Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-26 / 263. szám

XIII, tiVF. 263. SZÁM. TRAI PROBLÉMÁK Pusztuló nyelv, pusztuló nép Dr. Verws Ferenc, a kitűnő orvosprofesszor „Ve- azcdelembcn anyanyelvűnk" című kitűnő cikkében meg­ró, hogy a Keleti Újság egyik utóbbi számában a „le- éplbé*“ «ót használtam 'és nagyon helyesen rámutat, hogy e hibás szó helyett egész tömeg szebbnél szebb magyar szót használhattam volna, amelyek a fogalom legfinomabb árnyalatát is kifejezik. A professzornak tökéletesen igaza van. álég azzal sem védekezem, hogy kénytelen voltam az általános megértés végett használni ezt a sajnos bevett és álta­lánosan ismert, szerencsétlen szót, amelyet hála Isten­nek, nem én találtam ki. De tökéletesen érzem, hogy ha leírom, csak idézőjelben lett volna szabad leírnom. Nem kell dr. Veress Ferencet megnyugtatnom, hogy nyelvünk tisztaságára, szépségére, hatalmas erejére, ki­fejező képességére és minden árnyalatot a legfinomab- han tükröző lehetőségeire, — amelyek bármelyik nyu­gati világnyelvvel felveszik a versenyt, — talán én va­gyok a legbüszkébb. Ezért is esik olyan jól, a feddés, amelyben részesített. Jólesik különösen azért, mert lá­tom, hogy Erdélyben vannak, akik bár hivatásuk más irányba utalja, féltékenyen őrködnek a kisebbségi sors­ba szakadt magyarság legfőbb kincse, anyanyelvinek tisztasága fölött. Ezer és ezer példát mondhatnék dr. Veress Ferencnek, amelyek Indokolttá teszik aggódal­mát. Sajnos, nemcsak most, hanem régebben is, különö­sen szakkifejezések terén ezrével akadnak „magyar szavak", amelyeket klkellcne irtani, mert teljesen Ide­genek a magyar nyelv szellemétől. Nem ártana ezen a téren egy kis nyelvújítás. Az egységes magyar nemzet legfő’bb kulturális kincse azonban meg se érezte koráb­ban a* ilyen elferdüléseket. Kisebbségi szempontból pedig különösen és sokszo­rosan Igaza van dr. Veress Ferencnek. Ma, amikor minden körülmény a legmegdöbbentőbben éppen az anyanyelvet fenyegeti, amikor dobogó szívvel kell fél­nünk attól, hogy gyermekeink talán meg sem tudják tanulni anyanyelvűket, sokszorosan fontos annak min­den szaváTa, árnyalatára vigyáznunk. Az indokolat­lan és káros magyar opportunizmus hajlandó rá, hogy ilyen dolgok fölött napirendre térjen, nem gondolva meg, hogy milyen súlyos veszteségek támadnak ebből napról napra. A különböző nyelvek megtanulására kényszerűéit szerencsétlen erdélyi magyar, maholnap csak dadogni fog anyanyelvén és komoly veszedelem fenyegeti népi különvalóságának és külön népi jogo­sultságának legfontosabb kincsét. Egy külső, politikai rosszakarattól nem veszélyeztetett nagy nép elbírhatja, lia nyelvébe ilyen ferdülések csúsznak be, amelyek egyébként önmagnktól kihullanak, ki fognak rostálod­MAJDNEM INGYEN olvashatja Ön a magyar, román, né­met, francia, angol irók világhírű munkáit eredetiben, vagy kitűnő for­dításokban, ha a Keleti Újság előfi­zetője. — Iratkozzon be még ma a í . cserekötettel rendelkező rm1 E U Ö K& Sí YVTÁ RR A, ahol mint ezen lap előfizetője csupán havi 40 leit kell fizetnie, mely ősz- szegért korlátlan cserélést joggal olvashatja a világirodalom leghíre­sebb müveit cs újdonságait. — Aki nem előfizetője ennek a lapnak, az havi 60 leiért olvashat a fenti felté­telekkel. — Vidékre naponta posta­csomag szétküldés csoreköny- vekkel (kilogrammonként 4leiért). Ismertető ingyen. Komplett katalógus az összes könyvekről (5 nyelven) 25 L. „DANTE“ kölesünk‘nyvtár KOLOZSVÁR, Sír. Jorga (v. Jókai u.) 5. | ni, de egy kisebbség, amely körül van véve a leikétől és lényétől lényegileg különböző hatásoktól, sokszoro­san kell, hogy figyeljen éppen anyanyelvének a tiszta­ságára. A kisebbségi sors súlyos helyzetében megtaní­tott anyanyelv népünk jövőjét jelenti. Soha sem há­rult történelmünk folyamán drágább és súlyosabb fel­adat az édesanyákra, az Iskolákra, mint éppen a jelen­ben, hogy ennek a több mint ezeresztendős hatalmas, kulturális és történelmi tényezőnek minden utolsó vo­nását, Írásjelét átmentsük a saját életünket jelentő jö­vendőbe. Meghalt nyelv, meghalt népet jelent. A legörvendetesebb és a legbiztatóbb jelenség, hogy dr. Veress Ferenccel együtt sokan vannak, akik ezt a magasabb szempontot nem tévesztik szem elől. Igen, csak szidjuk egymást, veszekedjünk, tartsuk nyilván azokat, akik édes anyanyelvűnk ellen vétenek, ne csak újságban, hanem a mindennapi életben is. Javítsunk ki minden rosszul használt szót, kifejezést, a nyelv termé­szetével, törvényével ellenkező hibás elferdülést, hord­juk ajkunkon a legtisztább, a legszebb magyar nyelvet, legyünk büszkék rá, sőt merném ajánlani, hogy utón mellettünk elhaladó idegen ember ajkán Is javít­suk ki, ha vétett ellene. Szomorú Igazsága dr. Veress Ferencnek, hogy sajnos, ma kevesen tudnak magyarul, akik magyarul beszélnek. Aban is igaza van, hogy na idők múlásával ez az aggodalom indokoltabb lesz, mert sem a magán, vagy családi éiet, sem az iskola nem ké­pes nyújtani a legjobb akarat mellett sem mindazt, amt- re anyanyelvűnk szempontjából, tehát fennmaradásunk legfőbb titkaképpen szükséges volna. Fekete probléma ez, amelyet mégis csak meg kell oldanunk. Addig han­goztattuk az államnyelv és idegen nyelvek megtanuld- 1 át, az életlehetőségek és lojalitás szempontjából, amíg saját anyanyelvűnket kezdjük elveszíteni. Eljött az Ide­je, hogy a vészharangot meghúzzuk és figyelmeztessük saját nemzetünket anyanyelvének védelmére, Íróinkat, hogy fejlesszék nívóját, szépségeit őrizzék meg. A ma­gyar lélek legfontosabb kincsérői van szó és az elné­mulni készülő magyar ajk legszebb díszéről. A magam részéről nagyon köszönöm dr. Veress Ferencnek, hogy megrótt. NYIRö JÓZSEF. Két bolíviai pilóta Berlinbe akart repülni, de mind a kettő a tengerbe fulladt (Berlin, november 24.) Vasquez és Borda, bolíviai pilóták szombaton startoltak La Pás­ból, -hogy előbb az amerikai kontinenst repiib jék át, majd az Atlanti óceánon át Berlinbe jussanak. A kisérlet nagyon szerencsétlenül végződött, amennyiben a gép már a második nap lezuhant és a két pilóta elpusztult, Ekszeráruk, órák ás ezüstáruk engedélyezett vég kiérusttisa FEMYÖI8ÉL, CIuj-Holozsuár, P, Unirii 23, ahol az üzSet végleg {?©S©sxisk. 1 9 ! Még mindig nehézségeket támasz» tanak a kolozsvári városházán az illetőségi listákba való felvételnél Szóbeli jelentkezés elméletben és — gyakorlatban Mindenki vétesse fel magát az illetőségi jegyzékbe, mert ez az alapforrása minden állampolgári jognak (Kolozsvár, november 24.) A Keleti Újság hasáb­jain már több Ízben foglalkoztunk az illetőségi listák kiegészítésével. Ezek a munkálatok a kolozsvári város­házán még tartanak, sajnos, a közönség azonban nem nagy érdeklődést mutat a listákba való jelentkezés iránt. Az uj közigazgatási törvény alapján történnek az összeírások, amelyek már csak azért is rendkívül fon­tosak, mivel az illetőségi lajstrom alapforrásaként sze­repel az összes állampolgári és városi jogoknak. Az ille­tőségi jegyzékekből egészítik ki úgy az általános, vala­mint a közigazgatási választói névjegyzékeket. Akik a múltban bármiféle okból kimaradtak a jegyzékekből, azok utólag jelentkezhetnek felvételre. De nemcsak azok, akik kimaradtak, hanem azok is, akik a 21-ik élet­évüket betöltötték és a jövőben aktív részt óhajtanak vonni az általános és a város! politika életében. Hogy az összeírások, illetve a lajstromok kiegészí­tése hogyan történik, arról már több Ízben beszámol­tunk. Akár személyesen, akár írásban, bárki jelentkez­tetik a városháza állampolgári ügyosztályán, ahol egy egész tisztviselői apparátus dolgozik a jegyzékek kiegé­szítésén. Sajnos, azonban még a mai napig sem alakult ki egy egységes rendszer, amely alkalmas volna az il­letőségi listák tökéletes összeállítására. Az utóbbi Idők­ben nem veszik minden esetben figyelembe a szemé­lyes jelentkezést, illetve az összeírást végző tisztviselők azzal, térnek ki a felvétel elöl, hogy azt Írásban, tehát kérvény utján kell kérelmezni, öt lejért árusítják a blankettákat, amelyhez állampolgári igazolványt, sze­mélyazonossági igazolványt és egy olyan bizonyítványt kell csatolni, amelyek igazolják, hogy a jelentkező hoz­zájárul a városi terhelthez. Természetesen a jelentke­zők az Írásbeliségtől fáznak, amire minden okuk meg­lehet. Nemcsak kérvényt kell kiállítani, hanem ahhoz a szükséges okmányok beszerzése, s azoknak közjegyzői hitelesítése, illetve másolata szükséges, ami hosszadal­mas és költséges i3. Egy kolozsvári tekintélyes ma­gyar polgár elpanaszolta szerkesztőségünkben, hogy okmányokkal felszerelve jelentkezett a városházán az illetőségi lajstromba való felvétel végett. A városházán azonban többszöri kérés dacára is kijelentették, hogy a szóbeli jelentkezést még abban az eset­ben sem veszik tudomásul, hogyha a je­lentkező a szükséges okmányokat bemu­tatja. A városi tanács magatartását nemcsak indokolat­lannak, hanem sérelmesnek is találtuk és a panasztte- vövel együtt felmentünk az állampolgársági ügyosz­tályhoz, ahol közbenjárásunkra Ivan tanácsos a szó­beli jelentkezést azonnal elfogadta, Midőn pedig fel­tettük a kérdést, hgoy intervenció nélkül miért utasí­tották vissza az egyik tekintélyes polgár jelentkezés été azt a nem éppen kielégítő választ kaptuk, hogy a szóbeli jelentkezést a városházán csak akkor fogadják el, ba az állampolgársági hivatal vezetője a hivatalában van és sze­mélyesen gyződik meg arról, hogy a jelent­kező az okmányok birtokában van. Kívánatos volna, ha a szükséges okmányok becsa­tolása mellett minden alkalommal elfogadnák a szóbe­li jelentkezést, s minden különösebb írásbeliség nélkül felvennék a jelentkező polgárokat az illetőségi listába, Mert így nincs semmiféle garanciánk arra, hogy a jelentkezőkkel szemben nemzetiségi, esetleg vallási rzempontból megkülönböztetéseket tesznek s érvénye­sül a protekcionizmus. Értesüléseink szerint a többsé­gi néphez tartózó jelentkezőket minden különösebb formalitás nélkül beveszik az otthonlistába, viszont a kisebbségekkel szemben indokolatlan nehézségeket tá­masztanak. Ez utón felhívjuk Kolozsvár magyar pol­gárságát arra, hogy minden olyan esetben, amidőn a lajstromokba való felvételnél nehézségeket támasztanak, azonnal panasszal forduljanak Kolozsvár város polgár- mesteréhez, esetleg a Magyar Párthoz, vagy a szer­kesztőségünkhöz. Mindazok tehát, akik eddig elmu­lasztották az illetőségi listákba való jelentkezésüket, a hátra levő néhány napot használják fel s mindent kö­vessenek el, hogy nevük az illetőségi listába bekerül­jön. KAPJA, ha kéri a Corso Bazár Cluj-Kolozsvár, nagy képes karácsonyi árjegyzékét. —

Next

/
Thumbnails
Contents