Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-12 / 251. szám
27Z7. ÉY.F- 251. SZÁM. ÜK3SEI azt akarta bizonyítani, hogy a községekben a magyar tisztviselők loptak s 13 magyar tisztviselő nevét fel is olvasta. A bolsevizálás vádját pedig azzal igyekezett igazolni, hogy a Magyar Párt a vidéki tagozatokhoz körrendeletét intézett, hogy a törvény rendelkezései ellenére a községi tanácsok ne támogassák az állami iskolákat, majd — mondotta — amikor bíróság elé került a dolog, ott a Magyar Párt ezt gyáván letagadta. Kövér Gusztáv replikázott a prefektus szavaira. Eddig mindig az volt a baj, hogy a Magyar Párt mágnás-párt s hogy ezt nem sikerült rábizonyítani, most a bolsevizálás vádját veszik elő. Ha Pop Cicio kamarai elnök az aradi megyei tanácsban magyarul beszélt, úgy a biharmegyei prefektus részéröl sem érheti őt vád magyar beszédéért. A megyében még 8 község van, ahol interimár bizottságok működnek. Egy községben, Tónkén a tanácsválasztás megfelebbezését a tartományi igazgatóság még augusztus 1-én elutasította s ennek ellenére ott most is tovább működik az ideiglenes bizottság. A megyei tanácsban kell ezt szóvá tenni és ez lojalitás. A prefektus válaszát nem veheti tudomásul. Koxin elnök: A Magyar Párt Biharban bolsevizál. Kövér Gusztáv dr.: A rendőrök és a csendőrök bol- sevizálnak. Tiltakozik a Magyar Párt a rágalmak ellesi Kotzó Jenő dr. emelkedett ezután- szólásra. A prefektus ur az interpellációra adott válaszában — mondotta — és az elnök ur is a Magyar Pártot azzal vádolták meg, hogy bolsevizál. Nemcsak, mint ennek a pártnak biharmegyei elnöke, hanem ielkiismeretem kényszerítése alapján is a legteljesebb mértékben tiltakoznom kell a megállapítás ellen. Kotzó Jenő dr. ezután elmondotta, hogy a párt biharmegyei tagozata az uj községtanácsok megalakulásakor több községtanács kérésére adta meg a k&sigaz- gatás.i törvény alapján májusban körlevélben azt a felvilágosítást, hogy az állami iskolák fenntartása nem terheli a községeket. Később, julius hónapban jelent meg az egyszakaszos törvény, amely kötelezővé tette az állami iskolák támogatását a községek részére. Ekkor a Magyar Párt azonnal értesítette a vidéki szervezeteket, hogy előbbi körlevele hatálytalan. Bolsevizá- lás-c az — kérdezte — ha a párt a törvény paragrafusaira hivatkozik? Hegedűs Nándor: Ez nem ügyészség elé való. Kotzó Jenő dr.: A 13 jegyző ügyére nézve csak any- nyit kérdezek a prefektus úrtól, hogy vájjon a megyének mind a 414 községét végigvizsgálta-e? A kérdésemre nem is kérek feleletet. Wainer Győző: Tessék csak a szomszédos faluba is kimenni. Ezután Borlan Amos tanácsos melegítette fel azt a régi és már a megyei állandó választmány által is elintézett állitást, hogy Kotzó Jenő és Kövér Gusztáv, noha nagyváradi lakosok, mégis felveszik a vidéki tagoknak kijáró napidijat. Kövér Gusztáv: Tőlem, az állam többszáz hold földet vett el és ezért nem kaptam semmit cserébe, de azért nem fogok jogtalanul pénzt felvenni az államtól, mert azt az én magyar becsületem nem engedi. A mi sorainkban nincs senki olyan, akik jogtalanul vennének fel pénzeket. Koxin elnök elismeri, hogy a Magyar Párt az inkriminált körlevelet a törvény módosítása előtt küldte szét, de szerinte az még szeptemberben is forgalomban volt. Kotzó Jenő: Ez nem áll. Koxin ezután javasolja, hogy vegyék tudomásul a prefektus válaszát és a tanács a Magyar Párt eljárását, mint amely a lakosság bolsevizálását jelenti, bélyegezze meg. A magyarpárti tanácsosok felugrálnak helyeikről. Kotzó Jenő: Tiltakozom az elnök ur javaslata ellen. Ez politikai kérdés és itt nem is tárgyalható. Hegedűs Nándor: önök nem illetékesek ebben a kérdésben. Kotzó Jenő: Kijelentem, hogy ha ezt a javaslatot szavazásra bocsátják, azonnal eltávozunk a megyei tanácsból. Popovici prefektus: Meg kell állapítanunk itt, hogy » Magyar Párt hogyan dolgozik. Hegedűs Nándor: Kérem az elnök urat, vonja vissza a Magyar Párt tevékenységére vonatkozó javaslatát, amelyet most mindkét oldalról izgalommal kezelnek. A prefektus ur, amikor azt állítja, hogy a Magyar Párt bolsevizál és hogy a bíróság előtt gyáván letagadta magatartását, túllő a célon. Az elnök ur is beismeri, hogy a párt a törvény paragrafusait idézte és a kormány is beismerte annak hiányos voltát, amikor azt módosította. A prefektus ur felszólalása nem volt tárgyilagos, mi mint korrekt ellenfelek vagyunk itt, ne adjon tehát a megyei tanács rossz példát, azzal, hogy politizál. Ha mégis szavazásra tennék fel az indítványt, mi eleve elhárítunk magunkról minden felelősséget. Staniol a legolcsóbban beszerezhető a Minerva könyv- és papirkeres- kedésben, Cluj-Kolozsvár. — m Koxin: Ez nem politikai, ez kulturális kérdés, amellyel a megyei tanácsnak foglalkoznia kell. Végül is az elnök úgy tette fel a kérdést, hogy a tanács elfogadja-e a prefektusnak Kövér Gusztáv dr. interpellációjára adott válaszát, s a kérdésre a tanács 13 szavazat ellenében tizenkilenc igennel felelt* A tanács ülését délután folytatták és ekkor a jövő évi költségvetés tárgyalását vették elő. Az ülés megkezdése előtt a Magyar Párt. háromtagú küldöttsége kereste fel hivatalában a prefektust. A küldöttség tagja: Markovit* Manó dr., volt főispán, Tunyoghy Lajos dr. és Kövér Gusztáv dr. voltak. A küldöttség kijelentette, hogy amennyiben a prefektus nem vonja vissza azt a kijelentését, hogy a Magyar Párt bolsevista üzelmeket folytat, nincsenek abban a helyzetben, hogy a megyei tanács ülésén résztvehessenek. Közel ,1 «n&ft tnvrrv /mÁ/ruíU-v Sidaf egy óráig folyt a purparlé, végül is a prefektus kijelentette, hogy szavait nem vonja vissza és azokért vállalja a felelősséget. A küldöttség a választ megvitte az ülésteremben levő magyarpárti tanácsosoknak, akik erre bejelentették, hogy ilyen körülmények között, amíg az ügyet nem intézik el, nem vesznek részt a megyei tanács ülésén és azután elhagyták az üléstermet. A biharmegyei megyei tanácsülésről való kivonulás után a magyarpárti tagok a párt helyiségében értekezletre gyűltek össze. Az értekezlet elhatározta, hogy sürgősen értesíti az eseményekről, a kolozsvári pártközpontot azzal a kéréssel, hogy a parlamenti csoporton keresztül interveniáljon a belügyminiszternél. Biharmegye prefektusának a Magyar Pártot és az egész erdélyi magyarságot ért súlyos támadása miatt. A párttagozat elégtételt kíván a kormánytól a kormány exponense részéről történt alaptalan és durva támadással szemben, egyébként pedig részletes álláspontját a kedden kiadandó kommünikében fogja a nyilvánosság számára leszögezni. Megbízható értesülésünk szerint a biharmegyei Magyar Párt a liberális uralom alatt történt csikmegyei precedensre való utalással, kivánni fogja a megye jelenlegi prefektusának a távozását. November ZS-re beosztotti el a Chemapeo-per tárgyalásánál! folytatását Averescu felvilágosításai az 1907. évi forradalmi mészárlásról — Mire költötték el a belügyminisztériumból eltűnt tizenhárom millió lejt? (Kolozsvár, november 10.) Hétfőn, kezdette meg a kolozsvári törvényszék az Áverésen marschall áltál a Chemarea ellen" inditott sajtópörének tárgyalását. Kilenc órára volt kitűzve a tárgyalás kezdete, de jóval előtte már tömve volt érdeklődőkkel a második szekció elsőemeleti tárgyaló terméhez vezető folyósó. Majd csendőr- és rendőrosztagok vonultak fel. Mindenkit csak jegyének felmutatása mellett engedtek be a terembe. Kilenc óra előtt nehány perccel állt meg Áverésen marschall autója a törvényszék előtt- Az egyszerű, civil ruhában levő tábornok Papacostea volt posta vezérigazgatóval az oldalán jelent meg a törvényszék épületében, ahol legelőször Filipéscu vezetőügyészt kereste!fel, akivel megbeszélte, hogy a közvádat képviselő ügyészség milyen álláspont szerint folytassa le a tárgyalást. A Linzmeyer dr. elnökből és Cojoeariu szava- zóbiróból álló tanács pontosan megjelenik a tárgyaló teremben, ahol közben elhelyezkednek a védelem és a magánvád képviselői. Bazil Gruia, a Chemarea cikkírójának védelmét P. Joanitescu, Radu Rosetti, G. Manea, B. Toncescu, G. Stanciu, Jonel Pop látják el, mig Averescu tábornok körül a következő avereseupárti ügyvédek helyezkednek el: Bucsan, vplt államtitkár, C. C. Braescu, volt kamarai elnök, 0. Oteteleseanu, Papacostea, Bă- leanu, V. Moldovan, M. Gheorghescu. Az ügyész székét dr. Bireescu főügyészhelyettes foglalja el. Megkezdődik a tárgyalás. Linzmeyer elnök még mielőtt megnyitná a tárgyalást, figyelmezteti a közönséget, hogy a legnagyobb csendben legyen, mivel ellenkező esetben ki- üritteti a termet. Majd megnyitottnak jelenti ki az ülést s felolvassa a megidézettek neveit, ami nem vesz sok időt igénybe, mivel a perben összesen két idézést adtak ki- Az egyiket Averescu marsall ne-' vére, a másikat pedig a vádlott Bazil ■ Gruiaéra. Mivel mindketten jelen vannak, a törvényszék elrendeli a tárgyalás megtartását. Kihallgatják a vádlott Bazil Gruiat. 21 éves, újságíró. 1930. január 12-én cikket irt a Chemareá- bait, amelyben Averescu tábornokot a parasztok gyilkosának titulálja. Ez a vád. Az elnök felteszi az előirt kérdést: _ Bűnösnek érzi-e magát? _ Nem, _ mondja erős hangon a vádlott,_ nem érzem magam bűnösnek, mivel én csupán közérdekből Írtam cikkemet, hogy tisztázzuk azokat az eseményeket, amelyek 1907-ben történtek, s amelyről már annyian ÍrtakElnök: Milyen érdekből irta a cikket? Vádlott: Csupán a közvélemény felvilágosítása érdekében. Ezzel be is fejeződött a vádlott kihallgatása. A törvényszék elrendeli Averescu marsall tanúként való kihallgatását Az elsfi vita. Ekkor keletkezik a tárgyalás első nagy vitája, a két fél ügyvédei közt. A védőügyvédek szerint Averescu tábornok csupán, mint informátor szerepelhet az ügyben és semmiképpen sem, mint tanú. Az ellenpárt nem fogadja el a dolog ilyen beállítását s kéri a törvényszéket, hogy tanúként hallgassák ki a tábornokot. A törvényszék a tanúként való kihallgatás mellett dönt, amire semmiségi panasz a válasz a védők részérőlBucsan dr. kifogásolja a védőügyvédek nagyszámát, hogy mindegyikük élni akar a szólás jogával. P. Joanitescu válaszol s kijelenti, hogy a vádlottnak joga van akárhány védőt hozni s mindegyik beszélhet is, ha kedve tartja. Averescu tábornok kihallgatása. Ezekután sor kerülhet Averescu tábornok kihallgatására- Felveszik személyi adatait s Liuz- meyer elnök a következőkre nézve kér felvilágosítást: _ Milyen okai voltak az 1907-es forradalomnak és milyen parancsokat adott ki ön, mint akkori hadügyminiszter, annak elfojtására nézve? Mi igaz abból, hogy a tisztek minden ok nélkül pusztították az embereket, még olyan helyeken is, ahol nem volt forradalom? Mielőtt Averescu tábornok megkezdhetné a válaszadást, Radu Rosetti áll föl a védők közül s meglepő indítványt terjeszt elő:, __i Zárt tárgyalást kérek ezekre a dolgokra, nézve. Az ország mai hangulatában egyáltalában nem lenne jó hatása annak, ha ezeket az elmúlt dolgokat most újból kiteregetnők a tárgyalás kapcsán. Averescu tábornok tiltakozik a zárt tárgyalás ellen: _ A dolog le van zárva. Mindenki ismeri annak minden fázisát és ezért nagyon csodálkozom,
