Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-26 / 263. szám
ivépviseiona,. \ L TAXA POSTÁUL PLĂTITĂ m mMERAB No. 24256—027. Claj-Koíozsvár, 1930 november 26 Szerda .ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN 1 írre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Ára 5 lej.-----------------mm Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) A Telefon: 5-08, 6 04. XIII. évfolyam 263-ik szám 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévi* 15 pengő. Egyes szára ára 20 fillér. Misiden part elsütötte a maga viiiar-dgynit vasárnap Áverésen eSprnissszftlfa, Eiogy nem bírták meg aciillcsjcfára és fenyegetőzött, hogy maga gondoskodik a hatalom étvéteSéről — A kormánypárt föt-fát Ígér és támadja a Msekhségeket — A lilieráSisok megelégedtek azzal, hogy önmagnkat dicsérték legjobb indulattal vannak iránta. Az ő kormányzá kermátiypárl védekezik Fenyegetés a kisebbségek £e!.é suk alatt nem történtek antiszemita kilengések, egyetlen zsidót sem bántalmaztak, a liberálisok ellenben Nagyváraddal jöttek és a nemzeti paraszt- pártiak Borsával. Nevetségesnek tartja azoknak a véleményét, akik attól félnek, hogy a jövőbeni választások a szélsőjobbot és a szélsőbalt erösitenék meg. Ila én vezetném le ezeket a választásokat _ mondotta _a szélsőségeseknek semmi sikerük sem lenne, s gondoskodnék arról, hogy a siker ne kö- vetkezhessék be. Averrscu tábornok is nagy beszédet mondott s kijelentéseit valószínűiég az magyarázza meg, hogy az uralkodótól kért audienciára mdg mindig nem kapta meg a meghívást. A marsall többek között azt mondotta, hogyha azok, akik az ország ügyeit intézik, nem értik meg a nép kívánságát, úgy ö a nép élére áll és úgy fogja a halaimat megszerezni. ditani. Madgearu azt is bejelentette, bogy a kormány gondoskodni fog, hogy c szindikátusokba tömörült iparosok is arra a nívóra szállítsák le az iparcikkek árát, amely nívón, a mezőgazdasági termékek árai mozognak. Bejelentette a kanuituzsoráról szóló törvényjavaslat beterjesztését s végül hangoztatta, hogy a nemzeti parasztpárt kész az ellenzéki pártokkal való együttműködésre. minden kisebbségi kívánságot figyelembe vesz, de megköveteli a teljes loyalitást és erélyesen fog fellépni azokkal a kisebbségi csoportokkal szemben, amelyeknél irredenta mozgalmakat tapasztal. A liberálisok Focsa-niban tartott népgyülésén Daca beszélt. A jelenlegi kormány _mondotta — a legszerencsétlenebb mindazok közül, amelyek az országot eddig vezettek. Egyáltalában nincsenek olyan megoldásai a nemzeti parasztpártnak, amelyek a mostani helyzetben szükségesek volnának. A liberálisok hivei -a dinasztiának, az uralkodónak és a jelenlegi helyzetre nézve is meg vannak a megoldási terveik, hiszen a liberális párt. kormányzásaihoz fűződnek az ország történelmi életének legnevezetesebb periódusai. Belliin Beriiolieii Szinte csodálatos: a világháború befejezte óta Németország és Magyarország nem tartottak fenn egymás között szorosabb diplomáciai összeköttetést, noha ez lett volna legtermészetesebb, hiszen o két ország a világháborúban is egymás mellett küzdött. Volt egy időpont, amikor ugylátszott, hogy Magyarországon a francia orientáció kerekedik felül. Távolról sem Káre'yi Mihályék félszeg francia orientációjára gondolunk, akik még be sem fejezték a nagy háborút, máris azt kiáltották a parlamentben: antant-barátok vagyunk! Viszont évek hosszú során Magyarország mindig megnyerni igyekezett Franciaország rokon szén vét, meggyőzni Párizst, hogy Magyarországban az európai béke és konszolidáció lelkes tényezőjét leli fel. Valóban Magyarország sohasem húzott egyetlen egy olyan sakk- húzást sem, amely kihivó lett volna Franciaországgal szemben, _került minden olyan lépést, amely Franciaországot megbánthatná _talán innen magyarázható meg, hogy miért érkezett, el oly későn Bethlen miniszterelnöknek berlini utazása. Mert azt, amit Németország és Magyarország miniszterelnökei demonstrálni igyekeznek, igazán meg lehetett volna tenni előbb is, ennek semmi akadálya sem volt.. Talán nem tévedünk, ha azt hisz- szük, hogy Magyarország szánt-szándékosán várt oly hosszú ideig a németekkel való tanácskozással, remélve, hogy igy közelebb juthat el azoknak a nagy nemzeteknek rokonszenvéhez, amelyekkel megkedveltet! magát, sohasem mulasztotta el és bizonyára nem fogja elmulasztani ezentúl sem. Talán ez a diplomáciai entrevue azért is késett oly sokáig, mert előbb bizonyos dolgoknak meg kellett érniük, a történelem sodró erejének ismét, össze kellett kovácsolnia azokat a nemzeteket, amelyek a háború utáni béke véres kataklizmájában egymástól függetlenül próbáltak talpra állani. Az is igaz, hogy ez a két. nemzet, ha nem is tüntetett egymás mellett, folytonosan segítette egymást cs Németország a maga nagy hatalmi felkészültségével, politikai tekintélyével úgy az optánskérdésbon, mint a kisebbségi kérdésben Magyarország oldalára állott. Az is igaz, hogy Magyarország nem hagyta cserben azokat a szellemi tradíciókat, amelyek a német kultúrához kötötték, Berlinben magyar tudományos intézet működött, és a két ország kultuszminiszterei a legszorgalmasabban látogatták egymástA magyar nép kulturális előmérkőzése készítette elő ezt. a politikai látogatást, amelyre méltán felfigyelt az egész európai sajtó. A német mező- gazdasági miniszter lakonikus rövidséggel jelentette ki, — többet sejtetve Bethlen miniszterelüök rádiónyilatkozatánál, _ hogy tavaszra nagy gazdasági események törénnek e két ország együttműködésével kapcsolatosan. Gazdasági és nem politikai, amint egyes megriadt lapok félreverik a harangot. Nem a revízió fegyveres keresztülvitelének a gondolata, nem háborús blokképződés vágya hajtja Magyarországod és Németországot egymás felé és nem a központi hatalmak militarisztikus képe rajzolódik föl ismét az égre. Hiszen éppen az antantsajtó jegyzi meg elégtétellel, hogy Bethlen van olyan okos diplomata, hogy ne kísérelje meg azt, ami a győztes államoknak fegyveres retorzióját vonná maga után. A gazdasági együttműködés szorosabbá tétele azonban egyben letagadhatatlanul politikai cselekedet is és bár nem tudják pontosan minő gazdasági plánum bogozza majd összébb e két államot, az előjelekből, a tárgyalások külső keretéből, a német és a külföldi sajtó által megütött hangból, arra (Bukarest, november 24.) ’Az avereseánusok Kisenevben tartottak vasárnap nagy népgyülést, amelyen Áverésen marsall és Goga Octavian is resztvettek. Politikai körökben élénken kouimen- tsíiirák azokat a kijelentéseket, amelyek ez alkalommal hangzottak el. Goga népgyülési beszédében élesen támadta Mamut, aki szerinte gyáva és tehetségtelen ember és mostani kormányzása szétfosz- latla a Maniu-legendát- Az ország lakossága bűnös óbban, hogy annyira hitt a Maniu nagy képességeiben. Annakidején, amikor Erdély az anyaországgal egyesült, Maniu háttal állott az ókirályság és arccal a Habsburgok felé. Goga a népgyülést követő banketten is tett több érdekes kijelentést. Sajnálattal állapította meg, hogy a zsidóság Kisenevben távol tartja magát az Averescu-párt mozgalmától, noha tudhatná, hogy az avereseánusok a A nemzeti parasztpárt Nagyszebenben, Kise- nevben és Csernovicban tartott üléseket, amelyeken a kormány részéről Nagyszebenben Madgearu, Kisenovben Potarca és Csernovicban Mihalache vett részt- Valamennyien bejelentették, hogy a kormány a Banquo de Acceptationtól egymillióid 300 millió leje» kölcsönt vett fel s a kölcsön összegét a mezőgazdák adósságainak rendezésére fogják forMihalache Csernsvicban hasonló tónusban beszélt. Szerinte a nemzeti parasztpárti kormány azonnal átadná bármely ellenzéki pártnak a kormányzást, sőt azt támogatná is, ha ez a párt a jelenlegi helyzetre jó megoldásokat tudna hozni. Fog lalkozott a g-abonaárak kérdésével, amelyek esését az oroszországi és amerikai gabona előretörése okozta. Reámutatott Madgearu akciójára, amellyel a mezőgazdasági államokat közös blokkba igyekszik tömöríteni- Bejelentette a kormánynak azt a. szándékát, hogy le fogja szállítani a hivatalnokok létszámát. A nemzeti parasztpárt bizalommal néz a jövő elé, mert az országnak olyan uralkodója van, aki a párt mellett áll és tekintélyével el fogja simítani a belpolitikai ellentéteket. A kisebbségekre vonatkozólag azt a kijelentést tette, hogy a kormány következtethetünk, hogy nem megszokott értelemben vett kereskedelmi szerződés megkötéséről esik szó, mint amilyeneket úgy Magyarország, mint Németország kötni szokott érdekszférájába eső államokkal, hanem valami olyan kötelék készül, amely formailag is uj, tartalmilag is uj, hatásaiban tovább rezeg e két állam határain, és mélységesen kihat a jövő középeurópájának termelési politikájára is. Es, ha arra gondolunk, hogy ez a gazdasági együttműködés, amelynek középpontjába most Tfu- rópa egyik legnagyobb felkészültségű gazdasági állama mellé a szerény Magyarország is odasodródik, egy olyan időpontban alakul ki, amikor az európai gazdasági válság legmélyebb fokára sülyed, úgy a berlini találkozás csak nyer a kívülről szemlélő előtt távlataiban és komolyságában.
