Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-23 / 235. szám
Jflsamigteali XIII. ÉVF. 235. SZÁM. ffW Aki G9G8*épkáíyfoáI venne, vagy az ne határozzon hamar, ne próbáljon kontárokkal, ügynökökkel. Maradjon csak Inczéékkel, ők biztos jó munkát csinálnak és munkájukért jót is állnak. A besztercei kályhák szépek, tűzállók és jók és aránylag elég olcsók. Olcsóbb kályháink is lesznek, amit húsz éve ismernek, húsz év hosszú idő s nem panaszkodik a vevő. tncze ţilyMsatsttr, .ti Eredményes munkái végzett a bukaresti agrárkonferencia Permanens bizottság tanulmányozza az agrárbevíleli megszorító államokkal szemben foganatosítandó intézkedéseket Bukaresti tudósítónk jelenti: A nemzetközi aerárkonferencia tegnapi záróülésén felolvasták a hozott határozatokat, amelyek a permanens nemzetközi bizottság felállításáról, a kivitel megszervezésének tanulmányozásáról és az agrárállamok egymással szemben való konkurenciája kiküszöböléséről intézkednek. A konferencia megbízta a permanensbizott- sagot, hogy tanulmányozza az azon államok ellen hozandó kivételes intézkedéseket, amelyek megszorító intézkedéseket tettek a konferencián résztvevő államokból való agrárbevitellel szemben. Camarasescu, a kongresszus elnöke köszönetét mondott a résztvevő delegátusoknak fáradhatatlan munkájukért, amelynek kétségtelenül meg lesz a kellő gyakorlati eredménye. Madgearu földmivelésügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a kongresszus jó munkát végzett és a hozott határozatokat méltatta. A kongresz- szus ezzel véget ért cs a külföldi delegációk az esti órákban hazautaztak. 1 BABSZEM JANKÓ négyéves, de vonaton csak három és fél A Meseszínház gyerehsz nészei Ko rozsváron (Kolozsvár, október 21.) Nőin szinészgyerekek, hanem gyerekszinészek. Nagyobbá ra polgári famíliák gyermekei, 4 évestől 12 evesig, nyugodtan meg lehetne konstruálni belőlük egy kisebb templomi orgonasipot. Gyerekek ők, az Isten apró sípjai. A kolozsvári Magyar Színházban Kincses László budapesti színész és gyermekdarab-iró kilenc kis gyer- mckmüvésszel vendégszerepelt tegnap délután. Amíg Károly király a népművészeti múzeumban járt, azalatt a kis magyar pesti gyerekek falusi Babszem Jankó- operettben ikomediáztak. Azt tudni kell, hogy tavaly ez a gyermekszinház minden vasárnap délután bérbe vette a Magyar Színházat Budapesten és ahogy illik, primadonnákkal, bonvivánokkal és táncoskomikusokkal, sokszor nagyobb bevételt ént el egy-egy délutáni előadásával, mint a Magyar Színház 4—5 esti felnőtt-műsorával. Persze, nem jöttek le mind az ötvencn, hanem válogatott, kilenc tehetséges kis gyermek. A nézőtéren szintén csupa gyermek. Egy kedves, őszi gyerektalálkozás volt az egesz, pesti és kolozsvári gyerekek között. Babszem Jankó például civilnevén Kincses Klári Összesen 4 éves. Valami olyan rutinos iigyefogyottság- ga! és olyan iigyefogyott rutinnal játszik, hogy az ember szeretne felszaladni a színpadra, megsimogatni a kis buksi fejét, megcsókolni jobbról balról a kis kifestett arcát és mindenféle szereposztás helyett megkínálni mondjuk, tizért, csokoládéval . . . A korát igy vallja be: — Négy évesz vagyok, de vaszuton csak hájom és fél. A legidősebb köztük Itóná Csöppi, a primadonna, aki a Babszem Jankó cimü gyermékoperettben a tündérkirálynőt játssza. Összesen kilencéves. Az ember za-' KERTÉSZ JÓZSEF: Dalol a tenger és én hallgatom cimü színes, eleven, tengerész tárgyú novel- lás kötete megrendelhető a Keleti Újság könyvoszíalyátál, (Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii, Mátyás király tér 4 szám.) Az „Erdélyi Magyar Könyvtár“ kiadásában megjelent díszes kiállítása mii ára csalt 60 lel, amelyhez a vidéki megren-' delőnek 11 lei postaköltséget számítunk fel. varba jön, ha a színfalak között intervjut kér tőle. Öntudatosan és színésznői allűrrel mondja: — Négy éve játszom. Ami most egészen természetes, megkérdezem: — És mik a tervei? Most már, áhogy felel, a kész kilencéves Éva: — Táncolni tanulni,' máris tanulok Novotnynál Budapesten, aztán külföldre menni, mert táncosnő leszek. A színészet tudniillik — teszi hozzá roppant okosan és intelligensen magyarázkodva — az naoionális valami, de a tánc, az internacionális. Tanulok, külföldre megyek és karriert csinálok. így beszél, amikor kilencéves. Tessék hozzáadni még tiz évet és utódomnak, az újságírónak tíz év múlva még nálam is nehezebb dolga lesz. Egészben véve, viharos siker. Kincses László, a trupp vezetője maga is színész, darabban is fellép, az egyetlen felnőtt, ő irta a Babszem Jankót. A kis lánya Kincses Klári, a címszerepet alakítja. Szentgyörgyi Mária és Magda nagyszerű táncbetétet táncolnak. A publikum hálás, minden jelenetnek óriási sikere van. A kolozsvári gyermekek rajongva kacagnak, tapsolnak, uj- ráznak. Mikor a gonosz varázslót elfogják, Kincses László, lekiabál a nézőtérre: — Hány barackot adjak neki? És egy édes, vékony kolozsvári gyerekhang felkiabál : — Egymilliót! . . . Ebből a gyerekből barack- és déligyümölcs kereskedő lesz. Amikor a falut elhagyják a kis színészek, 5—6 páholyból szólnak le a nézőgyerekek: — Szervusztok! Gyertek vissza! . . . Tomboló sikere van annak a jelenetnek, amikor a, varázslót úgy fogják el, hogy zsákot rántanak a fejére. Erre a varázsló felkiált: — Jaj, de sötét van! Ez nagyon tetszett a gyerekeknek, akiktől a darab végén Kincses bácsi igy búcsúzott el: ■— Csütörtökön délután a „Huncut inast“ játsszuk... Szervusztok gyerekek, Biztosan itt legyetek, Eszem meg a kegyetek, Csókolom az eszetek, Na, most Isten veletek! Hát az egész biztos, hogy orré az invitációra mindenki óit lesz. Begyestül, eszestül. (J.) Manoila dr. a népszámlálási kormánybiztos (Kolozsvár, október 21.) A Maniu-kormánynak kétségkívül egyik legjelentősebb kezdeményezése a népszámlálási törvény volt. Az imperium- változást követő tiz év óta több izben kísérleteztek a népszámlálással, az Averescu-kormány el is rendelte, azonban a legtökéletesebb kudarcba fulladt. Olyan primitiv módon próbálták végrehajtani, a minden szaktudás nélkül operáló alantas közegek, dinárt- durván érvényesítették soviniszta szempontjaikat, hogy nem is lehetett más a vége, mint csúnya fiaskó. Az Averescu-kormány maga is rcstellte a "balsikert és a népszámlálás eredményét nem is hozta nyilvánosságra. Végre a Maniu-kormány külföldi példák alapján megcsinálta a maga népszámlálási rendszerét s ezen az alapon a munkaelinditás máris megtörtént. A közvélemény szemében bizonyos mértékig meglepetést keltett, hogy a minisztertanács egy orvost _ Manoila Sabint _ nevezett ki a népszámlálás kormánybiztosának. Manoila pályája Kolozsvárról indult ki s itt is teljesített hosszabb időn keresztül szolgálatot. Éppen ezért a kolozsváriak előtt nem ment meglepetésszámba a kormánybiztosi'megbízatás. Manoila ugyanis orvos ^ ugyan, azonban szociológiai munkássága révén külföldön is jól ismerik és különösen a városok népesedési mozgahitmt kísérte élénk fgiyelenvmel. Legjelentősebb munkája az, amely az erdélyi városok népesedési problémáival foglalkozva élesen szembehelyezkedik azzal a felfogással, amely az erdélyi városok tüzzel-vassal való rormnizálását akarja gyors menetben keresztülvinni. Manoila szerint ez a politika nemcsak nem emberies, hanem román szempontból sem kívánatos. Igaz, hogy az az okfejtés, amelynek révén munkájában eljut a konklúzióhoz, egyoldalú cs sok tekintetben túlhaladott álláspont. Manoila ugyanis nemet példákra hivatkozva azt ál- fül ja, hogy a városok lakossága bizonyos időn belül törvényszerűen kicserélődik a környékről beözönlő és városi életre berendezkedő falusiakkal. Manoila szerint a falusiak erőszakos betóditása a városokba egyenesen megakasztja a városok fejlődését. Manoila eszmemenetében csak az a bökkenő, hogy a falusiak pölgáriasodása nem rövid idők kérdése, hanem évtizedes, sőt évszázados program, a városlakó magyarságnak tradicionális múltja van, amelyet egy-kettőre sem megmásítani, sem meg nem történtté tenni nem lehet. Mindenesetre azonban csak örülhetünk rajta, hogy Manoila személyében olyan európai gondolkozásu cs a brutális elnemzetienitő törekvésekkel szembeszálló tudós került a népszámlálási akció élére, aki reményt nyújt arra, hogy a magyarság és általában a kisebbségek nem lesznek ezúttal kitéve olyan meghamisító tendenciája eljárásnak, mint Averescuék alatt. Természetes, hogy a magyarság, még ha nem is tekint bizalmatlansággal a Manoila személye felé, fokozott figyelemmel fogja kisérni a népszámlálás minden mozzanatát, mert jól tudjuk azt, hogy a legtöbb esetben hiába a felülről diktált objektivitás, ha a végrehajtó közegeket az elfogultság és gyűlölködés irányítja. Reméljük, hogy erre a szempontra Manoila Sabin dr.-nak is gondja lesz.
