Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-24 / 236. szám
2 earn, szamom ........nr i iii'iiTii -iii Till. XVF, *»« BZAM, ' Egy erdélyi származású magyar iró, akinek egyetlen munkája háromszázezer példányban fogyott el Amerikában René Miller Fülöp beszámol amerikai felolvasó körútjáról, készülő u; könyvéről, Hollywood pikantériáiról és végül az erdélyi irodalomról is beszél Hatalmas könyvtárszobában, exotikus tárgyak környezetében ülök szemben Kéné Miller Fülöppel, a karánsebesi származású magyar Íróval, aki a világháború utáni években telepedett meg állandóan Bécsben és e pillanatban Európának egyik legjobban keresett és egyik legjobban kereső Írója. Erdélyi magyar iró még nem csinált olyan karriert, mint ő, különösen, ha a külső sikereket tekintjük. Egy egész oldalsort betöltenek azok a könyvek, amelyeket Miller-Fülöp irt, illetve ezeknek a könyveknek idegen nemzetek nyelvén megjelent fordításai. Hogy csak egy példát említsek, Raspntiiíról írott munkája, Amerikában háromszázezer példányban fogyott el alig egy esztendő alatt. A inü, mint népszerű kiadás került forgalomba. Egy példány egy dollárba kerül. Tiz százalék minden eladott példány után az iróé, már most tessék ceruzát venni és számítani... René Miller Fülöp most érkezett meg Amerikából, ahol kiadója megbízásából közel egy félesztendőig tanulmányozta az ottani állapotokat. Megfordult Hollywoodban is, ahol Raspu- tinját scenirozták. Közben a Fox Corporation igazgatójának volt vendége, akinek megbízásából egy gyerekdráma scenáriumát készítette el. összeköttetései revén alkalma volt megismerkedni Amerika vezetőembereivel és igy többek között Forddal is. Amerika egyes városaiban előadásokat tartott, többek között az erdélyi magyar írókról is és ugyancsak Amerikában készült el ezúttal az ő életrajza is, amely regényes fejezetekben tárja fel az erdélyi fiatal magyar iró szédületes pályafutását a kolozsvári egyetemi évektől a negyvenéves alkotó művész tevékenységének mai csúcsáig. Nos, látogatóban vagyok René Miller Fü- löpnél és miközben amerikai élményeiről beszél, végigsuhan tekintetem azokon a csodálatos ikonákon, amelyeket ő mint a bolsevizmus szellemiségének első európai kommentátora hozott Oroszországból, az indiai szobrokon Rasputin, Lenin, Ghandi, Lójolai Szent Ignáo falraakasztott bábuin, amelyek modellként szolgáltak az iró Európa szellemtörténetét élénkbe vetítő könyveihez. — Amerikáról két könyvet akarok írni. Az egyik müvem, amely pz amerikai színházakról és filmvállalatairól szól, már teljesen készen áll és az ősz folyamán fog az Ainalthea Verlag kiadásában megjelenni. A másik könyvemben Amerika szellem-történetét fogom megírni. Minden müvemben a tömeglólek, a Massen mensch érdekel és e tekintetben, úgy vélem, Amerikáról Írandó könyveim* jellemző adalékokat fognak szolgálni a mai modern civilizáAz amerikai lélek szintézisének megkeresésénél természetesen nem hagyhattam figyelmen kiviil a néger és indián kérdést sem. A néger kultúra szokatlanul nagy horderejű és eltekintve attól, hogy megtermékenyitőleg hat más kultúrákra, önmagába véve is rendkívül értékes. Beszélgetésünk során most egy kis szünet következik. René Miller Fülöp bemutat néhány néger, indián és kínai gramofonlemezt. Utána a hollywoodi film-scenáriumok skicceit teregeti ki előttem. — Az amerikaiak egészen uj irányt szabnak a képzőművészetnek is. íme ezek a skiccek, amelyekben benn van az uj perspektiva-látás, a felülről lefelé nézésnek, a repülőgépnek és bizonyps vonatkozásban az uj kollektiv embernek a távlata. René Miller Fülöp azután a hollywoodi stúdiók életéről kezdett beszélni. A hangos film a végét járja oda át is, csöndesen várják, hogy ez a divat kimúljon. A hangos film egyik legnagyobb ellenzője Chaplin, akivel Miller _Fülöp nap-nap után érintkezett. _ Egészen uj dolog az, amit mondok, erről még nem is tudnak Európában. Chaplin munkatársaival uj filmet irt, amelynek költségei, dacára, hogy nem „hangos film“ és hogy nem a külső látványosság felfokozott eszközeivel akar vonzerőt gyakorolni _ egy csavargó történetéről van szó, egy vakról és egy leányról _ mégis horribilis költségeket emészt fel. Vájjon miért? Ennek oka Chaplin sajátos munkamódszerében keresendő. Chaplin tiz- ezerláb számra dobja el a már elkészült filmtekercset, hogy ebből egy vagy két jelenetet megtartson. Nála hamarább van meg a film, mint az eszme. Bármennyire is bizarr módon hangozzék ez, ő csak úgy tud gondolkodni, ha már a vizuális képet kila- pultan látja maga előtt. Előbb a mozdulat jön, az a bizonyos Chaplin-féle jelenet, azután még egy sereg ilyen jelenet és amikor ezek véglegesekké válnak, akkor keresi meg az eszmei történés fonalát, hogy a mese kialakuljon. A filmművészetnek más törvényei vannak, mint a színjátszásnak, külön stílusa, külön esztétikája, ennek felismerésé cs gyakorlati alkalmazása tette Chaplint korunk egyik legoriginálisabb alkotó művészévé. Én nagyon megszerettem Chaplinban az embert is, aki bár dúsgazdag _ a vagyon oly könnyen megrontja az embert _ szociális rokonszenve egy szemernyit sem lankadt, tevékenységének alfája és ómegája továbbra is az ember maradt. Chaplin mellett az igazi filmművészetnek másik nagy figurája Buston Keaton. E két ember több mint a filmművészet reprezentánsa. Én bennük az amerikai szellemeiét, az amerikanizmus felette jellemző típusát is felismerni vélem. René Miller Fülöp azután hosszasan beszélt nekem Disney Micky Mouseről, akinek „Tinta Műk! kalandjai“ cimen filmprodukciói magyar közönség körében is ismeretesek. Micky Mouse hangos filmjei ma a legnépszerüebbek egész Amerikában. E filmekhez a rajzokat egy Iwers nevű hollandus rajzolja. Minden másodpercnyi történéséhez huszonnégy rajz, huszonnégy különböző „Stellung" készül és egy ilyen aprófilm husz-harmincezer részrajzból tevődik össze. Ez a film azután a technika! művészetnek igazán a teteje. Miller Fülöp René természetesen megismerkedett odakünt Grete Garbóval is, aki a magánéletben is azt a női típust ébreszti fel benne, amelyet a közönség: a sex appeal legjellegzetesebb képviselőjét, sót megteremtőjét. Arra a kérdésemre, hogy; igaz-e, hogy Grete Garbó a svéd uralkodóház egyik tagjához megy férjhez, azt a feleletet kapom tőle, hogy igaz és ezúttal nem a menagerek kitalálásáról, vagy sajtópropagandáról van szó, de Gréte Garbó a legrövidebb időn belül megköti ezt az igazán romantikus házasságot. Most merész kanyarulattal az erdélyi irodalmi dolgokról beszélgetünk. Miller Fülöpnek régi terve, hogy megcsinálja a romániai irók antológiáját német nyelven, amelyben a romániai román, magyar és szász irók szólalnának meg. A román részt Niehifor Crainic végzi, aki a napokban Bécsbcn járt és tárgyalásokat folytatott Miller Fülöppel. A mü még ebben az esztendőben meg fog jelenni á lipcsei Insel Verlag kiadásában. Ligeti Ernő. Felrobbant Amerikában egy kormányozható léghajó (Toms River, október 22.) A Légi Yacht, a Shenandoah léghajó épitó'je, Seinen százados kis léghajója, amely 6 ember szállítására alkalmas, nyilt mezőn, röviddel felszállása előtt felrobbant. A legénység három embere súlyosan megsebesült. A robbanás oka ismeretlen. A léghajó, amelynek motorjai pozdorjává törtek, több sikeres próbarepülést hajtott már Végre, Heinen Antal, a felrobbant kis kormányozható léghajó tervezője és felépítője, noha a robbanásnál egészen közel állott, sértetlen maradt. A robbanást valószínűleg sűrített levegő okozta. A léghajó burka 50 méter hosszú. Minthogy a léghajót héliummal töltötték, nagyohbarányu katasztrófa elkerülhető volt. AMBROSI,FISCHER&CO AiUD'Jüű’ÁLBA Szőllőoltváiiyóle, alanyvesszők, gyű= möÍGsfák, disz£4k, rózsák sfb. legjobb beszerzési forrása Árjegyz ék kívánatra díjtalan ció mögött álló spirituális gyökerek megismeréséhez. Amerika szellemi struktúrájának alapja a puritanizmus, ezt a sajátosságot különösen behatóan tanulmányoztam. Walt Whitman költői fellépésétől a behoveria- IIizmus tanáig rendszerbe igyekeztem foglalni az amerikanizmust és szemben mindazokkal, akik Amerikában hol a kultúrának ellenségét látják, vagy túlértékelik Amerika civilizátori- kus jelentőségét, igyekeztem rámutatni, hogy nem ezek a szempontok a fontosak, hanem az a törvényszerűség, hogy miért lett Amerika szel- lemalkatilag olyan, amilyen. Amerikában a technikai élet formái között egy egész sajátos világ sarjadzott M, amely az Összszellemiség- nek feltétlen gazdagodását Vónja maga után. Egy komoly szó a szemüveget viselő közönséghez! MlWn A7HK akik születéstől lógva, avagy későbbi behatás foly- iVlii v’ * tán kénytelenek szemüveget viselni, különös gondot .kell fordítsanak arra, hogy akár Saját maguk választotta, akár az orvos állta! előirt szemüvegük pontosan íejalkatukés arcukhoz találó keretet kapja- laak. Amilyen lényeges, hogy kényes esetekben az üveget orvos Írja elő, ép I oly lényeges azoknak, akik "sókat Írnák, vagy ólvasnak, avagy precíz rajzo- Jkát, vagy mechanikai munkát végeznek, hogy a keretet szaklátszerész válassza meg, szükség esetért formálja azt a lejalkat és az arc szerint. — Ezen ökok Íígyéieíöbévételö indította Kolozsvár alant jegyzett legrégibb szaklát- Siiefész cégét azon — nyugaton régen bevált rendszer bevezetésére, hogy minden darab, üzletében összeállított szemüveget a cég jegyével ellásson, a kereten előforduló deformációt, vagy törést két éven át diitalanul vég zzea és erről Írásbeli garanciát vállaljon. Azon biztos hiszeinben, hogy az intelligens közönség ezen rendszer előnyeit felismeri és értékeli, kérem szives pártfogásukat. " .... Kun Mstyás Fia szakiátszerész, Kolozsvár, Calea Victoriei 2. — Alapítási év 1864.
