Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-16 / 229. szám

ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 erre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-OS, 6 94. XIII. évfolyam 229-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévse 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. TAXA POŞTALA PLU­TITĂ. m NUMERAR No. 24258—927. Flandin útja biztatót, reménységkeltő szavakat haliam attól, aki a külföldi tőke segítségéről valami jót mondhatna. Flandin miniszter megmondotta mindenki számára, aki külföldi tőkét vár és remél, hogy semmiféle kor­mány nem irányíthat errefelé pénzt, csak a közvé­lemény, amely előtt a bizalom és a béke a fontos. És ezt jó, hogy Flandin miniszter ilyen nyíltan megmondja. Nem azért, mintha a gazdasági össze­köttetések természetét ismerők nem tudták volna itt "Romániában is, hanem, azért, mert itt még min­dig van olyan hiedelem, amely arra számit, hogy politikából fognak egyszer ide pénzt, külföldi tőkét küldeni. Az európai közvéleménnyel számolnia kell ebben a gazdaságilag letört országban mindenkinek. Ez a közvélemény kizárólagos ura a bizalomnak, vagy bizalmatlanságnak. Az a belső békétlenség, amiből itt nem akarnak nyugalmat és rendet te­remteni, olyan akadály a külföldi tőke útja előtt, amit protektorok elhárítani nem fognak. kormán hu ikezdt* a leépítéseket & hivalal&s koratáfftfpárfci közlés a NFronsscu feladata pontosan körül van írwa — Hanoilescia átvette Nadgearufól a és egyéni terveinek a megvalósításáról beszélt Nsniu &ucsukiha!;t§|@tâs@n voIS és k??zaytaz©tt Erdélybe (Bukarest, október Iá.) A kedden tartott minisztertanács ülése délután 5 órától este fél 9-ig tartott. Miut.*■ általános határozato­kat hozott, a jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzet megvizsgálásával foglalkozott. A mi­nisztertanács elhatározta: A költségvetés előkészítő munkálatait úgy kell végezni, hogy a parlamenti ülésszak megnyitása után mindjárt benyújtható le­gyen. Az államháztartás szükségleteiből csak a legszükségesebbeknek a kielégítése vehető fel a költségvetésbe. Sürgősen és szigorúan alkalmazni kell a közhivatali állások halmozásáról szóló tör­vényt. Senki sem viselhet két, vagy több hi­vatalt és minden ilyen hivatalnoknak novem­ber 1-éig választania kell, melyik állást tartja j meg. Az illető köztisztviselők maguk kötele-1 sek lemondani. November 1-től kezdve senki sem kaphat havidijat a köztisztviselői rendes fizetése mellett. Minden tisztviselő köteles fizetési több­let nélkül bizottságokban és más megbízatás­ban dolgozni. A munkaidőn tuli munkadijról külön intézkedés történik. Az autonómintézmények és állami ellen­őrzés alatt álló üzemekre ugyanezek a szabá­lyok kötelezők. A külföldi küldetések a külügyminiszter ellenőrzése alá kerülnek s ha más miniszté­rium akar külföldre megbízottat küldeni, a külügyminiszter hozzájárulása szükséges. Semmiféle kifizetés nem történhetik e határozatok ellenére s aki kiutal, vagy kifi­zet, személyében vonják felelősségre. A mi­nisztertanács a jövő ülésen folytatni fogja az ehhez hasonló határozatok hozatalát. Nanoilfsscw átvett® üadnearutól a mifiisztériiamoí Bukarestbe érkezik a francia kormány keres­kedelmi minisztere, aki az európai gazdasági vál­ság egyik szakorvosaként tűnt fel a Népszövetség­nél. Prágán, Budapesten, Belgrádon át jön el Ro­mániába és. ideérkezését megelőzik azok a nyilatko­zatai, amelyekben mintha lehűteni akarta volna az utazásához fűzött esetleges nagy várakozásokat. Flandin kereskedelmi miniszter Genfben már el­mondotta a maga véleményét a keleteurópai agrár­államok erőfeszítéseiről s ez a vélemény, ami Fran­ciaországnak az álláspontja, nem látszik kedvező­nek. Jőakaratu sajnálkozás az európai agrárterme­lés kritikus helyzete fölött. Olyanformán hangzik az ő sajnálkozó nyilatkozata, mint amilyen vála­szokat kap a szegény állástbereső, akinek a vezér- igazgató azt szokta mondani, hogy nagy részvéttel van, segítene is, mert a segítség társadalmi köte­lesség, de az üzem nem bir el több embert, Flandin miniszter is ilyen világos, meggyőző szavakkal mondja, hogy minden rokonszenvével néz a kelet- európai, agrárkrízisben szenvedő államok felé, amelyeknek a betegsége európai baj, de Franciaor­szág nem tud több gabonát importálni, mint ameny- nyire szüksége van, a legtöbb vámkedvezmény jo­gára pedig Amerikával van szerződése. Érthetően és világosan megmondja, hogy a francia polgár nem fog több kenyeret és több kiflit fogyasztani azért, mert Európának egy betegségén segíteni kell s az Amerikával fennálló szerződésen nem hajlandó Románia, Lengyelország, vagy Magyarország és Jugoszlávia kedvéért változtatni. Amilyen világos az ő álláspontjának az a része, hogy a francia gyo­mor fogyasztóképességét nem lehet emelni, annyira nem beszél arról, hogy ha Európa egyik részébe súlyos kórság fészkelte be magát, az az egész tes­tet veszélyezteti. Ez az agrárkrízis, amelynek egye­lőre még nem látszik a kivezető útja biztosítottnak, nemcsak nehány agrártermelő államot sodor láz­ba és bonyodalmakba, hanem az egész Európát. Flandin miniszter már előre tiltakozik az el­len, hogy azért jönne Romániába, mert az itteni ga­bonaexport kivezető útját segítene felnyitani. Az ő célja csak az, hogy a francia kereskedelmi attasék munkáját felülvizsgálja. Ennek a felülvizsgálásnak azonban az időszerűsége olyan látszat keltésére al­kalmas, amely a varsói és a most készülő bukaresti agrárkonferenciával mutatja az összefüggést. Az agrarállamok nem nyugodhatnak bele a sajnálkozó és rokonszenvet mutató válaszba, amit Genfben kaptak s az ipari államokkal szembeni közös vám­politikával igyekeznek felelni. A francia kereske­delmi miniszter azért vizsgálja meg a külkereske­delmi expoziturák működését és azért járja ezeket az országokat, mert tudni akarja, milyen veszély érheti ezeken a piacokon a francia ipari termelést, a francia külkereskedelmi forgalmat. Módokat ke­res a garanciára, a francia érdekeknek a biztosí­tására. Az üzlet __ üzlet. Nemcsak 'Amerikában, ha­nem Párizsban is üzlet. Az Amerikával kötött üz­leten nem akarnak változtatni a keleteurópai szö­vetségesek kedvéért sem és amint a gazdasági érde­keknél az önérdekbiztositás a legfőbb szempont, úgy ebben az ügyben már fel sem vetődhetett az a szó, hogy szövetséges, vagy volt szövetséges. Azok, akik a Flandin miniszter Bukarestbe érkezésétől Romániának arra a másik rettentő betegségére vár­nának valami vigasztalót, ami a többi országokénál sokkal súlyosabbá teszi a helyzetét, azok számára is küldött már előre lehűtő kijelentést. A tőkesze­génység talán sehol nem teremtett olyan nyomort, mint Romániában s a szorultságban élők szeretnek Madgearu a volt ipar- és kereskedelemügyi mi­niszter kedden adta át minisztériumát Manoilescu- nak. A minisztérium vezető tisztviselői nagy vára­kozással néztek az esemény elé, mert úgy tudták, hogy két ellenlábas közgazdász fog egymással szem­benállóm és egyik a másiknak adja át a működési területet. Madgearu a tisztviselőkhöz intézett beszédé­ben hangoztatta, hogy uj alapokra igyekezett fek­tetni az ország közgazdasági politikáját. Működése alatt három fontos törvényt hoztak: a kommer- eializálási, az energia- és a bánya-törvényt. A bá­nyatörvényt egyesek bizalmatlansággal fogadták, annak nyomán azonban nagyon szép eredmények fakadtak. Nagy tőkebefektetések történtek a bá­nyászat terén. A petróleumpiac nemzetközi helyzete miatt a kormány kény télén volt, hallgatólagos beleegyezését adni a termelés korlátozásához. Hogy ilyen körülmények között is a beruházások gyümölcsöztek, ez a bányatörvény alkalmazásának egyik eredménye. A kommcrcializálási törvény és az energia-törvény még csak rövid ideje nyertek alkalmazást úgy, hogy végleges hatásukról nem lehet döntő kritikát mondani. Hasonló a helyzet az au­tonóm intézmények törvényével szemben, is. Bizo­nyosra veszi, hogy ebben a tekintetben a közvéle­mény neki fog elégtételt adni. Eddig mindenesetre tény az, hogy a törvény alkalmazásában kinövések állapíthatók meg és hogy nagy kiadások is voltak. Ezek azonban csak a kezdet nehézségei. Működése alatt létesült a kereskedelmi kiviteli intézet, amit különösen figyelmébe ajánlott Manoilescu minisz­ternek. Az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium két fontos igazgatósággal bővült: a kikötők, vizi utak és a polgári repülés igazgatóságával. A kikö­tők igazgatósága és autonóm intézménye már is szép munkát végzett. Nagy beruházások történtek s az újonnan megnyitandó vizi utakon nemsokára megindulnak az uj hajók. Az ipari racionalizálás törvényjavaslata Manoilescura vár, a még 1912-ből származó törvény nem felel meg a mai helyzetnek. Madgearu végül a működése alatt megkötött kereskedelmi egyezményekről beszélt és eredményes működést kivánt utódjának, Manoilescu miniszternek. Manoilescu miniszter válaszában ä következő­ket mondotta: __ Két esetben nehéz átvenni a minisztériumot: Ha az előd semmit sem csinált, vagy ha nagyon so­kat dolgozott. Evvel az utóbbi esettel állok most

Next

/
Thumbnails
Contents