Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-27 / 239. szám

Till. SV7. 939. BEAM. JgfcaomiBiaaft Hatalmas kulturhotrány robbant ki H városi tanács Erdélyi Miklós szinigazcgaíów&l tssűta és beleegyezése nélkül egy olyan tarta mu szerződést íratott alá, amely a Magyar Színház működését megbénítja H ianáes hevenként húsz estét akar elvonni a magyar elő­adásoktól — Erdélyi szánigazgató Bemond, he a szerződést nem semmisítik meg ("Nagyvárad, október 25.) Nagyvárad magyar kö­zönségét páratlanul álló színházi, illetve a színházzal kapcsolatos botrány foglalkoztatja. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a nagyváradi városi tanács a Magyar Színház cxisztenciáját meg akarja fojtani és Erdélyi Miklós színigazgatóval tudta és beleegyezése nélkül egy olyan szerződést Íratott alá, amely minden hónapban tizennégy estét von el a magyar színházi előadások elől, azzal a szo­katlan indokolással, hogy a megalakulandó román színház fog játszani ez alatt az idő alatt. Különben az izgalmas botrányt részleteiben alább ismertetjük. Szombaton, délelőtt a Magyar Színház szín­padán „Az első tavasz“ című operett főpróbáját tarlót ták, midőn a színházi iroda telefonja megszólalt és Er­délyi igazgatót szólította. Erdélyi megjelent a telefon­nál és Nagyvárad város kulturális ügyosztályának a ve­zetője közölte vele, hogy a város állandó választmányá­nak a határozata értelmében november 8-án ehe és 9-én délelőtt nem tarthat előadást, mert az állandó választ­mány a színházat a szociáldemokrata párt luUurbi- zottsága által rendezendő előadás céljára bocsátotta át. Erdélyi Miklós színigazgatót ez a hivatalos értesí­tés kínosan lepte meg, azonnal othagyla a főpróbát és a városházára ment, hogy az állandó bizottság határo­zata ellen tiltakozzék. Itt a kulturális ügyosztály veze­tője közölte vele, hogy néhány nappal ezelőtt az állan­dó választmány tényleg engedélyt adott arra, hogy' a színházban a szociáldemokrata párt kulturális bizottsá­ga a munkanélküliség enyhítésére műkedvelő előadást tarthasson. Erdélyi tiltakozott az állandó választmány határozata ellen, hangoztatva, hogy napi 23.000 lej re­zsivel dolgozik s ha az állandó választmány ragaszkodik a határozatához, akkor a maga részéről kénytelen lenne a nagyváradi színház igaz­gatásáról lemondani és teljesen visszavonul­ni, mert nem akarja csődbe juttatni saját magát és a Magyar Színházat. A kulturbizottság vezetője és Erdélyi színigazgató között heves polémia fejlődött ki, amelynek a során páratlanul érdekes és megdöbbentő dolog került felszínre. Ugyanis kiderült, hogy pár nappal ezelőtt Erdélyi szín­igazgató felment a városházára, ahol elébe tettek egy román ezövegü szerződést, amelyet a színigazgató előtt nem ismertettek, nem olvasták föl és Erdélyi azt hívén, hogy valami jelentéktelen dologról van szó, azt aláírta. Most tudta meg, hogy a szerződésben őt és a Magyár 'Színhazat arra kötelezték, hogy a Magyar Színház helyiségét minden hónapban 14 estére, ro­mán színházi előadások céljaira engedje át. Ez annál szokatlanabb, mivél Nagyváradon még román színház nem is létezik és csaík egy örökös terv lóg a levegőben, hogy Teatrul de Vist címmel fognak egy román színtársulatot megszervezni. A szerződés sze­rint Erdélyi Miklós tudtán kívül olyan engedményeket adott, hogy minden hónapban lccl szombati és vasárnapi estét román előadások céljára enged át. Erdélyi nagy megdöbbenéssel és meglepetéssel vett tudomást minderről, azonnal a polgármsterhéz rohant cs ott magából kikelve tiltakozott egy olyan megállapo­dás, illetve szerződés ellen, amelyet tudta és beleegye­zése nélkül, nyilvánvalóan azzal a célzattal, hogy öt fél­revezessék, íratták alá. Azonnal beadványt intézett az állandó választmányhoz, amelyben arra kérte, hogy a szerződést vegyék revízió alá, mert ő annak a tartalmút nem ismerte és hogyha a szerződést végrehajtják, akkor a nagyvá­radi Magyar Színház működését úgy anya­gilag, mint erkölcsileg lehetetlenné teszik. A beadványában előadta, hogy Nagyváradon még nem is létezik román színház és még azok a remény­beli igazgatóik is, akik már régóta ambicionálják a nagyváradi román színház felállítását, igazolták azt, hogy a szerződés a Magyar Színház működését lehetet­lenné tenné. Ugyanakkor Erdélyi Miklós összeköttetésbe lépett dr. Bornemissza Emil tanácsossal, old a városi tanács­ba ti a szociáldemokrata pártot képviseli. A köztük le­folyt beszélgetés kapcsán Erdélyi Miklós arról is ér­tesült, hogyr az állandó választmány a színház helyisé­gét havonként nemcsak 14 román előadásra engedte át, hanem azonkívül még négy olyan előadásra is, amelyet a szociáldemokrata párt kultürbisottsága ren­des a munkanélküliség enyhítésére. Ez annyit jelent, hogy havonként huss estére vették el a színházat a magyar előadások elöl, tehát a Magyar Szinház működését teljesen és kategorikusan lehetetlen­né tették. Bornemissza tanácsos az Erdélyi igazgatóval folytatott tanácskozás alatt a legnagyobb megértést ta­núsította és a maga részéről Ígéretet tett, hogy a szo­ciáldemokrata párt kulturbizottsága csak vasárnap dél­előttre venné igénybe a Magyar Színházat. Természe­tesen ez csak Bornemissza tanácsosnak az Ígérete, mert ő az egész ügyet a szociáldemokrata párt kulturbizott­sága elé terjeszti, amely végleg fog határozni Borne­missza indítványa fölött. Különben péntek délben érkezett meg a nagyvá­radi szinház igazgatóságának a címére a kultuszminisz­ter koncessziója, amely kifejezetten kimondja, hogy a színház helyiségét Erdélyi Miklósnak csak négy estére kell átengednie román előadások céljaira. A nagyváradi Magyar Színházzal kapcsolatos kul- turbotrány egész Nagyváradon kínos feltűnést keltett. Kiderült, hogy Nagyvárad állandó választmánya Er­délyi Miklós bizalmával alaposan visszaélt, amikor olyan szerződést Íratott alá vele, amely alkalmas arra, hogy a nagyváradi Magyar Színháznak végleg megadja a ke­gyelemdöfést. Erdélyi Miklós színigazgató természetesen mindent elkövet, hogy a szerződést revízió alá vegyék, mert ha ez nem történne meg, akkor kénytelen lenne a szinház vezetéséről lemondani. Mindenesetre kíváncsian várjuk a további fejleményeket és nincs okunk kétel­kedni abban, hogy Nagyvárad város tanácsa revízió alá veszi a szerződést, mert különben országos kulturbot- rány központjába kerülne. ötvös Béla. A román okmánybélyeghamisitókat a budapesti rendőrség szabadlábra helyezte (Budapest, október 25.) A Budapesten fel­fedezett román okmány- és bélyeghamisitási ügyben újabb fordulat állott be. A letartózta­tott Ilyés József, nagyváradi bankbizományos és Friedmann Izidor érmihályfalvj kereskedő budapesti őrizetbevétele után a vizsgálóbíró és a törvényszék nem hagyta jóvá az előzetes le­tartóztatást és mert román állampolgárok, a budapesti dolgozóházba vitték őket. 15 napi őri­zet Után a budapesti államrendőrség szabadon- bocsátotta őket azzal a fenntartással, hogy ügyük tárgyalására egyszerű idézésre meg fog­nak jelenni. I naywwwvwvsw Teljes győzelmet aratott a brazíliai forradalom A nép cröiumáiuorral fogadta a győzelem híréi — Az ideiglenes kormány {elhívást intézőit a néphez as ellenségeskedés beszüntetésére (Newyofít, október 25.) Rio de Janeiroból je­lentik, hogy a szövetségi hadsereg rioi katonaisko­lája tisztjeinek és növendékeinek jól előkészített akciója megdöntötte Washington Luiz elnök és kormánya uralmát. A tisztek és hadapródok, akik titokban a felkelés kezdete óta a forradalmárokhoz szítottak, megnyertek a felkelők céljainak a helyőr­ség legnagyobb részét és adott jelre meg­szállották a főváros középületeit és az át­látni üzemeket. A forradalmárokhoz tarto­zó tisztek és katonák által körülvett kor­mány kénytelen volt előterjeszteni lemon­dását. Legnehezebben bírtak el a forradalmárok Washing­ton Luiz elnökkel, aki csak többórás rábeszélés után volt hajlandó nz erőszakot alkalmazni nein akaró forradalmárok akaratának engedelmeskedni és helyét átadni. Az államügyeket ideiglenesen ka­tonai kormány vezeti, melynek feje Bareto tábor­nok, a felkelők egyik vezére. Valószínű, hogy ő lesz az uj rezsimben a szövetségi köztársasági elnök is. A szövetségi főváros népe örömmel fogadta a for­dulatot. A kereskedések és bankok bezárták helyi­ségeiket és mindenki az uccára tódult. Megállot­ták az ipari üzemek is. A felkelők végső győzelme után természetesen most már nem lehet szó arról, hogy az elnöknek megválasztott Giulio Presíes vegye át Washington Luiz örökét, mert a forradal­márok az eddig uralkodott klikk embereinek a po­litikából való teljes távolmaradását követelik. A lapokhoz érkezett jelentések szerint az esti órákban tömegtüntetésék voltak Rio de Janeiroban a forra­dalom győzelme örömére s ez alkalommal a lekö­szönt elnököt támogató hírlapok palotái ellen atta­kot intéztek. (Newyork, október 25.) Bernardez ideiglenes brazíliai igazságügyminiszter kijelentette a sajtó munkatársai előtt, hogy a hatalom átvételénél se­hol sem fordultak elő komolyabb incidensek és az országban általában nyugalom van. A kormány súlyt helyez arra, hogy a harcokat a volt kormány csapatai és a felkelés seregei között mindenütt be­szüntessék. Az Associated Press jelenti Rio de Janeiro- ból, hogy az uj ideiglenes kormány felhívást inté­zett a szövetségi államok népeihez, melyben felszólítja úgy a volt kormányzat, mint a győztes forradalom híveit az ellenséges­kedések azonnali beszüntetésére és a béke helyreállítására. Az összes államokban nagy örömmel fogadták a felkelés győzelmének hírét. Ma már csak Sao Paolo állaimban vannak harcok a volt kormányzat csapatai és a forradalmárok között. Az állam fő­városában, Sao Paoloban Washington Luiz főhiva­talnokai és hívei megadták magukat a felkelőknek és a kormányzósági palota ormára fehér zászlót vontak fel. Ezzel a forradalom ebben a városban is vérontás nélkül győzött. IVIfiTROPOL Restaurai A Melropol kávéháznak étterme (tövembe & teljesen u onnan átalakítva Mdjorosi vendéglős vezetése alatt íttegíljfliik it

Next

/
Thumbnails
Contents