Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-15 / 254. szám
TAXA POSTATA PIA- TITA EN NUMERAR No. 24256—92T. CIvj’Kotossrár. 1930 nor ember 25 SzOZB hăt ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: i éne 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 le], egy hóra 100 lej. Ára 5 lej. Kárásztelek ORSZÁGOS M AGY Alti'ÁRTI LAP Szerkesztésé# és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) A, Telefon: 5-08, 6 94. XIII. évfolyam 254-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 érre 58 pengő, félévre 29 pengő, negyedina 15 pengő. ______Egyes agám ára 26 fillér._______ A kormány Ismét kihagyta a trón beszédből a kisebbségi törvényt  közigazgatási és állampolgársági törvények módosítását felvették a programba — A választójog eddigi rendszerének megváltoztatásáról is csak az újságok beszélnek Áverésen fél a választási prémium eltörlésétől goru törvények állanak fenn és ezeknek meg is van a maguk jó hatása. lesznek felsorolva,: r£ kamatnzsora letöréséről, R bíróság átszervezéséről, a semmitőszék átszervezéséről és az állampolgársági törvény reformjáról szóló javaslatok. Manoilescu miniszter azt közölte, hogy neki két törvényjavaslatát vették fel a trón- beszédbe, az egyik a hazai ipar támogatásáról, a másik az álLami szállítások szabályozásáról szól. Mi- kalache miniszter pedig a községi és megyei pénzügyi kezelés, valamint a közigazgatási törvény egyes szakaszainak a módosításáról szoió törvényjavaslatokat vétette fel a trónbeszédbe. Ugyanígy elmondotta Pop Ghita államtitkár is, hogy a közoktatásügyi reszortnak két törvényjavaslata került be a trónbeezédbe: az egyik a főiskolai oktatás, a másik pedig a szakiskolai oktatás reformálásáról szól. Pop Ghita államtitkár kapta tudvalevőleg azt a megbízatást, hogy a kisebbségi törvény tervezetét elkészítse. Az államtitkár egy szóval sem említette, hogy ez a törvényjavaslat is megemlítésre talál a trón- beszédben s ennek magyarázata nem lehet más, mint az, Hogy a minisztertanács a kisebbségi törvénytervezetet nem vette fel az őszi ülésszakra bejelentendő javaslatok közé. érve el, egy gyenge parlamenti csoport befolyása alá kerül. A proporcionális megyei rendszernek csak hátrányait látja, előnyeit nem. Ez a rendszer háttérbe szorítaná az ország intellektuális elemeit a demagógok javára. Szerinte éppen ellenkezőleg olyan intézkedésekre van szükség, amelyek az intellektuális elemek szerephez jutását segitik elő. Azt mondja, hogy van valami javaslata neki is, amely a tanultabb elemek fölényét akarja biztosítani. Ugylátszik, olyan választójogi tervet akarna megvalósítani Averescu, amely megszüntetné a választójog egyenlőségét. A legteljesebb mértékben helyesli azt, hogy a választások tisztaságának megőrzésére szigorú intézkedéseket kell tennie. A legszigorúbb, büntetésekkel kell sújtani azokat a tisztviselőket. akik a választások tisztaságának elve ellen vétenek. Angliára hivatkozott, ahol nagyon szi A falusi magyar nép a terméseredmények értékzüllésének hatása alatt gondokba rokkanva néz a láthatárra belépett kemény tél elé. A derű elsorvad a népélet ártatlan szórakozásainak keretein belül. A komolyság pedig egyáltalában nem kalandoz semmiféle szélsőségek felé, még gondolatban sem. Egy kicsit1 megdöbbent, de kétségeket ébreszt fel az olyan hir, amely egyszerűen lázadásról beszél. Magyar falunak az érthetetlen lázadásáról. Ki ellen, miért, milyen szándékkal? Hihetetlen válaszok szoktak érkezni a felvetett kérdésekre s vannak tapasztalataink, amelyek arra. intenek, hogy nemcsak a legnagyobb óvatossággal, de a valóság tiszta oldala iránt érdeklődő kíváncsisággal fogadjuk azt a hirt is, amely szerint a szilágymegyei Kárásztelke magyar falunak munkás népe fellázadt volna a csendőrség ellen. Miért, hogyan? & amig a történtek, a maguk egymásbakapcsolódó részleteiben tisztázódnak, addig is módunkban van leszögezni a legfontosabb tényt. Még mindig tartanak a falvaknak a nyakán olyan fegyveres embereket és közegeket, akikről nem mondhatunk mi sem súlyosabb megállapításokat, mint amilyeneket a kormány a csendőrség átszervezéséről benyújtott törvényjavaslathoz indokolásként adott. Az ember, a falusi kérgestenyerü legény éppen úgy, mint a nagyvárosi mulatók piper- kőce s mint a legfontosabb miniszteri székek birtokosai, olyan élő teremtmény, hogy nem tudja szó nélkül állani a folytonos, oknélküli bajonettel szarkái ást, azoknak a brutális szadista kínzását, kiknek Öröme az emberkinzás, fojtogatás, véresre verés, mások ártatlan mulatságába fegyverrel belövői dözés. A kárásztelki lázadást csak nemrégiben előzte meg a tordaszentlászlói, amelyről kiderült, hogy egy szó sem volt igaz belőle. Egy erdőőr lövöldözött rá a falu uccáin a járókelőkre, hogy legyen valami előzmény s a falusi nép ellenségei jelentettek „lázadás“-t, hogy a mezei munka derék, becsületes kisgazdáit összefogathassák és választékos kínzások, gyötrelmek közé juttathassák. A fegyvertviselő re- gáti erdőőr operált a mult héten a csikmegyei Nagy- kászonban is, ahol úgy vadászott az emberekre, mint az az afrikai néger a vadállatokra, aki hozzájut puskaporos fegyverhez. S amikor helybeli erdő- őrtársával, sokszoros gyilkossági szándékkal a kulturális átszellemültséggel iskolaünnepélyt tartó derék nép közé belövöldözött, a már nem ismeretlen módszer szerint megszületett a vád: a falu fellázadt, ezért lőttek rájuk. Csikban igen súlyosra fordult a „lázadás-leverés“, másfelől pedig előállottak a lelkiism: retes hatósági közegek és csirájában megfojtották ezt a hamis beállítási szándékot. Ilyen előzmények után a kárásztelki lázadás hiréről is csak azt mondhatjuk: a vizsgálat végső eredménye fogja megmutatni csak, hogy voltaképpen mi történt és miért történt. Egyet azonban tisztán látunk. Kárásztelkén is nyugalom volt addig, amig nem küldöttek a faluba olyan re gáti csendőrőrmestert, aki puskatussal, véresreverések- kel avatkozott bele a falusiaknak maguk közötti időtöltésébe. Amikor a csendőrség átszervezéséről volt szó a parlamentben, a kormány és vele szavazott törvényhozó testületek állapították meg, hogy fel kell szabadítani a népet, a termelő munka dolgozó tömegeit a civilizálatlan módszerekkel garázdálkodó fegyveres közegek basáskodása alól. A törvényt megszavazták és az elv ne maradjon papiroson _ a magyar falvakban sem. A falusi csendőr ne legyen terrorista uralkodója a falunak, hanem a békességnek és a biztonságnak a szolgája. Ha vér(Bukarest, november 13.) A kormány a parlamenti ülésszakra felkészülő tanácskozásokat tartja s megszövegezte ma a trónbeszédet is. Annyit már megtudhattunk, hogy a trónbeszédből ismét kihagyták a kisebbségi töményt. A trőnbeszédbez még szükséges a király hozzájárulása s ha valami óhaja van az uralkodónak, az érvényesülni fog. A kisebbségekről valószínűleg szó esik az ülésszakot megnyitó királyi beszédben, de a kormány nem vette fel a kisebbségi törvényt a parlament őszi feladatai közé, habár erről már olyan sok határozott Ígéret hangzott cl. A kormány csütörtökön délután minisztertanácsot tartott, amelynek lefolyásáról rövid hivatalos kommünikét adtak ki, A kommüniké csali annyit mond, hogy Madgearu miniszter előterjesztéseket tett a genfi nemzetközi konferenciára vonatkozó- ! ag, amely konferencián a román kormányt Manoilescu miniszter fogja képviselni, A trónbeszéd szövegét is megállapította a miniszter- tanács s a. miniszterelnök holnap fogja a király elé terjeszteni aláirás végett. A minisztertanács után egyes miniszterek külön is tettek kijelentéseket a tanácskozásról. így lunian miniszter elmondotta, hogy a trónbeszédben az ő reszortjából a következő törvényjavaslatok Ismeretes, hogy a. kormány még ebben az ülésszakban be akarja terjeszteni a választói törvény módosító javaslatát. Az Adeverul értesülése szerint három fontos intézkedést fog tartalmazni a módosítás: meg fogja szüntetni a legtöbb szavazatot kapott pá/rtnak juttatott prémiumot, megyei proporcionális választási rendszert, vezet be és végül olyan intézkedéseket lesz, amelyek a választások tisztaságát lennének hivatva biztosítani. A tervezett módosításokról Averescu tábornok nyilatkozott az Adeverulnak. Nincsen ellene a pré- niumos rendszer eltörlésének, az a véleménye azonban* hogy egy ilyen intézkedés nem fog különösen jó eredményekhez vezetni. A préniumnak ugyanis az a célja, hogy a kormány abszolút, függetlenségét biztosítsa és annak eltörlése után könnyen megeshe- tik, hogy a kormány csak néhány szavazattöbbséget szomjas bosszúálló embereknek adnak fegyvert a kezébe, akkor a legjámborabb lakosság is szót merészel emelni a kínzó gyötrelmek ellen. Azt a szellemet. kell kiirtani a civilizáció nevében, amelynek rettenetes valósága alapján a tordaszentlászlói, nagykászoni s a többi még napfényre nem került erdőőrök is felhatalmazottaknak érzik magukat, mint úgynevezett rendfentartók, a lelkiismeret nélküli gyilkolásra, embervadászatra. Akinek fegyvert adnak a kezébe, az bizalmi embernek tartja magát, de uralkodik elevenek és holtak felett. Ha alvadnak olyan esetek, melyekben a fegyverviselő brutalitása, fegyverrel visszaélése nem kapja meg a civilizált jogrendhez méltó büntetését, akkor az az ujjá-szervezési indokolás, amit. a parlamentben a kormány hangoztatott, csak elröppent, elfoszlott szólam volt. Rendnek kell lenni s a rendfentartó közegnek a tekintélyére szükség van, de mindenekelőtt legfontosabb előfeltétele a rendnek, hogy a legkisebb visszaélés megtalálja a törvényes meg- torlást. Ezért várjuk a tárgyilagos, de minden irányban igazságos vizsgálatot a Kárásztelkéről összefog- dosott negyven embernek az esetében is.
