Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-09 / 223. szám
arm. jerr. m, szám. Ba; van, ha a könyvkereskedő sorsjegy- vállalkozónak csap fel Az ötezer le] értékű főnyeremény története, ame’y 200.000 lej értékűnek volt hirdetve és amely után 15 ezer lej nyereményeiét kértek (Kolozsvár, október 7.) Az utóbbi idó'ben egyre- másra születnek Romániában a különböző sorsjátékok. Tekintve, hogy a belügyminisztérium, mely az ilyen dolgokban hivatva van intézkedni, csak olyan sorsjátékot engedélyez, amelyek jótékony célra fordítják a hasznot, alkalma van a közönségnek megismerkedni az ország összes jótékonycélu intézeteivel. Sajnos azonban a jótékonycél az esetek többségében csupán mint jogcím szerepel. Ezzel magyarázható az is, hogy kevés olyan sorsjáték van, amely a végén valamilyen kisebbfajta botrányt ne szülne. Még most sem csendesedett el a temesvári mentőegyesület sors játéka körüli zavar, amelynek oka az volt, hogy az egyik főnyereményt éppen a sorsjegy elárusitással megbízott főbizományos nyerte, aki a nyerő sorsjegyet* a húzás eredményének megtudása után egyszerűen előkereste a megmaradt blokkokból s hogy még se legyen feltűnő a dolog s talán a fáradtság elkerülése végett is egy jóismerősét küldte el felvenni az „égből pottyant“ százezer lejeeskét. A végén aztán kiderült a turpisság s igy a kérdésben levő százezer lej megmaradt a rendező egyesület birtokában. Ha nem is vert fel ilyen nagy vihart, de azért nem kevésbé érdekes az a szintén ilyenszerü eset, melynek főszereplője Anca Alexandru, kolozsvári könyvkereskedő, aki 1929 tavaszán, nem kínálkozva jobb üzlet, sorsjátékot kezdeményezett a Bocskay téren épülő görög keleti katedrális javára. Feleségét elküldte Ivan görög keleti püspökhöz azzal a kéréssel, hogy az jóakaratulag konferálja be őt a belügyminisztériumnál az engedély megszerzése érdekében. Ivan püspök nem tagadta meg a protekciót s igy Anca ur rövidesen a könyvkereskedés cim mellé odaragaszthatta a sorsjegy vállalkozó titulust is. A sorsjáték főnyereményéül Anca Alexandru kitűnő autóját tűzte ki. A sorsjegyeket eladták, a húzás megtörtént s az ez- utáni napon jelentkezett az Anea-féle könyvkereskedésben két fiatalember, névszerint Ausbeek Hermann és Bálint József, akik előmutatták nyertes sorsjegyüket. Eddig minden rendben volt. Ezután következtek a bonyodalmak, amelyeket a két fentjelzett fiatalembernek az ügyészségre beadott feljelentése alapján adunk elő, amelyben Anca Alexandru könyvkereskedőt közönséges csalással vádolják meg. Mintán a sorsjegy azonosságának megállapítása megtörtént, a boldog nyerők taxiba ültek, hogy megtekintsék a luxusautót, amelynek tartózkodási helyét a könyvkereskedő a Dónát ut egyik távoli részén fekvő házban jelölte meg. Mikor a megadott cimre kiérkeztek, keresték az autót, amelyet több alkalommal volt alkalmuk a Főtéren megszemlélni, amikor az reklámköruta- kat végzett, oldalán azzal a felírással, hogy ez az a kitűnő gép, amelyet 20 lejért akárki megnyerhet. A Dónát utón tehát nem akadtak nyomára ennek a gépnek, ellenben találtak egy alkotmányt, amely Bálint József szerint, aki soffőr, nem ér pénzt s ócska az egész és semmiképpen sem taksálható többre ötezer lejnél, holott a sorsjegyen a kisorsolásra kerülő autó értékéül kétszázezer lej volt feltüntetve. Ausbeck és Bálint a Dónát uti, múzeumba illő autóroncs megtekintése után Anca könyvkereskedőhöz tértek vissza, aki komolyan bizonygatta, hogy ő bizony ezt az autót szánta főnyereménynek, mással nem is rendelkezik s felszólította, hogy minél hamarabb fizessék ki a nyeremény utáni adót, amely hivatalosan 15 ezer lejben van megállapítva, de ki fogja járni, hogy csupán 7—8 ezer lej legyen. Ezekután Ausbeek és Bálint beadták feljelentésüket a törvényszékhez. A feljelentés után megindult az eljárás s az ma már kifejléséhcz érkezett el a törvényszéki főtárgyalásban. — Hazugság az egész, amit ezek állítanak — ezekkel a szavakkal vezette be Anca könyvkereskedő vallomását. — Én sohasem mondtam, hogy az az autó, amelyet a sorsjegyárusitásnál használtak, éppen az, amelyik sorsolásra is fog kerülni. Ez egy taxi volt, amelyre azért volt szükség, mert állandóan a város más és más részein kellett a biletákat árusítani. Az meg megint nem igaz, hogy a gép, amelyet kisorsoltunk, teljesen használhatatlan lenne. Egész rendes autó. A sorsjegyre nem volt ráírva, hogy az autófénykép, amely rajta van, éppen annak a gépnek a hasonmása, amely a főnyereményt alkotja. Saragea dr. ügyvédet, mint tanút hallgatják ki s előadja, hogy 5 is csupán azért vett egy sorsjegyet, mivel egyszer a Főtéren egy szép autó mellett kínálták neki azzal, hogy ez az a gép, amelyet mog lehet nyerni. Ausbeck, az egyik feljelentő elmondja, hogy mikor a sorsjegyet vette, neki is egy, valóban értékes kocsit mutattak, mint főnyereményt. Ezután Bálint József beszél: — Kérem szépen, mikor megláttam a Dónát utón azt a tragacsot, azt gondoltam, hogy valami rossz viccről van szó. Mondtam azután az Anca árnak, hogy jól beugrottunk a tréfának, de most már mutassa mog az igazi gépet. Ő nagyban erősködött, hogy az az igazi, úgyhogy a végén muszáj volt eltűnnünk. A gép minőségére nézve csak annyit mondok, hogy ha valaki ezt a kocsit külső segítség igénybevétele nélkül ki tudja vinni az uccára és megy vele nehány métert, akkor én minden kártérítési követelésemről lemondok. Többe kerülne annak a rendbehozása, kétszázezer lejnél. A törvényszék ezután a polgári rész képviselőjének indítványára elrendeli, hogy egy szakértőt kell kihallgatni az ügyben, aki az illető gép megtekintése után nyilatkozzék majd arról, mennyi is annak az értéke? Megállapodnak a szakértő személyében is, Blaga Emil, az egyik legnagyobb kolozsvári autócég vezetője és tulajdonosa. A szakértő szerdán megvizsgálja a „pácienst“ s csütörtökön fog beszámolni a törvényszék előtt az eredményről. Hoower elnök szerint a demokrácia sulyos íkelyzeífbe kerül és az államok a diktátora felé sodrodnak (London, október 7.) Washingtoni jelentés szerint Hoower az amerikai frontharcosok összejövetelén beszédet mondott, amelyben a demokratikus kormányzatok háború utáni helyzetét ismertette. Megállapította, hogy az utóbbi évek során a demokrácia nehéz helyzetbe került s forradalmi mozgolódások, politikai és gazdasági válságok újra diktatúrák kezébe játszották át több államban a hatalmat. Hoower hite szerint ez csak átmeneti állapot. A világ vissza fog térni a demokráciához, amelytől az Egyesült Államok nem hagyja eltérittetni magát. Az elnök hangoztatta, hogy Amerika békét akar s nem ismeri az imperializmust. Gyalu szenzációi Ismeretien tettesek kirabolták a perceptorátast és öngyilkos lett Virágh Kristői heivenkárom éves kereskedő (Gyalu, október 7.) Gyaluban a tegnap két rendkívüli esemény történt, ami a kolozsmcgyei nagyközségnek csöndes életét egészen felkavarta. Ismeretlen tettesek kirabolták a pcrceptorátust és egyidejűleg egy közismert gyalui kereskedő váratlanul öngyilkos lett. A gyalui szenzációkról az alábbiakban számol be munkatársunk: A perccptorátusba. tegnap éjszaka valaki betört, a kasszát kulccsal felnyitotta s abból tizenhatezer lejt elrabolt. A betörést Lenes adóvégrehajtó fedezte fel reggel, mikor az összes tisztviselők közül legelőször a hivatalba érkezett. Ahogy megpillantotta a betört ablakokat, rosszat sejtve, azonnal átvizsgálta a hivatalt s meglepődve konstatálta, hogy a kasszát feltörték. Jelentette az esetet a csendőrségnek, amely megindította a nyomozást s annak során a következő tényeket állapította meg eddig: A tolvaj valószinü- leg gyalui lakos, mert betörése arra vall, hogy tisztában van a belső hivatali viszonyokkal is. Az ajtót nem tudta felnyitni, azért az ablakot törtu be olyan csodálatosan, hogy a zajból.sem a szomszédok, sem az arrajárók nem hallottak semmit. A kasszához a betörőnek rendes kulcsa volt, amit a nyitott ajtóban felejtett, A csendőrségnek gyanús volt, hogy a kasszából mindössze tizenhatezer lejt vittek fl Viktoria e heti előadásain Zeisler A SPITZ-TÁNCOLÁS VILÁGBAJNOKNŐJE — Rendes, olcsó hely árak — el, jóllehet ' a pénztárban még volt negyvcnTwtezer lej, amit ott hagytak. A tettes kinyomozására kevés a remény, mert á betörés éjszakáján mulatság volt Gyaluban s állandóan nagy embertömeg járt le-fel az uccákon. Á nyomozásnak nincs kiinduló pontja. Az adóhivatali rablás visszhangja el sem ült, mikor újabb szenzáció futott végig Gyaluban, öngyilkos lelt a község egyik legrégibb kereskedője, Virágh Kristóf, aki jólmenő vegycskereskedésnek volt a tulajdonosa. Az öngyilkos Virágh Kristóf már a 73. életévet is meghaladta, fizikailag megtört s állítólag az elmebaj jelei is mutatkoztak rajta, de öngyilkossági szándékát titokban tartotta. Nem tett említést arról a legszűkebb családi köi’ben sem, csak folytonos fáradtságról panaszkodott és az öngyilkosságelőtti napon életuntságára célzott. Reggel aztán, mikor egyedül maradt a szobában, elővette revolverét és halántékon lőtte magát. A golyó összeronesolta az agyát, azonnal holtan terült el a földön. A revolverlövésre először a gyermekek rontottak be a szobába, az öngyilkos kereskedőt holnap temetik el Gyalu általános részvéte mellett. orosz foxtrottot és i nlcereiei mutai le
