Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-23 / 235. szám

5 XIII. É7F. 235. SZÁM. # szerencsétlenségek lélektana * 1 Ás R 101 katasztrófájával kapcsolatban talán nem less érdektelen pár szóval foglalkozni a légi szerencsétlenségek valószínűségével. Jó kiindulásul szolgál ehhez az a statisztika, amit az Amerikai Egyesült Államok kereskedelemügyi minisztere ösz- szeáüitott. Az említett statisztika szerint a menetrend szervit induló repülőgépek 1929 folyamán az Egye­sült Államokban 40 millió 473 ezer 37 kilométert tettek meg. 'Ezen az össztávolságon 1929-ben 137 szerencsétlenség történt. Jutott tehát __ statiszti­kailag __ minden 295.424 kilométerre egy szeren­csétlenség, illetve baleset. Feltételezve tehát, hogy valaki Newyorkból Bostonba akar repülni, amiknek az egymástól való távolsága 620 kilométer, úgy eb­ben az esetben __ a statisztika szerint __ 478 az egyhez a valószínűsége annak, hogy nem történik semmi baja. Ezt az utat __hetenként egy utazást számítva __ kilenc éven át teheti meg az utazó anélkül, hogy baleset érné. A statisztika szerint elkönyvelt 137 baleset közben 18 utas halt meg. Ismét a statisztikai való- szinüség szerint tehát minden 2 millió 248 ezer 502 kilométerre jut egy halálos baleset. Tovább szőve a statisztikai számolás lehetőségein, bárki a legköze­lebbi 242 éven belül évente 10 ezer kilométert repül­het anélkül, hogy baja történne. Ajz amerikai kereskedelemügyi minisztérium je­lentése azonban nem áll meg ezeknél az adatoknál. Feltünteti még, hogy az említett 137 baleset alkal­mával 160 ember vett részt a szerencsétlenségben Tizennyolc közülük, mint már mondottuk, meghalt, tizenegy kisebb, nagyobb sérüléseket szenvedett, 131 viszont teljesen sértetlenül került ki a ka­tasztrófából. Ha tehát ezekkel a számokkal iünc ménykedik tovább az ember a valószínűség vonala felé, úgy kiderül, hogy abban az esetben, ha az ember egy légi katasztrófába keveredik, kilenc az egyhez a valószínűsége annak, hogy menekül. Ezt az utóbbi valószínűségi reményt meg jelentősen fokozza, ha meggondoljuk, hogy az 1929-ben repü­lőgépen utazott amerikaiak száma 173 ezer 405 volt. Minden 9634-ik személyre jutott tehát egy ha­láleset. Százezer utas közül tehát 10.38 az arány­szám, ami nagyon kicsinynek tűnik, ha meggon­doljuk, hogy az Egyesült Államokban 1927-ben százezer ember közül 171.9 pusztult el szervi szív­bajban. A szívbaj tehát tizenhétszer nagyobb es­hetőség az ember számára, mint az, hogy repülőka­tasztrófa áldozata lesz. Persze mindezek csak statisztikai számok, sőt diabolikus értelmű statisztikai számok, mert egész csinos számsor volna összeállítható azokról, akik első repülőutjuk alkalmával alig pár kilométert maguk mögött hagyva jártak szerencsétlenül, A statisztika azonban nem számol a véletlen koeficien- sével, igy olyan, szinte vonzó adalékokat állít be, amelyek már-mdr arra valók, hogy egy repülöjá­BRISTOL SZÁLLODA Budapest legszebb pontján, a Bunaparten, ut vezetés mellett ajánlja előkelő, patinás szállo­dájának gjönyörü szobáit a mai gazdasági viszo­nyoknak megfelelő polgári árakon. Egy ágyas uccai ....................................P. 10—lG-ig Egy ágyas udvari ...................................... 6—10-ig Két ágyas utcai dunaparti ....................... 24—40-ig Két ágyas utcai ......................................... 20—24-ig Két ágyas udvari..................................... . 15—18-ig A jobb szobák árai fürdőszobával értendők. Minden szobában hideg és meleg viz, telefon és rádió. ÉTTERMI ÁRAK: Complett reggeli: kávé, v. tea, v. kakaó, egy tojással, vajjal és jam-el ...............P. 1.22 Kitűnő ebéd, vagy vacsora menü . ■ . „ 2.42 Kitűnő ebéd, v. vacsora menü előétellel. 8, 4,— Ezen lapra hivatkozással a szobaárakból külön engedmény. Szobarendelés lehetőleg 2—3 nappal előbb cszközlendő. Bristol szálloda szobáiból és terraszáról gyönyörű kilátás nyilik a Dunára és a budai hegyekre. » f---------r—ivr-r rat-vállalkozás propaganda prospektusában fog­laljanak helyet. Viszont legyünk objektivek, s említsük meg, hogy statisztikailag az automobil-balesetek alkalmá­val a halálos sérülések száma majdnem kétszer ak­kora, mint a repülőszerencsétlenségek alkalmával. Amerikában például 1929-ben 31 ezer ember áldo­zata volt az autónak. Az átlagember azonban mégis jobban bízik az autóban, mint a repülőgépben, mert valahányszor repülőgépszerencsétlenségről ol­vas, tüstént felmerül benne a gondolat, hogy mind­addig nem ül repülőgépre, mig a repülőgép telje­sen nem „biztos“, mig automobilszerencsétlenségek alkalmával szinte sohasem jut ilyesmi az eszébe. Mi lehet ennek a tisztára lélektani diszponáltságnak a magyarázata? Egy amerikai közlekedésügyi szakértő, névsze- rint Gave Hambridgc szerint az átlagember mindig megtudja az automobilszerencsétlenségek plauzibi­lis okát. Ha valaki összeütközik egy másik autóval vagy vonattál, akkor nyilvánvaló, hogy valami ve­szekedett hajtás volt a szerencsétlenség oka. Már pedig, ha az ember ismeri a dolgok okát, akkor úgy véli, hogy ezáltal a kezében van a folyamat felett való uralkodás. Repülőgcpszcrencsctlcnségcknél vi­szont mindig szerepel egy olyan momentum a sze­rencsétlenség okaként, amit az átlag gondolkozás nem ért. S mert nem érti, valami névtelen félelem­mel áll az egész folyamattal szemben A leggazdaságosabb és legmegbízhatóbb zörejmentcs vételt csak a <c VAUJA FÜTÖ ÉS ANÓD AKKUMULÁTOROK biztosítják ' Ebben a magyarázatban nagyon sok a valószí­nűség. A repüléssel szemben való bizalmatlanságot valószínű azonban, hogy sokkal mélyebb félelmi komplexumok is táplálják. Lélektanilag legalább is valószínű, hogy a bizonytalanságérzés olyan plusz­ként szerepel repülés közben, ami az autó esetében adva sem lehet. Az autó elvégre a földön fut, egy irányban tehát van valami abszolút biztosítottság. A repülőgép viszont a levegőben lebeg s csak az álmokra kell utalnunk, hogy megértsük, milyen fé- lelmi rezgések lapulhatnak meg vele szemben az átlag emberi idegéletben. Újból véres őssze&tkSzésre került a sor a hinduk és a rendőrség közt (Bombay, október 21.) Hétfa délután új­ból véres összeütközés volt a hinduk és a rendőrség között. A hinduk tüntető felvonu­lást rendeztek vezérük, Mehru második le­tartóztatása miatt. A rendőrség először szép szóval, majd gummibotokkal igyekezett szét­verni a tömeget, amely azonban áttörte a rendőrkordont és támadóan léceit fel. A rendőrök erre sortüzet adtak. Három hindu meghalt, húszán súlyosan megsebesültek. Háromszáz embert eltemetett a beomlott bánya Eddig harminc halcífat hoztak felszínre és hatvan súlyos sebesültei szállítottak kórházba — Bányalég-robbanás okozta a katasztrófát (BERLIN, október 21.) Ma reggel Aachen közelében az arlsdorfi bányában bányalégrobba- nás történt. A tárnák, amelyekben többszáz munkás dolgozott, beomlottak és elevenen eltemettek mintegy háromszáz embert. A borzalmas hatású explozió nyomán a föld felszínén, a bányabejáratok környékén minden romhalmazzá vált. A lejáratokat a robbanás eltorlaszolta. A mentés azonnal nagy apparátussal indult meg, de óriási nehézségekbe ütközik, mert az ösz- szeonűoit tárnákból csak lassan, lépésről-lépésrc lehet eltávolítani a földtömegeket. Eddig harminc halottat találtak meg. A rendőrség közlése szerint a bányaszerencsétlenségnek mintegy hatvan súlyos sebesültjét szállították a kórházba. Még legalább kétszázra tehető azoknak a munkásoknak száma, kiket étidéig nem sikerült kiemelni a föld alól. A porosz tartomány gyűlés mai ülésen megilletődésscl emlékeztek meg a nagyarányú bányasze­rencsétlenségről. A munkások emberfeletti igyekezettel dolgoznak tovább a földrétegek -jltávolitásán. A katasztrófa részleteiről az alábbi je­lentések számolnak be: Kedden délben a felrobbant bánya al­sóbb tárnáiban dolgozó bányászok legnagyobb része az oldalmeneteken kimenekült. Általá­nos vélemény, hogy valószínűleg csak a tiiz közvetlen fészkénél van még nehány halálos áldozat, mig az alsóbb tárnákból a többiek­nek is sikerül kivergődniök, mivel a gázuk felfelé robbantak, felfelé is terjednek tovább és igy az alsóbb rétegeket megkímélték. Déli jelentés szerint a halálos áldozatok száma negyven­re emelkedett. Tizenötön nem a bányában vesztették életü­ket, hanem a bányarobbanás miatt összeomló házak temették romjaik alá őket. Ennek a házomlásnak 20 súlyos sebesültje is van. A környékbeli tűzoltók nagy segélycsapatokban indultak a romok eltakarítására. A bánya fő­tárnájának nyílása még mindig járhatatlan. A robbanás okának megállapítására folyta­tott vizsgálat szerint a 252 méter mélységben elhelye­zett dinamitraktár robbant fel. A bányatársaságok szerint a kár katasztro­fális. (Aachen, október 21.) Este hat óráig 420 munkásnak sikerült épen kijutnia a katasz­trófa által bedöntött munkahelyekről. A tár­nából felhozott sebesültek száma 76. Több­nek az állapota életveszélyes. A katasztrófá­nak 95 halálos áldozata van. Hatvan áldozat holttestét még nem hozhatták felszínre az omladék alól. A nagyarányú tömegkatasztró­fa okát eddig még nem sikerült pontosan megállapítani. AMBROSI, FISCHER&CO A1UDJUDALBA Szőllőolíványok, aíanyvesszők, gyü­mölcsfák, diszfák, rózsák stb. legjobb beszerzési forrása Á r j e g y z ék kívánatra díjtalan

Next

/
Thumbnails
Contents