Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-15 / 254. szám

IIIL »TT. 254. SZÁM.

SSE®

9 kormány a takarékoskodást a kisebbségeken kezdi

M©g akarják szüntetni a királykágómcHékí református egyházkerületet — Jegyzetek a nagy takarékossági programúihoz, melynek, a jelek szerint, mindenekelőtt a kisebbségek isszák meg a levét — Részint csökkenteni akarják a kongruáf, részint annak teljes be» szüntetését tervezik — Hogyan osztályozzák az állami hivatalnokokat ?

lm Ferenc képviselő bukaresti tárgyalásai

(Bukarest, november 13.) 'A parlament megnyitását nyomott hangulat, lehangoltság előzi meg S ezt érdekes konstatálni most, amikor a nemzeti parasztpárti rezsim uralomra jutásának két éves évfordulóját üli. A Bukarestben tartózkodó kormánypárti parlamentárok általában tájékozat lanul állanak az eseményekkel szemben, semmi nyoma a tavalyelőtti lázas bizakodásnak, amikor még mindenki hitt az ország gazdasági újjáépítésének nagy terveiben és látni vélte a külföldi tőke szerelmes pillantásait. Nyilvánvaló, hogy az 1930-as őszi ülésszak megnyitása, mely a bukaresti egyetem jogtörténelmi professzorának, a kedélyes Mi roncsé írnak kormányzási égisze alatt fog megtörténni, igen szomorú, ha nem a legszomorubb aktusa lesz az utóbbi évek belpolitikájának. A legsúlyosabb felelősség és a legönzőbb pártérdek hadakozik most, a kormánypárti vezető politikusok mint megannyi Hamlet morzsolgatják magukban a lenni, vagy nem lenni nagy kérdését. íme, ezek az uj költségvetési vita előestéjének kontúrjai. Mert azt mindenki tudja, hogy súlyos pénzügyi műtétnek kell végbemennie, viszont az sem kétséges, hogy a költségvetés tervbe vett kétmilliárdos csökkentése könnyen a nemzeti parasztpárt fosztó népszerűségének megsemmisüléséhez vezethet. Mert arra úgy hisszük még nem: volt példa: sehol, a, világon, hogy egy állam 37 milliárdos költségvetését minden átmenet nélkül egyik évről a másikra 7 milliárddal csökkentse s ugyanakkor a hadsereg költségvetését újabb kétmilliárd lejjel egészítse ki. Lényegében tehát az ország szigorúbb értelemben vett adminisztrációja 9 milliárd lejjel rövidül meg, ezt kell most leoperálni, mint beteges kinövést s nyilvánvaló, hogy a bonekés nem áll meg az epidermisz fölött, hanem csontig fog behasitaniA főhivatalnokok álláspontja.

Mindenekelőtt a köztisztviselők létszámának nagyszabású csökkentésével akarják elintézni a kérdés egyik részét. És azok, akik ezt a tervet támogatják, igen talpraesetten érvelnek. Az állam tisztviselőinek fizetésére

_mondják __ évente 16 milliárd lejt költ. Ez pedig átméretezve azt jelenti, hogy egy polgár, aki évente 200 ezer lejt keres, csak személyzeti kiadásokra 100 lejt fordit. Ez pedig lehetetlen, természetellenes helyzet. Mert, amikor a magánvállalatok személyzetüknek 20, sőt 40 százalékát bocsátják el, az állam ilyen fényűzést a kimerült adófizetők rovására nem engedhet meg magának.

Ma már biztos információk szólnak arról, hogy a tisztviselők létszámának apasz- tása minden körülmények között meg fog történni. E pillanatban csupán az elbo- csájtás módozatairól folynak a viták- Igen érdekes a Lupta c. bukaresti napilap ajánlata, mely kizárólag a magas fizetésű köztisztviselők 20_ 25 százalékának leépítését proponálja

a fizetések általános és alulról felfelé növekvő progresszív leszállításával.

Ennek a demokratikus tervnek azonban kevés reménye lehet a megvalósulásra. A főhivatalnokok bizonyos csoportja a Viitorul hasábjain válaszol és arra a furcsa álláspontra helyezkedik, hogy es az ajánlat már csak azért sem fogadható el, mivel éppen a főtisztviselők azok, akik a tárcájuk ügyeit kevésbé ismerő minisztereknek mindig nagy segítségükre voltak és igy az ügyvitel rendes menetét minden változás dacára biztosították.

A B. lista helyett tehát inkább elismerés járna nekik.

Négy kategória.

Azt ugyan elfelejtették közölni, hogy a főtisztviselők soraiban igen sok többszörös háziúr és nagy- birtokos akad, akik egyáltalában nincsenek rászorulva az állami fizetésre s akik szegényebb és nagy családi gonddal küzdő kollégáik érdekében meghozhatnák a kívánt áldozatot. Ilyen nagylelkű gesztusok azonban hihetőleg nem fogják tarkítani a leépítés nagy műveletét- V magas állami tisztviselőknek olyan helyzeti adottsága van, mellyel meg tud akadályozni minden demokratikusabb szinezetü leépítést.

Amint illetékes helyen értesülünk, a tisztviselők elboesájtását egy előre meghatározott kiválogatási művelet fogja bevezetni. Minden minisztériumban bizottság alakul, mely a hivatalnokokat négy kategóriába sorozza. Minden hivatalnok osztályzatot kap,'mint hajdan az iskolában. így lesznek:

„nagyon jó", „jó“, „közepes“ és „gyönge“ hivatal.

nokok.

A gyöngéket kivétel nélkül mind elbocsátják. A minősítés során tekintetbe veszik egyfelől a tisztviselő büntetéseit, másfelől tanulmányi képzettségét, mellyel az állam szolgálatába állt.

A kormány úgy véli, hogy ezzel végrehajtja azt a bizonyos szelekciós munkát is, melynek már régóta szükségét érzi az ország, megtartva a képzett és lehetőleg fiatal hivatalnokokat s elbocsájtva egyfelől a fegyelmik" rossz minősitésü. másfelől az öreg és igy a munkára alkalmatlan elemeketA terv igy elfogadhatónak látszanék. De kérdés: milyen lesz ennek a végrehajtása? Mi kisebbségek különös aggodalommal tekinthetünk a miniszteri bizottságok munkája elé, amennyiben a múltak tapasztalatai arra tanítanak, hogy minden ilyen osztályozás főként a mi bőrünkre megy. Kétséges, hogy az állami szolgálatban álló kisebbségi hivatalnokok közül, akik „megmérettetnek“ hányán ta láttatnák alkalmasnak?

A takarékossági program els5 eredménye: 2700 válópörl

Annakidején ellenőrizhetetlen hirek jelentek meg arról, hogy az egyformán hivatalt viselő házastársak esetében a férjnek, vagy a feleségnek le kell mondania állásáról. A lapok akkor foglalkoztak is ezzel a kérdéssel s figyelmeztették a kormányt annak súlyos társadalmi és családi visszahatásaira. A lapok jóslata be is vált.

Egyedül a bukaresti törvényszékhez, egy frissebb keletű kimutatás szerint 2700 váló- port nyújtottak be.

Erre jött aztán Mironescu nyilatkozata, aki kijelentette, hogy hasonló intenciók távol állanak a kormánytól.

 kormány egyházainkon kezdi el

takarékosságot

a

Visszatérve azonban e nagyszabású takarékossági tervnek minket,-' Kisebbségeket érintő célzataira, kapott információink alapján megállapíthatjuk, hogy

azoknak éle főként egyházaink ellen irányul- A kultuszminisztérium költségvetésének csökkentését sajnos nagyon egyoldalúan értelmezi s ennek következménye előreláthatólag az lesz, hogy a kisebbségi egyházak az állami támogatásnak 20

_25 százalékát fogják elvesziteni.

A jelenleg kidolgozás alatt álló tervek szerint általános revizió alá veszik a papok kongruáját, melyet ezennel nagyobb lélekszámhoz kötnek;

ezenkívül pedig törölni óhajtják a minisztérium költségvetéséből a segéd- és lévita lelkészek egy részének illetményeit.

Az államsegély személyenkénti leszállítása egy kulcs szerint fog megtörténni, melyen most egy bizottság dolgozik a kultuszminisztériumban.

Mondanunk sem kell, hogy mindaz, ami a kultuszminisztériumban készül, egyenes felrúgását jelenti a kultusztörvénynek, melynek 31-ik szakasza világosan kimondja, hogy

az államsegély bevonása csak abban az esetben indokolt, ha az illető pap államellenes magatartásával tette magát arra érdemtelenné.

A kultuszminisztériumnak ezzel szemben az az álláspontja, hogy a fizetések csökkentését, illetve végleges megszüntetését minden körülmények között véghezviszi s ha kell a kultusztörvény módosításától sem riad vissza.

Kötelességünknek tartjuk ez alkalommal számolni arról a tervről is, mely ha testet ölt egyik romániai református egyházkerületnek, a királyhágómellékinek hivatalos megszüntetésével járna.

beA kultuszminisztérium ugyanis teljes egészében

törölni akarja az említett egxjliázkerület központi adminisztrációs kiadásait, azaz érthetőbb nyelven beszélve, a királyhágómelléki református püspökséget az előálló lehetetlen helyzet folytán az erdélyi egyházkerületbe szándékszik belekényszeríteni. Hogy pedig ez a romániai reformátusság adminisztrációja szempontjából milyen súlyos következményekkel járna, előre elképzelhető- A szétszórtan élő romániai kálvinistáknak egy központból való kormányzása teljes lehctlenség s éppen ezért hisszük, hogy a minisztérium végül belátja ezt s eltér ennek az elhamarkodott tervnek gyakorlati alkalmazásától. Hisszük, hogy megteszi annál is inkább, mivel a királyhágómelléki egyházkerület püspöke már letette a főpapi esküt s különben is eddig az egyház- kerület rendesen kapta áz államsegélyt, mely egyet jelent a püspökség hivatalos létezésének elismerésével. Az igaz, hogy a püspökség felállításáról intézkedő egyszakaszos törvény még a parlament elé nem került, nem hisszük azonban, hogy ez döntő érv lehetne, hogy ilyen szőrszálhasogató érveléssel végeznének ki egy nagymultu és nagyhivatásu egyházkerületet, melynek durva, máról-holnapra történő leépítése minden bizonnyal megbontaná a református egyház ügyvezetésének eddigi harmóniáját.

Az erdélyi református egyházkerület megbízásából különben Laár Ferenc képviselő már napok óta tárgyalásokat folytat Pop Ghita aiminiszterrel és BrSdisteanu minisztériumi vezérigazgatóval. A tárgyalások eredményét még nem ismerjük. Ha azonban netalán sikertelenül járnának, úgy értesülésünk szerint a Magyar Párt a parlament elé viszi a kérdést, illetve a költségvetési vita keretében a legenergikusabban kel majd védelmére egyházainknak. Kakassy Endre.

Vegyen kolozsvári SORSJEGYET

— 100 LEJÉRT 1 MILLIÓT KÉSZPÉJÍXBKM SEYERHET.

Húzás 1930 december 21. — Nyereményeket Banca Albina fizeti. Hivatalos nyereményjegyzék lesz kinyomatva.

Vidéki rendeléseket 117 lei előzetes beküldése ellenében Sorsjegyiroda Cluj-Kolozsvár (Strada Memorandului 10 szám) eszközöl