Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-23 / 261. szám

BUDAPEST aXA POSTAŞI PXA- 7TTĂ Of NTJUCtUK No. 3425ft—R27. Chij-Kolezs vár, 1930 november 23 Vasárnap ELŐFIZETEK BELFÖLDÖN: 1 irre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Ára 5 lej. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6 04. XIII. évfolyam 261-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: érre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedért# 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. A felirati javaslat azt Ígéri, hogy az aj törvé­nyek nem fognak sértő intézkedéseket tartalmazni Uf kormányelmélet a kisebbségei törvényről (sz.) A Pátria csak nem akarja megérteni, hogy kormányának a magyarsággal szemben foly­tatott politikájára sem a volt miniszterelnök, sem az ő kettős elfogultságából, _többségi mentalitás­ból és a kormányzattal szemben való függő hely­zetéből — táplálkozó korlátozottsága nem illetékes kritikát mondani s a hivatott bíráló itt csupán a magyar nép lehet és annak egyetlen politikai szer­vezete, a Magyar- Párt. Hiába ismétlik unos-imta- lan, hogy mi itt olyan rózsás helyzetben élünk, amilyenre lcgvakmerőbb álmainkban sem gondol­hattunk, hiába magyarázzák saját közönségük­nek és önmaguknak, hogy a mi hálátlanságunk minden mértéket felülmúl: öle elhiszik, de mi, akik­hez rabulisztikájukat adresszálják, csak a keserű gúny fanyar mosolyával térünk napirendre a naivi tással párosult rosszhiszeműség felett. Voltaképpen felesleges fáradság volpa vitába szállni a hivatalos szócső durva és türelmetlen ne­kirugaszkodásával. Rendszerint némán szoktunk elmenni az ilyen fejetetejére állított logikával ké­szült öadicseriádák és a nekünk szegzett fenyegeté­sek mellett. Hogy most mégis tollhegyre vesszük a Patria cikkírójának, Hulea urnák sablonos szit- kait, annak egyedüli oka az, hogy nagyop. tanulsá­gos passzus van benne, a kisebbségi törvényről. Azt mondja ugyanis, a Hulea ur elmefuttatása, hogy miért sürgetjük mi a kisebbségi törvényt, hiszen az legfeljebb a mad helyzet konzerválása lehetne és mindaz a jó és szép, ami ezidőszerint el-dorádói illúziókba ragadhatja a kisebbségeket, már nem is fokozható, akár megszövegezik a kisebbségi tör­vényt, akár nem. Hiszen, ami azt illeti, mi valóban nem várunk Csodákat a kisebbségi törvénytől. Jól tudjuk, hogy ugyanaz a jóakarat és méltányosság fogja átlen­geni, — amennyiben ilyen bagateliekre egyáltalá­ban hajlandó lesz időt vesztegetni a demokrácia kormánya, — amely parlamentben és az állami élet minden vonalán olyan meghatóan megnyilatkozik. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a kisebbségi tör­vény esetleges kedvező paragrafusai a végrehajtás­ban nagyon könnyen elsikkadnak az alantas köze- g k jóvoltából. Haró és még sok tucat példa mu­tatja, hogy a hatóságok a legfelsőbb birói fórumok határozatait is negligálják, amikor a kisebbségek­ről van szó. A kolozsvári városi tanács fajvédő és fajtámadó blokkja kinyilvánította már, hogy hiába rendezné a kormány, vagy a parlament a nyelvkér­dést, eszük ágában sincs honorálni azt. Apropó, nyelvkérdés. A Patria cikkírójának falsifikáló beállítására cáak ezt az egy kérdést, em­lítjük fel. Hát, ha a kisebbségi törvény csak a mai helyzetet rögzíti le, ha Románia egy olyan abszolút modem és rendezett állam, ahol már szükség sincs uj törvényekre, mert itt minden a tökéletesség maximuma: akkor mi is az ezidőszerinti helyzet a kisebbségeknek a közigazgatásban való nyelvhasz­nálatát illetőleg? A tartományi igazgató szerint a kisebbségi nyelvek akadálytalanul használhatók a közigazgatásban. Ezt mondja'a gyulafehérvári ha­tározat, a békeszerződések, de mindenekelőtt a ci­vilizáció parancsa. De amikor mégis élni szeretnénk az annyi oldalról biztosított joggal, a fülünkbe dörgik, hogy ez a kérdés még nincs tisztázva, sem a kormány, sem a törvényhozás részéről. Hát, csakugyan nincs itt rendezésre váró probléma ? Hát az idők végtelenségéig száműzött, kitaszított gyer­kek lesz saját szülőföldünkön az anyanyelv?r Hát (Bukarest, november 21.) A trónbeszédre a felirati javaslat úgy a kamara, mint a szená­tus részéről elkészült. A javaslat reflektál min­den egyes törvényjavaslatra, amelyet a trón­beszéd bejelentett. A kamara átlátja az ország súlyos helyzetét és nagy örömmel fog segéd­kezni a kormánynak abban, hogy az ország gazdasági és közigazgatási helyzetén uj törvé­nyek megalkotásával és a meglevők módosítá­sával változtasson és segítsen. A kisebbségekre vonatkozó rész a következőképpen hangzik: — Az egyházaknak és az iskoláknak, mint a múltban, úgy most is megvan a maguk fon­tos és nagy hivatása és ezért az idevonatkozó törvényjavaslatok, amelyek a törvényhozó tes­tület elé kerülnek, kenunk a legodaadóbb támo­gatóra talál-„ah. A roman nép szelíd és igazsá­(Bécs, november 21.) A Stunde cimü bécsi lap nyilatkozatot közöl legutóbbi számában Ot­tótól. Ez az első nyilatkozat, amelyet Ottó tett és azt Sauerwein, a Matin külpolitikai szer­kesztője szerezte meg. Sauerwein résztvett az Ottó nagykorúvá avatási ünnepségén és sike­rült tőle intervjut kapnia. A Habsburg-restauráció — mondotta Ottó — Apponyi elveinek megfelelően és az én véleményem szerint is csak bel- és kül­földi hozzájárulással történhet meg. Azt kívánom békés és keresztény szellemben, hogy egyik, vagy másik fővárosban való visz- szatérésem szolgálja a békét és ne veszélyez­tesse azt. Különböző megnyilvánulásokból azt a meggyőződést vontam le, hogy úgy a magyar, mint az osztrák nép többsége kedvező hangu­lattal van irántam. Jogaimat csak akkor fogom érvényesíteni, amikor jelenlétemmel könnyit- hetni fogok a két állam helyzetén. Középeuró- pát különböző veszélyek fenyegetik. Az an- schluss súlyos konfliktusokra vezethet, ame­lyek megpecsételnék Ausztria pusztulását. Nagy veszedelmet jelent a szélső jobb­oldal agitációja, éppúgy, mint a szélső baloldali, amely utóbbi társadalmi forradalmat akar fel­idézni. Mindezekkel a veszedelmekkel szemben úgy politikai, mint társadalmi téren a rendet és a békét akarom képviselni. ezentúl is megbélyegzett marad, akinél: számára nincs előléptetés, a magyar tisztviselő? De igy me­het a kérdések feltevése végtelen sorokon keresztül- Ha csakugyan ezt a sorsot akarja véglegesíteni gos természete garancia arra, hogy ezek a tör­vények nem fognak bántó vagy sértő intézke­déseket taartalmazni az itt lakó kisebbségekkel szemben, akik az alkotmány keretén belül él­vezni fogják jóindulatunkat és szeretetünket, de csak abban az esetben, ha részükről is a leg­teljesebb lojalitást fogjuk tapasztalni. A szenátusi felirati javaslat hasonlóképpen megemlékezik az összes, a trónbeszédben felso­rolt törvényjavaslatokról. A kisebbségekre vo­natkozó rész ebben a felirati javaslatban a kö­vetkezőképpen hangzik: — A román nép igazságos természete bizto­sítani fogja a kisebbségek legteljesebb támoga­tását az alkotmány intézkedéseinek keretein belül. (Brüsszel, november 21.) A Soir szerint Steenockerzeelleben tartott ünnepi vacsoxán 50 meghívott vett részt. Ottó ült az asztalion, jobbján anyjával, balján nagyanyjával. A ka­tonai egyenruhát viselő Ottó anyja és nagy­anyja mellett Sixtus és Xaver hercegek foglal­tak helyet s mellettük a volt császári udvar méltóságai és az osztrák és magyar legitimis­ták delegátusai. A hét órakor kezdődött vacso­rán beszéd nem hangzott el és a vacsora este fél tizenegy órakor véget ért. Tegnap a hivatalos szertartás reggel ki­lenckor kezdődött. Zita excsászárné a kastély szalonjában fogadta a magyar és osztrák előke­lőségeket és németnyelvű beszédben közölte ve­lük, hogy fia, Ottó elérte teljeskoruságát s a mai naptól kezdve ő a Habsburg-ház egyedüli feje. A háromnegyed tiz órakor megkezdődött misét Seidl, udvari káplán, püspök celebrálta. Utána Te Deum volt és a püspök szentbeszédet mondott, melyben Ottó aatyja, Károly néhai császár és király emlékét idézte. Ottó az egyházi szertartás után a meghívot­tak előtt köszönetét mondott anyjának az iránta tanúsított szerefétért és gondosságért, majd ebéd előtt és ebéd után is anyjával együtt hosz- szasan elbeszélgetett a vendégekkel, akik a késő esti órákban elutaztak Steenockerzeelleből, és legalizálni számunkra a kormány, akkor való­ban igazat adunk a Pátriának. Akkor csakugyan nincs szükségünk kisebbségi törvényre. Ilyen tör­vényre semmiesetre sem. Ottó a Mafinnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy csak akkor lép trónra, ha a belföld és a külföld hozzájárul

Next

/
Thumbnails
Contents