Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-15 / 254. szám
Kezdődnek a tossz Érzések A ry időjárás megváltozásával megkezdődnek /AZ a fájdalmak és az indiszppziciók. A véredények és főként az érzékeny idegzettel biró egyének az időjárás változását nagyon megérzik és az organizmus a következő rendellenességeket mutatja: Heves fájdalmak a véredényekben és az izmokban, nagy fájdalmak, s állandó hidegrázás bántja az embert... Ezeket az indiszpoziciókat elkerülhetjük és teljesen leküzdhetjük a betegséget is, ha használjuk az URODONAL-t, amely a hugy- követ feloldja, amely súlyos komplikációktól teszi mentessé a szervezetet. Romániai lőbizományos: BROS. STANDARD Bucureşti, Strada Zorilor No. 2. Legyőzi a reumatizmust és feloldja a hugylcövet. Kapható a gyógyszertárakban és drogériákban. A londoni konferencia megnyitó napján a hinduk támadást intéztek a kormányhivatalok ellen Bombayból jelentik: A londoni indiai konferencia megnyitásával egyidejűleg a nacionalista párt Bombay- ban tiltakozó s tüntető gyűlést rendezett a kormányhivatalok előtt. Megkísérelték, hogy behatoljanak a hivatalokba, a rendőrség azonban ellenállott, uccai harc (Lóznavölgy, november 13.) Röviden már irtunk arról a parasztdrámáról, amely az Hondái járásban fekvő Lóznavölgv község egész környékének lakosságát izgalomban tartja. A napokban Fersedi János 31 éves gazdát feleségének a felbujtására Csúszkái Simon meggyilkolta. Ez a kegyetlen gyilkosság mélyen rávilágít a háború utáni falusi erkölcsökre. Az előzményekhez tartozik, hogy Csúszkái Simon már régóta szerelmi viszonyt folytatott Fersedi János feleségével. Amíg a férj a petrozsónyi bányákban dolgozott, gyűjtötte a pénzt, a kicsapongó asszony szeretőt tartott magának és a férjo által küldött pénzt könnyelműen eldorbé- zolta. Fersedi János Petrozsényból az elmúlt nyáron tért haza, hogy a nyári mezei munkálatokat elvégezze. Negyvenezer lej megtakarított pénzt hozott magával. Ezzel a pénzzel akarta uj házának az építkezését befejezni. A hűtlen asszonynak azonban sehogy sem tetszett, hogy a férje hazatért és már hónapok óta unszolta szeretőjét, hogy az alkalmatlan férjet tegye el láb alól. Néhány héttel ezelőtt Fersedi János kijelentette ismerősei előtt: Nem tudom, mit akar tőlem ez az ember, miért jár utánam? Nem én csábítottam el az ő feleségét, hanem ő az enyémet! Az asszony folytonos búj toga tására Csúszkái Simon a napokban a mezőn megtámadta Fersedi Jánost és bottal addig ütötte, ainig az összeesett cs szörnyethalt kezdődött, amelynek során 25 tüntető megsebesült. A rendőrség letartóztatta a bombayi hindu haditanács elnökét és számos vezérét. Tüntetések voltak Kalkuttában is, ahol az összes munkások 3 napos sztrájkba kezdtek. Azonnal értesítették az ilondai csendőrséget és a dési ügyészséget, ahonnan vizsgálóbizottság szállt ki a hely színére. Először a meggyilkolt feleségét hallgatták ki, aki azt vallotta, hogy férjének nem volt senki ellensége s valószínűleg rabló- gyilkosság történt. Midőn a halottat az országút széléről haza akarták szállítani, Boros járásőrmesternek feltűnt, hogy az egyik férfi nagyon izgatottan viselkedik. A birótól megkérdezte, hogy kicsoda ez az ember. A biró elmondotta, hogy Császkai Simonnak hívják és a meggyilkolt feleségének a szeretője. A csendőrőrmester és a jelenlevő Rosca ügyész vallatóra fogták az embert, aki sokáig tagadott- Később azonban, midőn a járásőrmester azt mondotta, hogy a meggyilkolt felesége rávallott, iszonyú haragra lobbant és beismerte a gyilkosságot, sőt elmondotta azt is, hogy az asszony már hónapok óta bujtogatta s azt Ígérte, hogy hozzá megy feleségül és ráíratja a vagyonát. Elmondotta azt is, hogy a gyilkosság éjjelén az asszony küldötte őt a férje után s midőn a gyilkosság megtörtént az asszony adta azt a tanácsot is, hogy a meggyilkoltnál lévő 500 lejt és a tarisznyát ássa el, hogy mindenki rablógyiikosságra gondoljon. Császkai Simon vallomása után a csendőrség a meggyilkolt feleségét is letartóztatta és a gyilkossal egs’ütt a dési ügyészségre kisérte TÍWI PROBLÉTHÁK Magyar női gazdasági szakoktatás Két-három év óta mind hangosabbá válik aa erdélyi magyar nők kívánsága. Legyen nekik is, mint a szászoknak magyar nyelvű gazdasági iskolájuk, hol kellő szakoktatásban részesülnének mindazoknak az ismereteknek köréből, melyek a gazdasági élet belterjes ágaira vonatkoznak; melyek a* okos, takarékos háztartás bevezetését bemutatják; melyek olyan tudnivalókat közölnek, melyek a család és falu egészségi szintjét emelik, a csecsemő gondozást tanítják, a szociális feladatok megoldását lehetségessé teszik. Semmi sem természetesebb, minthogy a magyar nők feltétlenül szükséges tudnivalójukhoz hozzá jussanak egy egyszerű, praktikus berendezésű szakiskolában, hiszen a romániai magyar nők között legalább 40.000-en vannak, kik már családi körülményeik folytán Is arra hivatottak, hogy szerző-társak legyenek, nem csapán fogyasztók és nem csupán olyan pályákon akarják a boldogulásukat keresni, hol csak a szellemi proletá- riátust nevelik saját maguk és fajuk egyenes kárára. A romániai magyarság 80%-a földművelő, gazdálkodó, kik hol többet, hol kevesebbet mégis tanultak szakjukban, sajnos, a nők e tekintetben nem tanulhatnak, mert nincs szakiskolájuk és a szakkönyvekből való tanulás sokféle okból nem mindig eredményes. Most, mikor öntudatra ébrednek a nők, hogy milyen érték kallódik el bennük fajunk kárára és mikor maguk is belátják, hogy praktikus irányban kell fejlődniük, a magyar társadalomnak oda kell hatnia, hogy most, amikor egyházaink főhatóságait felkéri, midőn megfontolás tárgyává teszik a mezőgazdasági fin szakiskolák felállításának kérdését, ugyanakkor fontolják meg egy női gazdasági iskola felállításának a lehetőségét is. Annál is inkább, mert a két iskola felállítása esetleg egymás mellett, a felszerelések nagy részének közös használatát biztosíthatná. A tanult gazda mellett tanult gazdasszony szükséges; a gazda-asszonyoknak „találomra“ váló munkálkodása meg kell, hogy' szűnjék, valamint meg kell, hogy szűnjék az elegikus beletörődés a leromlásba; hely öltbe tudás, kitartás, takarékosság, céltudatos akarás kell, hogy sorompó elé lépjen és kitermelje mindazokat a jövedelmeket, melyeket az udvar, a kert, a méhes, tejeskanna, a disznó- és majorságéi nyújt, ha • gazda- asszony tud is, akar is nj aton haladni. Hisszük, hogy a Magyar Nők időszerű kívánsága és égető kérése a magyarság intéző köreiben megszlv- lelésre talál és eljut egyházaink főhatóságai elé is teremtő elhatározásra. Kovács Dezsőn#. Keleteurópai időszámítás. Szombat, november 15. Budapest. 10.15: A rádió házi kvartettjének hangversenye. 13.05: Orosz balalajka-zenekar. 17.10: Gáspár- né Dávid Margit hangversenye. 17.15: A Magyar Cserkészszövetség előadása. 19: Fejes-szalonzenekar. 20: Mit üzen a rádió. 21: Zerkovitz és Eisemann dalok, 22.15: Vigopera részletek. Utána hírek, majd cigányzenekar. Bécs. 12.05: Gramofonzene. 13: Léderer zenekar. 16.05: Zongorajáték. 16.35: Tánczene. 18.15: Népmulatság közvetítése. 20.40: Bender Pál kamaraénekes dalestje. 21.30: Kálmán Tatárjárás c. operettje. Berlin. 20: Herlinger énekesnő dalestje. 21: Rádió-zenekar. 23.30: Az Opera-bál helyszíni közvetítése. Bukarest, 13: Gramofonzene. 17: Könnyű és román zene. 18.30 Motzoi-zenekar. 22: Kávéházi zene. Kattowitz. 17.10: Gramofonzene. 18.45: Ifjúsági óra zenével. 20.15: Közzene. 21.30: Könnyű zene. 23: Gramofonzene. 24: Tánczene. Lipcse. 17.30: Délutáni zene. 20.30: Tánczene. 21.30: Kabaré, majd jazz-band. Milánó. 20.30: Könnyű zene. 21.30: Félóra tánczene. 22: Operett, majd kávéházi zene. Mór. Ostrava. 12: Gramofon-zene. 14.30: Déli zene. 17.30: Délutáni zene. 19.20: Fúvós rendőrzenekar. 23: Tánczene. München. 17,25: Délutáni zene. 20.30: Slczák Leó dalai. 21.30: Tarka-est. 22: Kávéházi zene. Prága. 12.15: Gramofonzene. 20.20: Szórakoztató zene. 21: Fúvós ötös. Róma. 18: Ének és zenekari verseny. 21.30: Félóra tánczene. 22.05: Vegyes hangverseny. Toulouse. 19: Szólók és karének. 20.45: Könnyű zene. 21.45: Dalok, 22.30: I-Iarmónikázás. 24: Argentínai zene. 01.15: Csel- lójáték. A lóznavölgyi Haverda Mária azzal vezette félre a hatóságokat, hogy férje rabiögyiikosság áldozata
