Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-27 / 239. szám
IUI. ÉVF. 239. SZÁM, 5 Á. javaslathoz László Endre, a Transsylvania Bank Rt. vezérigazgatója szól hozzá és a javaslat kiegészité- seképpen fontosnak tartja, hogy a bankszindikátus tagjai is saját, jól felfogott érdekükben a földhitelintézet részvényeinek elhelyezésében is közvetve részt -vegyenek. Kívánja, hogy a földhitelintézet által a pénzintézetek ntján folyósítandó cessziós kölcsönöket az adó és illeték fizetése alól mentesítsék, hogy a birtokosoknak minél olcsóbb kölcsönt lehessen juttatni. Jósika János báró vá laszol a felszólalásra és mindenben egyet ért a javaslattal. A hitelszövetkezeti szervezet kérdéséről gróf Bethlen László tartott előadást, a Hangya szövetkezetek helyzetét, feladatát s jövőjét dr. Garda Kálmán ismertette, a biztosítás jelentőségét kisebbségi gazdasági életünk szempontjából Sándor Béla. a kereskedelmi és iparkamarák kérdését dr. Lakatos Sándor, a kereskedelem szabadságát és fejlődését akadályozó jelenségeket Kun Richárd, a kereskedelem adóterheit és az adótörvény reformját Endre Károly, a kereskedők sérelmeit és kiváltságait dr. Barabás Andor, a hadikölcsön kötvények beváltását, a magyar postatakarékpénztári betétek kifizetését pedig dr. Paretz György ismertette. Az errevonatkozó összes határozati javaslatokat a gyűlés egyhangúlag fogadta el. Mezőgazdaság és agrárpolitika. Nagy érdeklődést váltottak ki a mezőgazdasági és agrárpolitikáról tartott előadások, amelyeknek sorozatát dr. Szász Ferenc előadása nyitotta meg a középeurópai gazdasági válságról és Románia gazdáiról. Az állattenyésztés és állatkereskedelem problémáit Desbordes Ernő fejtegette, a mezőgazdasági szakoktatást pedig dr. Abrudbányai Ede országgyűlési képviselő. Az agrárreformmal kapcsolatban "még megoldásra váró kérdésekről dr. Oberding József György tájékoztatta a nagygyűlést. A szőlőgazdaság és borértékesítést Horváth Pál, a szeszgyártást és szeszkereskedelmet dr. Szöllősi Ödön, az erdőgazdaság főbb problémáit és az uj adótörvényt Szüts Elemér ismertette. A székely- földi közbirtokosságok megszervezéséről és főbb problémáiról dr. Kovács Károly tartott nagy figyelemmel kisért előadást, amelyben ismertette az udvarhelyi gyűlésen kiküldött bizottság értekezletének eredményét, mely a közbirtokosságnak egy központi tervben való megszervezését látja fontosnak. A gyűlés kimondotta, hogy ezt a közbirtokosságok bel- ügyenek tekinti. Felsorolta Kovács Károly dr. az egyes közbirtokosságokat ért sérelmeket és kikelt az illeték egyenértékadó ellen. A mezőgazdasági organizációk kiépítésénél; kérdését Mikó László, a mezőgazdasági kamarák uj törvényét pedig dr. Nagy Endre ismertette. Külön ki kell emelnünk Török Bálint felszólalását, aki az Erdélyi Gazdasági Egylet munkásságát tárta fel a nagygyűlés előtt. Fontosnak tartja a gazdakörök szervezését, a gazdatársadalom fevilágositását és az erre vonatkozó munkák sürgős beindítását. Gyárfás Elemér dr. javaslatára a gyűlés kimondotta, hogy a gazda- társadalom ilyen irányú megszervezését rábizza az erre hivatott Erdélyi Gazdasági Egyesületre. Ezzel a gyűlés véget ért és megkezdődött az intézőbizottság tanácskozása. Inczédy-Jcksman Ódon jelentése a pártközpont munkájáról Ma tartotta tanácskozását a Magyar Párt intézőbizottsága is Bethlen György gróf elnöklete alatt. Az ülésen terjesztette elő luczédy- Joksman Ödön ügyvezető-alelnök nagyérdelúi jelentését. Inczédy-Joksman Ödön dr. ügyvezető alel nők hatalmas munkában számolt be a pártközpont munkásságáról. Elmondotta, hogy a munka egyre nő s ez a jele a pártélet intenzív Fejlődésének. Ezt a nagyszabásu munkát a következőkben ismertette: — Pártközpontunknak az összmagyarság igényei és az adott viszonyok szerinti átszervezése után — mondja a jelentés, — oly mértékben indult meg a munka, hogy ma már szinte lehetetlen feladatok megoldását kérik és várják tőlünk magyar testvéreink, sokszor bi zony felejtve azt, hogy államhatalmi támogatás nem áll a hátunk megett, csak tervszerű elgán- csolás. De ez a körülmény fokozza a mi lelkesedésünket, mert ha fájdalommal is és keserűséggel állunk néha olyan feladatok előtt, amiket megoldani magyar testvéreink javára nem tudunk, legalább eltölti a mi magyar sziveinket az a mindennél lelkesitőbb és megnyugtatóbb érzés, hogy a mi erőnkből kitelik, azt ielkiismeretesen el is akarjuk végezni. — A pártközpont már említett átszervezésének nagyszerű visszhangjaként jelentkezett az a munka, mely az uj szervezeti szabályzat elkészítése után egyes tagozatainkban, ujy politikai, mint szociális és gazdasági téren megindult és ahol eddig csak szunnyadó erők mutatkoztak, ma szervezett pártéletet találunk. A magyar nép megállotta helyét. — Alig tértünk haza két évvel ezelőtt Székelyudvarhelyen tartott nagygyűlésünkről, mikor nem remélt gyorsasággal következett be a liberális Bratianu-kormány bukása és a nemzeti parasztpárt kormányrajutása. Az uj kormányelnök személye, múltja és a kisebbségekkel szemben többször nyilvánított felfogása s elvei nemcsak bennünk, de magyar tömegeinkben is azt a reménységet keltették, hogy jobb jövőnek nézünk elébe. Már választási előkészít léteink is szabadabbak voltak, majd propaganda üléseink szabadsága mind arra engedtek következtetni, hogy a Maniu-kormány nemcsak a választások tisztaságát akarja komolyan biztosítani, de ezen az utón haladva, valóban elérkezik a gylafehérvári határozatok megvalósításához. A választások — mint ismeretes, — nagyban és egészben tényleg csendőrszurony és egyéb kényszerítő brutalitások nélkül folytak le, bár helyenként visszaélésekben is részűn!-: volt és nem égy helyen nehezedett reánk an nál súlyosabban a toinegierror. Népünk azonban megértette vezetőinek amaz elhatározását, hogy lealázó paktum helyett az egyetlen becsületes ut, melyen mehetünk, ha magunk erejére támaszkodva és abban bízva küzdjük végig a választást és egy pár megtévelyedett magyartól eltekintve, egy emberként állott mögöttünk. Illesse e helyről is köszönet derék magyar népünket és szolgáljon buzdításul az eredményre jövőre, hogy ha még jobban összefogunk, ha szervezeteink valóban élőszervek is lesznek, úgy végre mégis meg kell kapjuk a törvényhozás mindkét házában a magyarság számarányához méltó kópvseletet. Munka minden irányban. Az ügyvezető alelnök ezután húsz fejezetben foglalta össze a pártközpont munkásságának azt a részét, amelyben jelentősebb akciókat indított be. A mezőgazdasági többtermelés és a termelés helyes irányítása érdekében a mozgalmat és a gazdák szervezkedését az Erdélyi Gazdasági Egylet keretein belül indították he. Az összes iskolai sérelmeket és követeléseket memorandumban állították össze, felölelve az állami iskolák magyar tannyelvű tagozatainak s a szakiskolák létesítésének kérdéseit is és a kormányhoz benyújtották. fC@r@g@lt társat* fennálló üzletem forgalmasabb helyén, divatáru- üzletemhez, 500 — 600 ezer lei tőkével, esetleg átadnám. — Cim megtudható szívességből Brassó, Fekete ucea 62 szám. Rosner.-------------TST-Ti.-r---riT7~............................ Az összes sérelmek rendszeres összefogta- lása, összeírása a tagozatok utján, folyamat« ban van. A kisebbségi élet helyzetéről a népkisebbségek nemzetközi genfi kongresszusa számára helyzetkép készült. Az agrársérelmek fejezete arról számol be, hogy a magyar lakosság földjeinek elvétele még nem ért véget cs több helyen minden tör« vényes ítélet ellenére egyszerűen, elfoglalják a magyar gazdák birtokait. Az általános kulturális és jótékonysági alap létrehozása és állandó készenlétben tartása még nem valósulhatott meg. A kivándorlás elleni akció számára uj feladatokat adott a franciaországi alantas munkára történő hivatalos toborzás. Az iparos tanoncifjuság nyilvántartásának és művelésének érdekében több irányú mozgalom van folyamatban s újabb kísérletek is kezdődnek. Az összes törvényeknek az áttanulmányozása vált szükségessé abból a szempontból, hogy kimutatható legyen minden olyan paragrafus, amely kisebbségellenes. Ez a munka is megkezdődött. A közigazgatási választások eredményeit és tanulságait foglalja össze a jelentés egy fejezete. Számbeli eredmény annyi, hogy a mo- gyei tanácsoknak 188, a törvényhatósági jogú városok tanácsainak 66 választott magyar tagja van. Az egyházak annakidején olyan szerződősekkel bocsátották át iskoláikat a magyar államnak, állami iskolák céljaira, amely szerződéseknek a román állam nem tesz eleget, illetve nem felel meg. A szerződésbeli jog érvényesítése még mindig nagy nehézségekbe ütközik. Arra a beigért esetre, ha a kisebbségi törvénytervezet szőnyegre kerül, a párt maga is előkészítő munkálatba vett megfelelő előtanulmányok alapján egy törvényjavaslatot, ami tartalmazza a magyar kisebbség követeléseit és a törvényjavaslat parlament elé jutása a pártot nem fogja készületlenül találni. A megyei és törvényhatósági városi tanácsok magyar csoportjai felhívásokat és utasításokat kaptak a közigazgatási testületek költségvetéseinél tanúsítandó magatartásra, az iskolai segélyekre vonatkozóan. A kisebbségek közötti ellentét mesterséges szitásával felmerült úgynevezett svábkérdés huszonnyolc község magyar lakosságát árasztotta el propagandával és terrorral. Minden iskola védelemre szorul s mindeniknél a törvénytelen erőszak változatos megfojtási kísérletét alkalmazták. A falvakban, a bíróságoknál, kormánynál és más hatóságoknál mindenütt odaadó védelmező munkára van szükség. Á legszebb eredmények, A jutalomkönyvek, népkönyvtárak, főiskolai ifjúsági továbbképzés akcióiról a jelentés buzgó nagy munkásságnak biztató szép eredményeit mutatja be. Az 1915-ben nyilvántartott 1417 falusi magyar népkönyvtárból (261.834 kötet) 179-et sikerült felkutatni. Az elmúlt évben 87 magyar népkönyvtárat sikerült felállítani. A szép kezdet további folytatásához a magyar falusi lakosság önmaga adott össze igen szép összegeket, amiket más társadalmi gyűjtés egészített ki. A mult tanév folyamán a diáksegélyző céljaira a súlyos gazdasági körülmények között is szép eredménye volt a gyűjtésnek. A begyült összeg nagy részét pénzsegélyben, többi részét ruha-, tankönyv-, tandijsegélylcónt osztották ki és 130 ezer lejt fordítottak a bukaresti diákotthon berendezéseire. Az esküt nem tett volt magyar tisztviselők nyugdijáról számol be még az ügyvezetői jelentés, amelynek csak tartalmát ismertettük itt a lehető legnagyobb rövidséggel. Az ügyvezető alelnök e jelentése is csak egy részletéről tud beszámolni annak a sokirányú munkásságnak, ami a pártközpontot foglalkoztatja. — Küzdelemmel indultunk és küzdelmet folytatunk pihenés nélkül — fejezi be a jelentés — nap-nap után, erkölcsi, közművelődési és gazdasági érdekeinkért, küzdelmet az egyén jogáért, küzdelmet egy megtisztult államélet eléréséért.
