Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-27 / 239. szám
!Mi v--.wmw,»»»»* mpmwwih '■ w’».', ii nJMip i igw»igwíiÍMÍiwMÍíiiiiw«iiiiiiiwa»M«iÍMÍi^^^ Kimerítő _a3ap®ssággal foglalkozott a közgazdasási szakosztály Románia gaidasági problémáival Gyárfás Elemér magvas elnöki expozéja — Állásfoglalás a tuimagas bankráta ellen — A Magyar Párt erkölcsileg kötelezi a bankokat, hogy igyekezzenek a hitelválság enyhítésén közreműködni XIII. ÉVF. 239. SZÁM. 4 Utána 1Vagy Sándor dr. az iskolánkivüli nép- neveléséről tartott előadást. Szükségesnek látja, hogy a nép kezébe könyvek, történelmi, gazdasági olcsó munkák jussanak. Határozati javaslatában indítványozza, hogy minden év januárjában minden faluban rendezzenek magyar napot és ennek jövedelmét valamelyik megyei tagozatnak juttassák el, hogy abból ingatlant szerezzen és a Magyar Ház részvénytársasági alapon való felépítését keresztül vihesse. Az első ilyen jövedelmet Szatmárvármegyé- nek kéri odajuttatni, mint ahol az eszme megszületett. Szorgalmazza a községi kulturliázak építését. Sulyok István dr. beszámol arról az akcióról, amellyel a népkönyvtárakat a falvakban sikerült feléleszteni és újabb szervezését látja szükségesnek. Határozati javaslatot terjeszt elő, amelyben a Magyar Párt kimondja, hogy a népkönyvtárak megszervezését a magyarság egyik legfontosabb és halaszthatatlan kérdésének tartja. És felkéri a társadalom minden rétegét ezeknek támogatására. Paretz Béla az aradi lóm. katli. főgimnázium' sorsát ismerteti és hangsúlyozza, hogy a Magyar Pártnak minden eszközt igénybe kell vennie, hogy a szépmultu és nélkülözhetetlen középiskola nyilvánossági jogát visszaszerezhesse. Kedves András a nagyszebeni tagozat megbízásából a felekezeti tanítók ügyére vonatkozó és azok sorsát felölelő határozati javaslatot terjeszti elő. Debreczem István a szatmári középiskolák sorsát ismertette ezután és támogatást kért a nagygyűléstől ezek nyilvánossági jogának visszaszerzéséhez. Borbély Ferenc a dévai ifjúsági kulturszerve- zct nagyeredményii munkásságát ismerteti és határozati javaslatot terjeszt elő, amely szerint mondja ki a gyűlés, hogy a dévai mintára mindenütt megalakítja az ifjúsági kulturszervezetéket. Pál György gyakorlati szempontból nyújt felvilágosításokat, hogy a Bánságban miképpen tartják a falusi népművelő előadásokat. Ár vay Árpád a nagyváradi ifjúsági kulturális és gazdasági szervezeteket ismertette, és állította például a gyűlés elé. Ezzel a felszólalással a kulturális szakosztály ülésének délelőtti része lezajlott. A délutáni ülésen, amelyet ö órakor nyitott meg az elnöklő dr. Pa ál Árpád, talán még nagyobb volt az érdeklődés, különösen sok nő, asszony és leány vett részt rajta. M agyar kultu r tan ács. Az első elpadást Zágoni István dr. tartotta és kifejtette, hogy szükség van egy magyar kuUurta- nácsra, az Országos Magyar Párt. illetve a közművelődési szakosztály kebelében. Az előadást vita követte, amelyben Pál György-dr.. Sulyok István dr. és Kovács Árpád vettek részt, de a hozzászólások után a gyűlés elfogadta Zágoni dr. javaslatát Pál György dr. indítványozta, hogy az ország különböző városaiban élő szinpártoló egyesületekből országos magyar szinpártoló egyesületet alakítsanak cs alakuljon országos magyar színtársulat. A kérdést a gyűlés a Zágoni által felvetett és elfogadott mecrver kultuvtanáos elé utalta. A magyar nő jövője. Ezután következett Korács Dezsőné előadása ar- ról, hogy a magyar nőknek, főképp a lányoknak, milyen foglalkozási ágakat kellene biztosítani, amelyek a magyar hivatással megegyeznek. Kifejtette, hogy a középiskolába tóduló magyar lányokra nézve az igy támadt kevés lehetőség is csak luxusfoglalkozást. jelent. Az irodákban való elhelyezkedés sem exiszteneiát nem biztosit, sem gazdaságosnak nem nevezhető és egészségtelen is. Példákat hozott fel, hogy milyen foglalkozási ágakban tudnak a legjobban elhelyezkedni a magyar nők. Ajánlja a kertészetet, baromfitenyésztést, húsfeldolgozást, mezőgazdasági elhelyezkedést, ahol esetleg intézők is lehetnének stb. Mindezeknek azonban az első és főfeltételc az, hogy meg kell tanulniok ezeket a mesterségeket és evégből szükségesnek tartja háztartási iskolák létesítését. Végül azzal fejezi be előadását, hogy milyen feladatok várnak magyar szempontból a magyar nőkre. Debrecseni István ismertette a főiskolai magyar ifjúság megbízottjának előadását, aki akadályozva volt a megjelenésben __ arról a kérdésről, hogy mit várhat a magyar jövő az ifjúságtól és hogyan fogja az uj generáció átvenni a magyar közügyek vezetését Ezzel a szakosztály ülése véget ért. A közgazdasági szakosztály Gyárfás Elemér dr. elnöklete alatt tartotta meg rendkívül fontosságú ülését nagy érdeklődés mellett. Gyárfás Elemér dr. megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a magyar kisebbségi gazdasági élet nehézségeinek megoldása mennyire összefügg az országos helyzettel és attól elválasztva nem oldható meg. Az eddigi kormányok, különösen a liberálisok hibás gazdasági politikája okozta a bajokat. A Maniu-kormány a szükséges kölcsönt is roppant nehezen tudta megszerezni. A stabilizáció megvalósítása után a kormányra hárult a feladat, hogy a lej árfolyamát biztosítsa, amit azonban csak azon az áron tudott teljesíteni, ha a kamatlábat hat százalékról kilencre emelte fel. Különösen nagy bajnak tartja, hogy a stabilizáció nem a reális árfolyamon, hanem a mesterségesen felhajtott és az ország gazdasági erőviszonyainak egyáltalában meg nem felelő módon történt. Az ösz- szes magyar bankoknak ezelőtt négy évvel mindössze csak 2(5 millió visszleszámitolást engedélyeztek. A múlt évben ez az összeg 279 millióra, a folyó évben 509 millióra emelkedett ugyan, de még mindig nincs meg az arány a magyar és a többségi bankoknak nyújtott visgz- leszámitolás között.'íteámufáta hibás adópolitikára. Az adóalanyok teherbíró képessége kimerült és a perspektíva katasztrofális. Föltétien adóleszállitásra van szükség. Addig a gazdasági egyensúlyt lehetetlen helyreállítani és a további gazdasági megrázkódtatást kikerülni, amíg az állam tartozásait ki nem fizeti. A inai hitelnehézségeket egyébként csak a külföldi tőke behozatalával lehet megoldani és a kivezető utat megtalálni. Fontos tehát, hogy a kormány a külföldi tőke utjából minden nehézséget elhárítson. Dr. Desbordes Ernő szólott hozzá az elnöki megnyitóhoz és olyan javaslatot terjesztett elő, amely hasonlít az infláció gondolatához. Több hozzászólás után az a vélemény alakult ki, hogy az infláció a jelenlegi körülmények között veszedelmes, sőt lehetetlen. Gyárfás Elemér dr. ismertette a stabilizáció alkalmából kötött külföldi szerződéseket, amelyek szerint az infláció lehetetlen. Leszögezi, hogy a közgazdasági szakosztály feladata a magyar közvéleményt a gazdasági.téren előforduló ezer és ezer ügyben tájékoztatni és a különböző álláspontokat összeegyeztetni, azokat a különböző önkormányzati testületekben és a parlamentben képviselni. Desbordes Ernő fenntartja külön véleményét. Ezek után áttért a szakosztály az egyes szakkérdések tárgyalására. Az ipari ügyeikre vonatkozólag az első előadást Reinhardt Gyula tartotta a magyar iparososztály megszervezéséről. Rámutatva ezeknek fontosságára, határozati javaslatában ajánlja a magyar iparososztály megszervezésének szükségességét, annak támogatását, az Az erdélyi magyar vidéki pénzintézetek helyzetéről dr. 'Balogh Elek tartott szakszerű előadást. Az erdélyi magyar vidéki pénzintézetek ellen hangoztatott azt a panaszt, hogy a magyar bankok nagyobb kamattal dolgoznak, mint a román cl szász bankok, méltatlan támadásnak minősíti. Szükségesnek tartja a bankok önállóságát megvéduni, fenntartani és azok megerősítéséről gondoskodni. Kívánatosnak tartja, hogy a bankok ifjabb kelig pénzforrást szerezzenek, akár egy felállítandó pénzintézeti központ, akár egy bel- vagy külföldi patroni záló pénzesoport utján visszleszámitnlád hitel alakjában. hogy a vidéki lakosságot minél olcsóbb kölcsönnel láthassák el. Végül' hangsúlyozza a takarékosság elvét. Jlexncr Béla, Ârkossy Jenő dr., Tordny József felszólalása után a határozati javaslat első pontját a következőképpen módrfsitják: „Az erdélyi magyar pénzintézetek ellen az adósság •kapátok, nagysága miatt felhozott panaszok ügyében — •bár a. -gyűlés a panaszokat- sok tekintetben megérti és iparosotthonok alapítására irányuló akciók támogatását, ipar és szövetkezetek létesítését és felkarolását. Az ipari szakoktatásról Csiszár Lajos marosvásár- iielvi építész tartott rendkívül figyelemmel hallgatott előadást és határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint a magyarság szellemi és anyagi javainak megőrzése és fejlesztése céljából szükségesnek tartja, egy négy fakultâsu magyarnyelvű feLsőipari szakiskolának Erdélyben való felállítását, továbbá minden egyes magyar városban az ottani legnagyobb magyar felekezet égisze alatt egy-egy magyar iparosotthon felállítását. A inunk akarna rákra vonatkozó törvényt dr. Lakatos Sándor ismertette és a gyűlés elfogadta a határozati javaslatot, amely szerint a párt kimondja, hogy a muukakamarai törvény alkalmazását, illetve az annak alapján felállítandó munkakamarák megszervezését az ország mai gazdasági cs szociális viszonyaira való tekintettel szükségesnek nem tartja. Az iparosság súlyos adóterheit, nyomasztó helyzetét Szabó Béni országgyűlési képviselő ismertette és kérte a gyűlést, hogy mindent tegyen meg az iparosság helyzetének, exisztenciájának megmentése érdekében. A nagyipar főproblémáiról és országos válságáról llexnrr Béla vegyészmérnök tartott nagyfontosságtf előadást. Vázolta a nagyipar katasztrofális helyzetét és határozati javaslatában' követelte egy országos gazda,stU fii tanács Iélesítését, mely az ország gazdasági életének a. legkiválóbb szakembereiből állana és minden politikától függetlenül ős mentesen intézné az ország gazdasági Ügyeit. A szociális biztosítás kérdéséről dr, Lakatos Sándor larottt előadást és a törvényhozás elé terjesztett javaslat alapelveinek alapos kritikája kapcsán határozati javaslatában szükségesnek látja a szoeáilis biztosítás törvényes szabályozását. Javaslatára kimondták, hogy a szociális biztosítást kezelő intézmények állami ellenőrzés melletti teljes autonómiáját kívánják. Esetleges vizsgatételnél kívánja annak megengedését, hogy a képesítő vizsgát .a jelölt anyanyelvén is letehesse. Kívánja továbbá a Magyar Párt, hogy az autónom intézmények azon szerveinél, ahol a biztosítottak többsége kisebbségi anyanyelvű, a kisebbségi anyanyelv párhuzamosan Ügyviteli nyelvként szerepeljen.. A munkásbiztositási törvénynek a mezőgazdaságot érintő rendelkezéséről dr. Jiöry István tartott előadást. A magántisztviselők érdekeiről pedig dr. Király Géza Ügyvéd, a megalkotandó egységes, uj ipartörvényre vonatkozó kívánságokat dr. Bcrnád Ágoston ügyvéd terjesztette elő. A közszállitásokban és közmunkákban való részesedés- kérdését Csiszár Lajos ismertette. Gyárfás a súlyos bankra tár ól. A pénzügy és kereskedelem körébe vágó előadások sorozatát dr. Gyárfás Elemér nyitotta meg. Határozati javaslatában. konstatálta, hogy az ország jegy intézetének nem megfelelő szervezete és kifogásolható működése miatt a stabilizációs szerződésekben nemzetközi követelésként állíttassák föl a Banca Naţionala átszervezése, működésének ellenőrzés alá vétele. Különösen ki iőgásolja a javaslat, hogy a Banca Naţionala vezetősége még ma is fenntartja a 9 százalékos bankrátái, amely létszerese a szomszédos államok átlagos bankra- Iáinak. Tiltakozik, hogy a költségvetés egyensúlyba hozatalát a közterhek további emelésével, köztartozások könyörtelen behajtásával, az adóalanyok elpusztításával akarják elérni. bár tudja azt, hogy a gazdasági élet válságáért egyedül csak a kisebbségi bankokat teszik felelőssé — megállapítja, hogy a panaszok az általános helyzet félreértéséi) alapulnak, ennek ellenére erkölcsileg kötelezni kívánja pénzintézeteinket, hogy találjanak rá módot s lehető. séget, hogy a gazdasági válság okozta helyzetet a mi szükebb területünkön is enyhítsék és elviselhetővé tegyék. Az erdélyi Magyar Földhitelintézet szervezéséről, feladatairól és működési köréről báró Jósika János képviselő tartott rendkívül nagy figyelemmel és érdeklődéssel kisért előadást. Az e téren, tett eddigi lépéseket ismertetve, a következő határozati javaslatot, terjeszti elő: „Mondja ki a nagygyűlés, hogy az Erdélyi Magyar Földhitelintézet felállítását és kiépítését feltétlenül szükségesnek tartja ós teljes mértékben erkölcsileg támogatja, hogy ez hosszúlejáratú kölcsönnel támogathassa a mezőgazdákat.“ Felhívja a párttagokat, hogy minél nagyobb számmal és összeggel kapcsolódjanak be a* intézetbe. „Erkölcsileg“ kötelezni kívánjuk pénzintézeteinket 1“
