Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-24 / 236. szám

budape* V. I XA POŞTALA PLA- ITA IN NUMERAR No. 24256—927. CIvj-Kc.czz vár, IS3C október 24 J' éSl t£ík JSLOfIZETES BELFÖLDÖN: 1 ívre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Ára 5 lej. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6 94. XIII. évfolyam 236-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév« 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Szalmái* felé figyel a román sajtó is A Magyar Párt szatmári gyűlései alkalmából egyes román lapok már előre kezdenek _ foglalkozni a párt magatartásával. Az a nagy érdeklődés, ami­vel a magyarság néz mindenünnen a szatmári ma­gyar napok felé, felkeltette a román sajtó figyel­mét is. És ez jól is van igy, hiszen nem titokban gyüléseznek a magyarság országos nagygyűlésének a Szatmárra induló kiküldöttei, hanem azért, mert mondanivalójuk van. Az egész magyarság szólal meg ott és ami kinyilatkoztatás elhangzik, az utat kiván törni magának a román közvélemény felé. Nem azért tanácskozunk és határozunk, hogy egyet­len szót is mindabból, ami ott elhangzik, titokban tartsunk. Hanem éppen ellenkezőleg, minden pa­nasz, minden fájdalom, minden gondolat, komoly és tisztességes szándék a nyilvánosság elé kívánko­zik. A magyarságnak vannak olyan feladatai, ami­ket a maga erején, saját belső munkájával kell meg­oldania, ezekhez össze kell hordani a komolyságoí, becsületességet, erőfeszítést, minden jó magyar tö­rekvést. Ennek a munkának is szüksége van a mi­nél nagyobb nyilvánosságra. De a magyarságnak küzdelmei vannak a kormánypolitika magatartásá­val szembel^s ennek a küzdelemnek minden követe­lése, célmegjelölése azért hangzik el, hogy minél jobban meghallgassák azok, akiknek szól. Három példa Azt szeretnek, ha a román sajtó tárgyilagosan nézne bele a Magyar Párt szatmári esemény-jelen­tőségébe és hűen adná vissza, amit látott. A kritika egészen érthető dolog, a polémia is elképzelhető vol­na a tények és történések alapján, de más a kritika és más a valóság szokásos elforgatása. A kitalált mesék, az elcsavart szavak, eredeti értelmükből ki­forgatott beszédek, olyan eszközei a harcmodornak, amikkel eddigelé elég bőségesen találkoztunk. El sem hittük volna, hogy még igy is lehet. Az alapos, komoly polémiától nem félünk, de a fantasztikusan kitalált mesék gyártói is nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy megijesztenek. Ellenkezőleg: nem le­het komolyan venni. A szatmári gyűlésnek előlegezett érdeklődésből a bukaresti Lupta-nak három híradására teszünk bárom megjegyzést. Tegnapi számában bejelentette olvasóinak, hogy a Magyar Párt elhatározta: többé nem fordul a Népszövetséghez, mert itthon minden sérelme elintézőben van. S állítólag a pártelnökség egy belső embere adta volna ezt az információt. A Magyar Párt nem hozott sehol ilyen kérdésben az utóbbi időben határozatot s a szatmári gyűlés októ­ber 25-én kezdődik. Ez az egyik. A bukaresti lap azt is hirül adja, hogy a párt- vezetőség Kolozsváron memorandumot nyújtott át Károly királynak. Megirja a memorandum tartal­mát is, a király válaszát is. A kisebbségi törvényja­vaslat... Ennek a híradásnak sincs semmivel több alapja, mint az előbbinek. A harmadik közlemény azt adja hirül, hogy a Magyar Párt magyar népszámlálástartását hatá­rozta és rendelte el, ellenőrzéseképpen az állami népszámlálásnak. Hogy honnan veszi a hirt, az könnyen megállapítható: kitalálta. Még az állam­nak a maga nagy apparátusával sem sikerült tizen­egy év óta rendes népszámlálást tartani s nekünk csak olyan könnyen lehetséges ebben a szegény vi­lágban. De ha ez a hir arra ösztönözné az állami népszámlálás végrehajtó közegeit, hogy igyekezze­nek minél tárgyilagosabbak lenni az összeírásban, akkor ne cáfoljunk. Higyje, aki hiszi. Kétszázharmincegyre szaporodott a németországi bányakatasztréfa halottainak száma A kórházban 91 sebesültet ápolnak és ezek közül is harmincötnek az állapota reménytelen — Egész Németországban gyásznapot ren­deltek el - Rettenetes jelenetek játszódnak fe a holttestek mellett (Berlin, október 22.) Ma délben a német Luft­hansa egyik utasgépén a berlini sajtó munkatársai a Rajna-vidékre utaztak, az alsdorfi Anna II. bá­nya katasztrófájának színhelyére. A gép délután fél­ötkor érte el Alsdorfot s nehány percig 50 méter magasságban keringett a katasztrófa színhelye fe­lett. Leszállás után az újságírók nyomban közölték lapjaikkal a látottakat. Az aknalejáratok körül épületanyagok romhalmaza mutatja, hogy ott a borzalmas erejű robbanás előtt házak állottak. Az igazgatósági épület is romokban hever, úgyszintén a szénosztályozó üzem helyisége, melynek egyik épen maradt falára rádőlt a szénfelhuzó torony. A ki­küldött tudósitók jelentései szerint a késő esti órákig ÍW^nunkás jutott ki épen a szabaddá tett tárnákból. Kórházban ápol­nak 76 sebesültet és á halálos áldozatok száma 95. Este kilenc óra után újabb tárnajáratokat sikerüli szabaddá tenni s az egyikben még tizennégy mun­kást találtak életben. Az eltorlaszolt tárnajáratok szabaddá tétele egész éjjelen át főijük. Most már nagyobb a reménység, hogy az elzárt járatokban levő még mintegy százötven munkást is életben fog­ják kimenthetni. Az aacheni revierben 1917 óta nem fordult elő tömegkatasztrófa. Akkor egy bá- nyalégexplozió 53 emberéletet követelt áldozatul. A birodalmi kormányhoz a külföldi kormá­nyoktól és államfőktől egymásután érkeznek a rész- véttáviratok. Iiindenburg az aacheni kormányzó­sági elnökhöz intézett táviratot, melyben felkéri, tu­dassa mély részvétnyilvánitását a halálos áldozatok hozzátartozóival és a súlyos sebesülteknek jó kíván­ságait mielőbbi, felgyógyulásukhoz. A késő esti órákban sikerült a bánya ventillációját teljesen normális működésbe hozni s a mentés nagy appará­tussal folyik tovább. Az összeomlott munkáslakóhá­zak hajléktalanjait az alsdorfi elemi iskolákban he­lyezték el. A robbanás széttépte a telefon és távíró összeköttetéseket s most ezek helyreállításán is dolgoznak. A tárnákban feltalált órák 7 óra 31 per­cet mutatnak. A katasztrófa tehát több egymásután kö­vetkező exploziós fázisban folyt le. Az alsdorfi bányakatasztrófa kórházba szállí­tott sebesültjeindt"száma az éj folyamán kilencven­négyre emelkedett. Az első sebesültek túlnyomó ré­sze csonttöréssel került be, a későbbiek égési sebek­ül.>1 és füst- valamint gázmérgezésseL Az eddig feltárt járatokban mindenütt épség­ben megtalálták a dinamitraktárt, ami kétségtelen bizonyítéka annak, hogy nem robbanószerek explo- zioja idézte elő a katasztrófát. Az cschweileri bányaszövetség délelőtt tizen­egy órakor kiadott jelentése szerint az eddig kiemelt halálos áldozatok, szá­ma 115, a waltcnbergi kórházban 99 sebe­sültet ápolnak. 92 ember még a beomlott tárnákban van. Most már nagyon kevés a remény arra, hogy ezeket még életben lehessen találni. Holttestek nyolcas rétegekben (Alsdorf, október 22.) TJjabb jelentések szerint nagyon megnehezíti a mentést az, hogy a bánya felvonó tornya elromlott és a szerkezet megigazitása meglehetős nehézségekkel jár. A holttestek az egyes tárnák kiszélesedő he­lyein nyolcas rétegekben feküdtek egymá­son, összekarmolva, egymásba fonódva. TJgylátszik, hogy a szerencsétlen emberek között a sötétben rettenetes harc folyhatott. Őráról-órára szaporodik a halottak száma. Reggel nyolc órai jelentés 124 halottról tudott, a legutóbbi délután 2 órai hírek szerint pedig a halottak száma 231-re emelkedett. A kórházban 91 sebesültet ápolnak, akik közül 35 olyan súlyosan sérült, hogy életbenmaradásukhoz nincs remény. A -tfendkivül szomorú tény az, hogy a munkások között nagyon sok fiatal, 16 _IS éves fiú van és a halottak legnagyobb része ezekből ke­rült ki. A megmenekült bányászok, között óriási az izgalom. Vannak apák, akiknek több fia is dolgozott lenn a bányában és ezek kétségbeesve lesik a felho- zottak között gyermekeiket. Egy asszony, akinek az egyik fia megmenekült, míg a másik odapusztult, megőrült. A robbanás okát még mindig nem sike­rük véglegesen megállapítani. Az az eredeti fölte­vés, hogy a bánya mélyében elhelyezett lőszerrak­tár robbanása okozta volna a katasztrófát, megdőlt, mivel ezt a lőszerraktárt sértetlenül találták meg. Szakértők véleménye szerint sem bányalégrobba­násról, sem kőszénpor robbanásról nem lehet be­szélni, úgy, hogy nem lehetetlen, hogy valahol a bánya felsőbb rétegeiben történt valami, ami a rettenetes szerencsétlenséget előidézte. A szerencsétlenség miatt egész Németország­ban gyásznapot rendeltek el. Curtius külügyminiszter csütörtökön estélyt akart adni az újságírók világkongresszusán résztvevők számára, az estély azonban a gyászra való tekintet­tel elmarad és a kiadásoknak megfelelő összeget a hátramaradottak segélyezésére adományozták. A német kormány nagy segélyakciót indított meg és a német bank és leszámitoló társaságnál 156.000 szám alatt csekki'olyószámlát nyitott az adományok részére. A folyószámlára már is nagy összegek ér­keztek. Szerdán délután már a bánya épen maradt részében 150 holt­testet ravataloztak fel. A koporsókat egész virágerdő boritja. Németország minden részéből érkeznek a koszorúk a szerencsét­len áldozatok koporsójára.

Next

/
Thumbnails
Contents