Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-09 / 223. szám

3

Mi álla kormány lemondásának hátterében?

(Tudósités eleje az I-sS oldalon.)

a nemzeti parasztpárti kormány megalakulása csaknem bizonyosra vehető.

A liberálisok is lecsendesedtek és a legnagyobb csendben várják az események alakulását. Érdekes, hogy a [Viitorul egyáltalában nem olyan hangon ir, mint régebbi kormányválságok alkalmával s ez alkalommal kivételesen nem igényli a párt számára a hatalmat. Az avereseánusok magatartása is a legcsendesebb. Egyébként úgy Bratianu Yintila, mint Averescu a vidéken tartózkodnak és legalább egyelőre nem gondolják, hogy szerepük lehetne a válság megoldásában.

A válság okai.

Az Adcverul szélesen kommentálja a krízist. Maniu lemondásának közvetlen okául azt jelöli meg, hogy a miniszterelnöknek nem volt lehetősége, hogy olyan értelemben oldja meg a kormányban a

személyi változtatásokat, ahogyan azt a király óhajtotta.

Maniunak szüksége van valakire, aki kényes feladatokat megoldjon és azután nem lehetetlen, hogy újból ő jönne vissza a kormány élére.

A lapok Argetoianu egy nyilatkozatát is közük. Véleménye szerint csak nemzeti parasztpárti kormány jöhet, mivel a király meg nem merítette ki az összes lehetőségeket, amelyeket egy ilyen kormány nyújt.

A Mihalache kormányalakítása elé tagadhatatlanul bizonyos nehézségek tornyosulnak. Hírek szevint az erdélyiek semmiképpen sem egyeznének bele abba, hogy Vaidáról lemondjanak. Hasonlóképpen arra sem volnának hajlandók, hogy egy esetleges Iunian-kormányt támogassanak.

Az Adeverul értesülést közöl az uralkodó intencióiról is. Szerinte a király elhatározása az, hogy a parlamentet nem oszlatja fel és ha Mihalacheval nehézségek merülnek fel, úgy Mironescut bízza meg. Elsősorban azt tekinti fontosnak az uralkodó, hogy az uj kormány tető alá juttassa a lényegesen redukált költségvetést és több olyan gyors kormányzati intézkedést hajtson végre, amelyek kivezessék az országot a nehéz gazdasági helyzetből.

Jósol a bukaresti sajtó.

A bukaresti sajtó csaknem egyértelmű a kormányválság kommentálásában. A lapok kevés kivétellel

uj vezér alatt egy átcsoportosított nemzeti-parasztpárti kormányt jósolnak,

de a politikai jóslatok abban is megegyeznek, hogy ez a kormány provizórikus lesz, mivel olyan kötelességek hárulnak reá, amelyek végzetszerűen népszerűtlenné fogják tenni és mivél munkaköre is korlátozott lesz. Ilyen értelemben ir Iorga lapja, a Neamul Românesc. Szerinte — ez Iorga ismert véleménye — egy pártkormány a jelenlegi körülmények között nem kísérelheti meg a ma életproblémáinak drasztikus megoldását. Az országnak azonban az az óhajtása, hogy legyen vége a provizorii- tusoknak. A király felé fordul az egész ország figyelme és azt várja, hogy végre megkezdődjék a nemzeti kormányzás nagy munkája.

A Curentul ugyancsak

rövidéletü Mironescu-kormányt jósol.

Ennek a kormánynak az lenne a kötött feladata, hogy a költségvetést lényegesen redukált kiadási tételekkel letárgyalja és több meglehetősen népszerűtlen gazdasági törvényt hozzon, úgyhogy ez a kormány csakhamar elvesztené népszerűségét.

A Patria, a nemzeti-parasztpárt kolozsvári hivatalos lapja, nem tud felállítani világos horoszkópot. Szerinte pártkormánynak nincsenek ma nagy eshetőségei. A liberálisok nem jöhetnek kombinációba, az avereseánusok gyöngék. Hátra volna még Iorga, Brătianu György, vagy Lupu csoportosulása. A lap beszél az összes pártok koncentrációs kormányának lehetőségéről, Presan vagy Titidescu alatt, vagy pedig ha- nem is az összes, de több párt koalíciójáról — és ezt könnyebben reálizálható- nak tartja — Iorga, Mironescu, Junian vagy 'Argetoianu elnöksége alatt. Egy ilyen kormánynak nagy nehézségei volnának, harcolnia kellene azokkal az indokokkal, amelyek miatt Maniu lemondott. Hangoztatja, hogy a nemzeti-parasztpárt mindenesetre szolidáris a párt vezetőségével és Maniuval.

XIII. ÉYF. 123. SZÁM.

Még nfűndig nem gördült a függöny szét azokról az előzményekről, amelyek Maniu miniszterelnök lemondása mögött húzódnak meg. Az egyik jó forrásból származó bukaresti híradás szerint Maniu lemondásának a hátterében

súlyos politikai nézeteltérések rejtőznek a miniszterelnök és a király személye között. Maniu lemondása előtt kijelentette az egyik audiencián, hogy nem vállalja a felelősséget a jövő évi költségvetésért, ha a király nem garantálja, hogy legalább

a kormány egy évig uralmon marad.

Maniu ezt a követelést azzal indokolta, hogy a jövő évi költségvetés a takarékosság elvének szigorú érvényesítésével nagy kedvetlenséget szült a nép kö(Kolozsvár, október 7.) Kolozsvár meglehetősen nyugodtan fogadta a kormány lemondásáról szóló híreket. Az első órák izgalmai már .elmúltak. A korzó felvette a rendes képét. Az emberek saját üzleti dolgaik után futkároznak. Nincs idejük politizálásra.

Csak a liberálisok és az avareseanusok boldogok. Felemelt fővel és titokzatos mosollyal járnak az uccun és biztosra veszik, hogy csak ők jöhetnek uralomra. A nemzeti pnrasztpárt tagjai sem lehangollak. Legalább is nem mutatják. Mindenki azt mondja, hogy a Maniu lemondása nem komoly. A pártnak nagy többsége van s esak arról lehet szó, hogy Maniu Gyűl a miniszterelnök betegsége miatt egy időre visszavonul a politikától, de jön Mihalache, aki a hatalmat továbbra is gyakorolni fogja és a párturalom továbbra is biztosítja a maga számára a hatalmat.

A tartományi igazgatóságon minden csendes. A déli órákban érdeklődtünk a legújabb bukaresti események iránt, Semmit sem tudnak. A vezérinspektor, aki ideiglenesen vezeti a tartományi igazgatóságot, joviális mosollyal jelenti ki, hogy a nemzeti parasztpárt továbbra is uralmon marad. Bukarestből

semmiféle hivatalos értesítés nem érkezett, a tartományi igazgatósággal még azt sem közölték, hogy Maniu miniszterelnök benyújtotta a lemondását.

Ilyen körülmények között semmiről som akarnak tudni. A sajtó-osztályt felállították, sajtófőnököt neveztek ki, de

a mai napig egyetlen kommünikét nem adtak ki, nem törődnek az erdélyi közvéleménnyel és azt hiszik, hogy a sajtó-osztálynak nincs más hivatása, csak hallgatni.

Az avareseanusok uton-utfélen hirdetik, hogy Károly király nem bizhat meg mást kormányalakítással, csak Avarescu generálist. Titokzatos mosollyal diktatúrát sejtetnek, nem mondják nyíltan, mert tudják, hogy a diktatúra nem népszerű, de megállapítható, hogy a kolozsvári néppárt vezetői nem rettegnének a diktatúrától, természetesen, ha — Avarescu marsall lenne a diktátor.

Este hét órakor a nemzeti parasztpárti képviselőben. A nemzeti parasztpárt népszerűsége mindenütt csökkenőben van s ezért a kormánynak garanciára van szüksége, hogy a trón nem fogja kihasználni ezt a körülményt.

Nemzeti parasztpárti körökben nyíltan beszélik, hogy Maniu nem bocsátja többé a király rendelkezésére a jelenlegi parlamentet, amelynek óriási többségét képezi a nemzeti parasztpárt. Ebben az esetben a királynak parlamenten kívül kellene a megoldást keresnie. Sokat beszélnek arról, hogjr

Károly király úgynevezett személyes kormányt fog alakítani és hogy bizalmas barátja, Manoilescu közlekedésügyi miniszter ebben az irányban már hetek óta tapogatózik.

lök távirati utasitásra Bukarestbe utaztak. Elutazásuk előtt az állomás perronján dr. Haţieganu Emil kamarai .alelnököt és Tilea képviselőt hatalmas voinic- csoport vette körül. Haţieganu Emil kitűnő hangulatban van. Munkatársunk előtt kijelentette, hogy

a nemzeti parasztpárt úgy érzi magát, mint Antheus, aki mindig akkor nyerte vissza az erejét, amikor földhöz csapták.

Arra a kérdésünkre, hogy az erdélyi képviselőknek a kormány lemondásával kapcsolatosan mi az álláspontja. Haţieganu kamarai elnök kedélyesen kijelentette:

— Mi, erdélyiek nem hagyjuk magunkat. Bármi történjen, az erdélyi érdekeket meg fogjuk védeni. Amig kormányon voltunk, éreztük a hatalomnak a lekötöttségét, de most az erőnk felszabadult.

— Mielőtt Bukarestbe elindultak volna, volt-e Kolozsváron a nemzeti parasztpártnak olyan értekezlete, ahol az erdélyiek megbeszélték a kormány lemondásával kapcsolatos teendőiket? — kérdeztük Ha- ţieganu profesczortól.

— Nem volt semmiféle értekezlet, nincs is arra szükség, mert mi az adott helyzetben is tudjuk, mit kell cselekedni.

— Igaz-e a hir, hogy az erdélyiek nem támogatnak egy olyan kormányt, amelynek az elnöke Mihalache?

— Ebben a formában Mihalache személyéről nem volt szó, de ismételten csak azt hangsúlyozhatom, hogy mi az erdélyi érkeket minden körülmények között meg fogjuk védelmezni. Miénk a fiatalság, a jövő és nem hagyjuk magunkat.

Persze ez a kijelentés nagyon tetszik az cgybe- gyült ifjúságnak és azt hangos öröm és nevetés kiséxi.

— Alelnök ur pompás kedvében van, — jegyeztük meg csendesen.

— A jó kedvet még nem adóztatják meg! . . . . Különben azt izenem az erdélyieknek, hogy ne féljenek, sorsuk jó kezekben van. Üdvözlöm azt itthoa- maradottakat! . . .

Ekkor már a kétórás gyors elindul Bukarest felé. A fiatalság hangosan éljenzi a képviselőket.

A nemzeti párti képviselők Bukarestbe utaztak