelyre a ko­lozsvári bőriparosok Birls Buca cipészipari szakosztályi elnököt küldötte ki. Úgy' értesültünk, hogy a szakosztályi elnökön kívül még többen vesznek részt a kongresszuson. A szakmabeliek körében nagy érdeklődéssel tekintenek a kongresszus felé, mert azt remélik, hogy ott a nyo­masztó gazdasági helyzet megjavítását célzó javaslatok fognak elhangzani. Tagadhatatlan, hogy ebben a szak­mában nagy a munkanélküliség és a kongresszustól várják, hogy a kormánynak a figyelmét erre hathatósan felhívják. Hírek vannak arról Is, hogy a bőripari kon­gresszuson fel fogják venni a kontaktust a bőrkeres- kedőkkel is, hogy a bőripari munkások és bőrkereske­dők közöfTa megélhetés javítása érdekében közös platt- formot teremtsenek. Egy marginal cipész sikere a bőripari kiállításon. Bukarestből jelentik, hogy a nemzetközi bőripari kiál­lításon Woifner József margittai cipész csaknem 100 ci­pőt állított ki és az egyiket Károly királynak ajánlotta fel. A kiállítás rendezősége a kabinetiroda utján a cipőt Károly királyhoz juttatta, aki elismeréssel nyilatkozott a cipőipar remeke felett. A kiállítás főrendezője távira­tilag gratulált Woifner Józsefnek, akit Károly király magánkihallgatáson fog fogadni. Az erdélyi magyar ipa­ros sikeréhez őszintén gratulálunk. Megszűnt a kőműves, ács és kőfaragómesterek vizs­gáztató bizottsága. A Monitorul Oficial 234. számában rendelet jelent meg arról, hogy a kőműves, ács és kö- faragómesterek vizsgáztató bizottsága megszűnt és he­lyébe uj bizottságot alakítottak. Ennek az elnöke Romu­lus Pop mérnök, tagok Runzel Gyula, Tremba József, fíoncz Ernő és Moldovan losll. A bizottság hatásköre marad továbbra Is az 1884. évi ipartörvényben megál­lapított hatáskör, amelyet azzal bővítettek ki, hogy a i.ómüvesmesterek vizsgáján az egyszerűbb betonmunká- latok tervezésére és technikai munkálataira is ki fog­nak terjeszkedni. Továbbá a bizottságok kötelesek egy­mással közölni azoknak a jelentkezőknek a neveit, akiket elutasítottak, hogy ellenőrzés alá kerülve, más helyen egy éven belül vizsgára ne jelentkezhessenek. A nyilttéren árusító kolozsvári csizmadia Iparosokat is vtzdJjjal rótták meg. Az utóbbi időkben a kolozsvári vízmüvek túlbuzgósága nem ismer korlátokat s olyan intézkedéseket tesz, hogy még azokat a csizmadia és ci­pésziparosokat is, akik a Széchenyi téren árulnak, viz­űi jjal rótta meg, dacára, hogy koloszvárl lakosok és mint ilyenek, már vizdijat fizetnek. A vízmüvek igaz­gatóságának az intézkedése tarthatatlan, mert ezen az alapon minden környékbeli iparost, vagy kereskedőt, aki ezen a helyen vizet fogyaszt, vlzdijjal lehetne meg­róni. Az érdekeltek a szakosztály keretein belül a víz­müvek igazgatóságának az intézkedése ellen nagygyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hegy a városi tanácstól kérni fogják a jogtalan vizdij szedésének a megszün­tetését. Megtartották a bukaresti nemzetközi bőripari kiál­lítást. E hó 28-án az ipar- és kereskedelemügyi minisz­ter jelenlétében nyitották meg a bukaresti nemzetközi boripari kiállítást. Sajnos, a mai nyomasztó gazdasági krízis miatt a kolozsvári kézmüiparosság nincsen olyan keretek között képviselve a kiállításon, amint azt fejlett bőriparunk megérdemelné. De nemcsak Kolozsvár, ha­nem a vidéki városok is alig vannak képvsielve. A ko­lozsvári cipésziparosok közül Zabola! Pál ortopéd-ci­pőkkel és Birls Luca hat pár különböző cipővel vesz részt az országos kiállításon. Milyen törvénytervezeteket terjesztenek be a parla­ment őszi ülésszakában? Más helyen Írunk arról, hogy közelebbről összeül a parlament, amelynek a munkás­sága elé az ország egész polgársága nagy érdeklődéssel tekint. Különösen a kézmüiparosság, mert értesüléseink szerint nagyon sok olyan törvénytervezet fog a törvény- alkotó házak elé kerülni, amelyek a kézműipar közelről érdeklik. így ezek között felsorolhatjuk a kereskedelmi és iparkamarák szövetségének az UGIR-ral és a Sfatul IVegustoresc-el együtt kidolgozott törvénytervezeteket; az adótörvények módosítása, a kereskedelmi és Iparka­marák mellett felállítandó békéltető és választott bíró­ságok, a tisztességtelen verseny elleni, a gyári védjegy­ről, az ipari lajstromokról, a cégjegyzésekről és az ipari hatóságokról szóló törvényjavaslatokat. m KK2 if rr-rir Süli » CT tó-r. -S N O O £ 0; C 8 SS .2 N *0 *£3 Cl W ;0 «0 =3 «íc.H Schulhof Emilné ORIENT S?GV6m0uÉSZSH ÍSÍ1GÍ3 ©BálBi A, Etrsda íp. Cíaropriu m IMBaMBH borotya borofvaszappan boroívafenószij borotva-ecset önborotváin készülék önboroíváió pengék acéláruk felülmúlhat itlanok. Jnfcüíifite? Diil-Eolöí», Mm üioíoriei fio. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents