Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-10 / 224. szám

Till. vrw. m. BEAM. uuuuLiíinjmiiíuuuiímnnímjinníumjuiiimuiníinniinniumnniuiiiiinmmnJinnnniinjinnnnmmniUinnnnnnnjuifmíuiamuiJiiinnjutnrtriminnnnmuinmmmi 0 <\ v t . A tűzkárunkra * ' rosa j megsérült áradat a saját beszerzési ársínlmő! sila! olcsóbbon blórusitjüii! % — A sérült árukat kizárólag készpénzért árusítjuk. — 0 f Heller & molnár divatnaggáraiiáza Kolozsvár, Cal. Reg. Férd. 15 sz. 31»* •#>••••*• muuvinn 60000000000000000000000000000 0 0 0 0 0 0 0000000000000000000000000000000060000000000000000 6/Ht! îiîiîiîiîiîtî ii «ijjî;ijî»îjîjîjîii|i»iii»i |îţijiji;î ji»í»í»i!iiji>íii»ijí jijîjîjîi^i^iriîirir^ţiiiitiiifririîiiiţijiiţâţtţiţfifrţîŢytfţîîiiritirţî^rţrţîir Nagyon érdekes a neyworki természettudomá­nyi muzeum igazgatójának a válasza, aki az öt meginterjúvoló újságírónak a következőt vála­szolta: „Természetes, hogy az egyik vezetőt meg kell menteni. Én a fiatalabbat választanám, mert va­lószínűnek tartom, hogy ennek nagyobb a kitartása és igy biztosabban célhoz jutnak a megmentendők. A hat éves fiú valószínűleg nem bírná az ut fára­dalmait s az anyja sem akarna megválni tőle, ezért tehát ezt a kettőt visszahagynám ugyanúgy, mint a hatvan éves tudóst, aki életének a munkáját már maga mögött birja. A fiatalabb vezetőn kívül tehát a nagyreményű ifjút kellene megmenteni s nem azért, mert a legjobb barátom, hanem, mert tudo­mányos téren még várható tőle valami s rajtakivűl természetesen a menyasszonyomat.“ Nagyon érdekes még, hogy a nyilvánosságra került válaszok kilencven százaléka nem menti ki 4 tudós feelségét. Az egyik amerikai revü, a New Haven Journal Curir ezzel kapcsolatban a követ- kezüket írja: „Hogy a mai embert meggondolásai- ban már nem annyira a lovagiasság, mint az egész­séges józan ész vezeti, ezeknek a feleleteknek a tö­mege bizonyítja. Ugylátszik _ zárja be okoskodá­sát az emlitett lap__már tényleg nem a társaság­beli kérdések iránt kizárólagosan érdeklődő nőtipus a szimpatikus a tömegek előtt.“ Viszont mindezek csak hozzávetőleges válaszok. Az igazi feleletet a vizsgán maga a győztes ifjú tette meg. Ezt a feleletet azonban nem ismerjük. A kérdés tehát többé-kevésbé még nyitva áll mind­annyiunk számára. Csináljunk belőle talán társas­játékot. Ön például szives olvasó, ön kit mentene meg? (Sz. 0.) Római falut fedeztek fel a Kolozsvártól tizenegy kilo­méterre fekvő Pusztaszentmiklóson A földi kutyák életét tanulmányozó Orosz Endre szenzációs leletnek jött a nyomára — Az első polgári kultúrájú római falu, amelyet & tudomány ismer 00 On kit mentene meg ? Megírta egy alkalommal a Keleti TJjság, hogy a világ feltalálóinak nestora, Edison pár év előtt egy nagy összegű alapítványt tett, amelynek a ka­mataiból évente az olyan amerikai ifjú továbbtanu­lásának a költségeit fedezik, aki sikeresen megállta azt a vizsgát, amelynek kérdéseit évröl-évre maga Edison jelöli ki. Egy ilyen vizsgálat volt Newyork- ban a mult napokban. A vizsgálaton a negyvenki­lenc jelölt közül a tizenhét éves Arthur 0. Wil­liams lett a győztes. Ez a fiú felelt meg a bizottság áltál előterjesztett kérdések valamennyiére a leg- talpraesettebben. Ez a fiú közelitette meg azt az észbeli és gyakorlati ideált, amelyet a vizsgálat kér­déseinek feltevője, maga Edison a kérdésekkel in- tencionált. A vizsgálat kérdései Edison szelleméhez híven főleg gyakorlati kérdések voltak, meglehetősen vá­ratlan tartalmakkal. A fő kérdés maga a következő­képpen hangzott: Képzeljük el, hogy egy sivatagban étien és szomjan a következők bolyonganak céltalanul már napok óta: egy hatvan éves hires tudós; két sivata­gi vezető, az egyik 58 éves, a másik harminckettő; a tudós 39 éves felesége, akinek érdeklődését ki­zárólag társaságbeli dolgok kötik le, ennek a hat éves fia; az la fiatalember, akinek a kérdést fel­teszik, ezenkívül a menyasszonya és a legjobb ba­rátja, alti ugyancsak 17 __18 éves s a legnagyobb tudományos ígéretekkel bir. Már most a bolyongók viz és élelmiszerkészlete csak három embernek ele­gendő, hogy a legközelebbi emberi lakóhelyet elér­jék. Öt ember tehát halálra van ítélve. Kér­dés: melyik három embert mentené meg a jelölt az eltévedtek közül? Természetesen, ahogy ez a kérdés az amerikai sajtó tudomására jutott, mindenütt Amerikában új­ságokban és társaságokban heves diszkusszió tár­gya lett. Volt olyan lap, amelyik pályadijat tűzött ki a kérdés helyes megválaszolására s akadtak olyan zártkörű társaságok, ahol versenyeket írtak ki ugyan ebben a tárgyban. Hogy maga a vizsgálaton győztes jelölt milyen feleletet adott a kérdésre, még nem került nyilvánosságra. A kérdés feltevése te­hát Amerikaszerte még mindig tart. Az újságok egyre imák a dologról s a nyilatkozatok és válaszok egyre-másra kergetik egymást. Nagyon érdekes pár szemelvényt kiragadni a válaszok közül. Maga Edison például ezt mondta: „Bizonyos előttem az, hogy vezetőre a három menekülő embernek is szük­sége van, egy vezetőt tehát okvetlenül meg kell menteni.“ Viszont, amikor Edisont a másik két megmentendő személye felöl faggatták, elzárkózott a felelet elöl azzal, hogy ö óvakodik befolyásolni akár csak a közvéleményt is, többet tehát nem mond hat ebben a kérdésben. Az amerikai sajtó nagyrésze különben úgy ■vélekedik, hogy ez a kérdés egy olyan problémát vet fel, ami csak akkor oldható meg, amikor a kér­dés ténylegesen fennáll, nem is említve, hogy elkép- z illetők olyan momentumok, amelyek a válogatást a megmentendő személyeket illetőleg nem is nagyon engedik meg. A jelöltek válaszait illetőleg is nagyon külön­bözőféleképpen alakult a kérdés megoldása. A leg­többen a barátot, a menyasszonyt és a hat éves fiút mentik ki. Mindenesetre a negyvenkilenc jelölt er­kölcsi érzékére szimpatikus fényt vee az a körül­mény,ltoffyközülük csak egyetlenegy vette be maga magái a megmentendők közé. (Kolozsvár, október 8.) Rendkívül értékes leletre bukkantak a Kolozsvártól alig 11 kilométerre fekvő Pusztaszentmiklós község határában. Egy teljes római falu maradványait sikerült megtalálni. A római emlékek nem ritkák Erdélyben, több kasztrum maradványát sikerült már kiásni, de arra még példa nem volt az egész Erdély terü­letén, hogy egy polgári kultúrával rendelkező falut sikerült volna feltárni. A pusztaszentmiklósi lelet ai első ezen a téren. Felbe­Hogfyan fedezték lel Nem mindennapi körülmények között történt a ró­mai falu felfedezése. A mult hét szombatján Orosz Endre biciklivel kirándult Pusztaszentmiklós határába, hogy ottan a földi kutyák életét tanulmányozza. A földi kutya (splax typlus pallas), az ismert vak állat, elég ritka Európában és Kolozsvár környékén, különösen Pusztaszentmiklós határában található a legtöbb. Orosz Endre egy negyedszázad alatt Kolozsvárt 135 darabot mutatott ki és ezekről a romániai természetbúvárok 1928-ban tartott kongresszusán előadást is tartott. A keresett állat élete tehát különösképpen érdekli Orosz archelőgust, aki nem is sejtette, hogy a földi kutyák nyomán egy nagy római faluba viszi az útja. Mikor megérkezett Pusztaszentmiklósra, a falusi biró jelentette, hogy szántás közben egyik falusi ember „egy várost talált“. Kiderült, hogy az őszi szántás közben az eke megakadt egy kőben. Az ember próbálta elmozdítani a követ, ami azonban nem sikerült, hozzáfogott tehát, hogy kiássa és eltakarítsa az eks utjábél. Nagy volt a meglepetése, amikor egy kőkemény széles falat talált. A dolognak' hire ment, mire a falusiak közül többen hozzáfogtak a városkereséshez és * sikerült is eddig hat ház nyomait megtalálni. Napvilágra kerültek a malterrel ragasztott régi alapfa­lak, amelyek mentén mindenütt jelentkeznek a római házakat annyira jellemző párkányos és kupás fedélcse- repek, amelyekkel egykor fedve voltak. Biztosra vehető, csülhctetlen tehát az az érték tudományos szempontból, amelyet ez a felfedezés jelent. Az erdélyi arehelógusok előtt nem volt ismeretlen, hogy Pusztaszentmiklós község határában római emlé­keknek kell lenniök. Orosz Endre, a kiváló régész és dr. Fináli Gábor, volt kolozsvári archelógus, jelenleg buda­pesti tanár, két évtizeddel ezelőtt keresték ezeket a nyo­mokat, annak a római felírásnak az alapján, amelyek a báró Kemény-kastély falába vannak beépítve. A mos­tani szerencsés lelet tehát igazolta is a tudósok felte­vését. az értékes leielei ? hogy további ásatás esetén egy római falu, úgynevezett „vicus“ fog napvilágra kerülni. Megkérdeztük Orosz Endrét, a kiváló tudósit, aki lelkesedéssel beszélt a leletről és kijelentette, hogy azért különösen nagyfontosságu Dacia archelógiájában, mert ennek alapján a Napoca Congri (Kolozsvár— Szamosujvár) közt létezett hadi útnak a Szamo­son való áthidalása könnyen megállapítható lesz éppen itt a falu közelében. A leletről Orosz Endre azonnal jelentést tett a műemlé­kek bizottságának cs most kíváncsian várjuk, hogy a dáciai emlékek feltárása érdekében, mikor és hogyan fognak a több mint másfélévezredes római házak marad­ványainak kiásatásához. Az országos műemlékek bizottságának beavatkozá­sára azért volna különösen szükség, mert a lakosság ve­szélyezteti a leleteket. Amint előre látható volt, a falu népe abban a hiszemben van, hogy ősi kincseket, esetleg arany, ezüst holmit talál vagy régi pénzeket. Valóság­gal ellepte a földeket és keres, kutat. Ezzel természete­sen rengeteg kárt okoznak tudományos szempontból és nehézségeket gördítenek, hogy tudományos szempontból a régi római falu romjait tökéletesen fel lehessen dol­gozni. Legfőbb ideje tehát, hogy a hatóság megtegye a szükséges intézkedéseket és védelem alá helyezze a szent- miklósi leletet, addig is, amig a műemlékek bizottsága annak tudományos feldolgozása szempontjából megteszi a szükséges lépéseket. t

Next

/
Thumbnails
Contents