Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-15 / 254. szám

& XIII. ÉVF. 254. SZÁM. OVAKCDJATOk A HIDEG, A NEDVESSÉG ES POR. VESZEDELMEITŐL VESDJETEIK TORKOTOKAT, MELLETEKET ES A TÜDŐKET A MEGHÜ LES,TOROKFÁ­JÁS, ASTMA, BRONŞITA, INFLUENZA ELLEN, A f VMDÄ PÁSTI ILIK áltál; eltávolítja és legyőzi a LELLÖ SZERVEK ELLENI BETEGES MEGTÁMADÁSOKAT A DOBOZ FAC-SIMILJE >•**«—^ kapható MINDEN GYÓGYSZERTÁRBAN §0W Mozgalom Indult meg, hogy boldoggá avassanak hírében elhunyt erdélyi papot (Kolozsvár, november 13.) Egész Erdélyt, különösen pedig a székely katolicizmust köze­lebbről érdeklő, nem mindennapi mozgalom in­dult Magyarországon. Arról van szó, hogy boldoggá avassanak egy erdélyi papot, Kelemen Didák hittérítőt és Írót, aki 1683-ban a káromszékmegyei Baksafalván született és 1744 április 28-án halt meg Miskol­con. A mozgalom tulajdonképpen már régen megindult, pár évvel ezelőtt újból életrekelt, de ellanyhult. Most azonban újabb lendületet vett. A boldoggá avatási iratok néhány eredeti -pél­dánya Gyulafehérváron van és még az 1770— 80-as évekből származik. Természetesen a püs­pöki levéltár valamelyik ismeretlen aktacso­mójában nyugszanak és gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök még 1926-ban kapott is egy kérést, hogy ezeket kikutassa, amire 1927 januárjában 73. szám alatt válá­sáéit is és ígérte, hogy az okiratok ügyében kutatást rendel el. Az akció azonban komoly és Kelemen Didák tisztelői a miskolci Szent Ferenc harmadik rendjével az élen, Világmozgalinat indítottak, nemzetközi válaszdij-szelvények felhasználásá­val fordulnak azokhoz, akik az ügyben hajlan­dóságot mutatnak a boldoggá avatási akció tá­mogatására. Ez az első komoly mozgalom, amely erdélyi embert akar a boldogok sorába, később talán a szentek sorába iktatni. Kelemen Didák egyébként minden tekin­tetben rászolgált még ez egyházi kitüntetés nélkül is, hogy nemzetének tiszteletét teljes mértékben kiérdemelje. Csak vázlatosan ismer­tetjük az alábbiakban életét és munkásságát 1717-ben a magyar Minorita-rend főnöke és ge­nerális komiszáriusa volt, 1720-ban a maga ala­pította nyírbátori kolostor főnöke lett. Rendkí­vül buzgó téritői munkát fejtett ki és a tiszai leszek vallásügyi alakulása az ő munkásságá­nak tulajdonítható. Az országgyűléseken és val­lásügyi komissziókban is érvényesítette befo­lyását. Számos iskolát és templomot építtetett. A szegényeknek igazi atyja volt, életszentsége és jósága miatt még a protestánsok is „jó Di- oák atyánk“ megszólítással tüntették ki. Több munkát irt. Ezek közül ismeritek a „Halotti beszédek“ Kohári Judit és Barkóczy Krisztina grófnők felett, „Kis katekizmus“. Az 1729-beu megjelent kétkötetes ,,Buzafejek“, a „Keresz­tény embernek a zsidóval az idvesség dolgáról való beszélgetése“. Végül a „Lelkiöröm“ és „Üd­vösség és tudomány“. Ismeretes azonban, hogy a boldoggá avatás­hoz nem elégséges csak a szentélet, vagy az egyház érdekében végzett nagy munkásság, ha­nem rendes perfolyamat vizsgálja meg, hogy az illető méltó-e erre a kitüntetésre. A bol­doggá avatás szabályait VIII. Orbán pápa (1623—44-ig) állapította meg. Eszerint három fokozat van. Első a püspöki ügyvizsgálat, amelyben a helybeli püspök, ahol a boldoggá avatandó elhunyt, szigorúan nyomoz, hogy az illető nei£ részesült-e meg nem engedett tiszte­letben és csakugyan kitünt-e éleíszentséghen, vagy csodák által kitüntette-e az Isten. A má­sodik fokozat a pápai ügyvizsgálat, amely vég­legesíti a püspökit és tiz évnek kell a két vizs­gálat között eltelnie s csak akkor jöhet folya­matba, ha a szentség hire tartja magát. Ha a boldoggá avatandónak halála óta ötven év fo­lyik le és a szentség hire változatlanul fennáll s minden bizonyíték amellett szól, továbbá leg-1 alább két csoda történt általa, úgy a pápa bol­doggá avathatja és a „beatus“ boldog címet és korlátolt tiszteletet nyer. A harmadik ügyvizs­gálat már a szentté avatásra vonatkozik. Tiszteletreméltó Kelemen Didák ügye a püspöki ügyvizsgálatnál tart. Meg vannak a rávonatkozó eredeti vallomások, amelyek indo­kolják a mozgalmat. így Fái Fáy László bor­sodi alispán vallomása szerint már életében su­garaktól és mennyei fénytől övezve látta Kele­men Ditíákot Másik csodás jel, amelyre az ak­ció támaszkodik, az, hogy Kelemen Didák teste még 1809-ben, tehát halála után 65 évvel is rot- hadatlan volt, amint erről a miskolci minorita templom Szentháromság kápolnája alatt lévő sírboltban meggyőződtek. A boldoggá avatási akció megindítói egy­ben azzal a kéréssel fordulnak mindenkihez, hogy bárki ima-meghallgatásban, vagy más „kegyelemben“ részesült tiszteletreméltó Kele­men Didák utján, közöljék a miskolci Szent Fe- rene-rend harmadik rendjének vezetőségével. Mindenesetre kíváncsian tekint az akció sikere elé az egész magyar katolicizmus és nincs ki­zárva, hogy a megindult mozgalom valóban si­kerrel fog járni. IJltÍP Előszói* nyerte osztrák csa­pat a kőzépeurópai kapát (Bécs, november 13.) Szerdán fejeződött be Bécs- ben a negyedik középeurópai kupamérkőzés. A űij győztese ez alkalommal először osztrák csapat lett a Rapid személyében. Az eddigi küzdelmekben a Slavia, majd a Ferencváros és az Újpest hódították magukhoz a jelentős dijat. Az ezévi mégegyszer megrendezett középeurópai kupában a négy résztvevő nemzet a kö­vetkező csapatokat indította: Ausztria: Rapid és Vien­na; Csehszlovákia: Sparta és Slavia; Magyarország: Ferencváros és Újpest; Olaszország: Ambrosiána és Genova. Az első fordulóban a Ferencváros a 'Slaviát, a Rapid a Genovát, a Sparta a Viennát, az Ambrosiana pedig az Újpestet verte ki. Az elődöntőben Rapid—Fe­rencváros és Sparta—Ambrosiana találkozók voltak, amelyek az osztrák, illetve a cseh együttes győzelmé­vel végződtek. így került sor azután a Rapid—Sparta döntőre, amely nagy sírásója volt a papírformának. Prágában, ahol a Sparta győzelmét vették biztosra, a Rapid győzött megérdemelten, Béesben pedig, a Rapid fészkében a cseh ellenfél vett revánsot prágai veresé­géért. Amig azonban Prágában a Rapidnak két góllal sikerült győznie, addig a Sparta Béesben csak egy gól- különbséget tudott elérni s igy 4:3 góiarányal a Rapid lett a középenrőpai kupa 1830 évi védője. Az eredmény 3:2 (2:1) volt a Sparta javára. Hatalmas, 40 ezer fő­nyi közönség előtt játszották le a végig izgalmas mér­kőzést. Békétlenség uralkodik a várad! kerületben a dist­rikt egy döntése miatt. A nagyváradi distrikt vezető­sége tegnapi ülésén foglalkozott a Crişana óvásával, amelyet a NAC ellen elvesztett mérkőzése után adott be azon indokolással, hogy Fábián a NAC játékosa, bukaresti katonáskodása alatt leigazoltatta magát egy bukaresti együtteshez. Az igazság a dologban az, hogy Fábián amig Bukarestben töltötte katonai idejét, azért állandóan szerepel a NAC fontosabb mérkőzésein, mivel egyesülete áldozatot nem kiméivé, mindig lehetővé tet­te hazautazását. Fábián azonban egyesülete megkerü­lésével átigazolási kérést adott be a bukaresti kerület­hez, amely le is igazolta a kért csapat részére. Ezt megtudta a Crişana és ennek alapján óvott. Habár a NAC vezetősége az óvás tárgyalásakor bebizonyította, hogy ő teljesen jóhiszeműen járt ei az ügyben, mivel nem volt tudomása Fábián kulisszákmögötti akciójáról, a distrikt mégis megsemmisítette a mérkőzést és bün­tetésképpen négy pontot vont le a NAC-tól. A distrikt ítélete teljesen érthetetlen, tekintve, hogy ilyen esetek­ben a legszigorúbb döntés is csak a mérkőzés újra ját­szásának elrendelése lehet, nem pedig egyenesen' négy pont levonása, amivel egy áldozatkész és tehetséges egyesület egész évi munkáját tönkre lehet tenni. A dön­tést egész Nagyvárad sportközönsége nagy felzúdulás­sal fogadta. Megnyitották a budapesti műjégpályát. Az egész Középeurópában hidegre fordult időjárás lehetővé tette, hogy a BKE műjégpályáját szerdán megnyissák. A mii- jégen már meg is kezdték tréningjüket a BKE ver­senykorcsolyázói. Reménytelen a magyar-román sportbéke ügye. Az utóbbi időben rendkívül sok szó esett mindkét részről, a magyar-román kibékülés ügyéről. Abban úgy a ma- I gyár, mint a román vezetőség megegyezik, hogy szük­ség van a kibékülésre és ezt minden utón, módon el kell érni, amellett azonban, hogy az eminens kérdések­ben biztosítják egymást közeledési tervükről, olyan kis kavicsokon borul fel az egész jóakarat, mint a tárgya­lások színhelyének kérdése. Románia ugyanis semmi­képpen sem akar tágítani azon álláspontjától, hogy csak Bukarestben hajlandó béketárgyalásokat folytatni s Magyarország sem marad kevésbé álhatatos, ö meg éppen Bukarestet tartja erre nem megfelelőnek. így azután ilyen másod, sőt harmadrendű fontosságú okok esetleg teljesen meghiúsítják a nyilatkozatok szerint nagyon könnyen megszülethető és olyannyira szükséges magyar-román sportbékét. Az „ErtíéSyb Magyar Könyvtár“ kiadásában megjelent müvek megrendelhetők a Újság * Lünyvesilál^tói. A könyvtár íeguje&b stäma : SEB ESI SAMU, az elhunyt kiváló erdélyi iró f cimü romantikus regénye,—ame­|T g I . pi Iyet Kovát Beasöneíí a szer- * ^ zőiöl irt szfr.es is e< íeí.-se «esői be. — A diszas kiállítású kötet ára': csak 60 Se?

Next

/
Thumbnails
Contents