Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-10 / 224. szám
A Kill. ÉVF.Ili. SZÁM. Felfüggesztették a külföldi lapok árusítására vonatkozó tilalmat a trafikokban (Bukarest, október 8.) Ismeretes ,hogy a Monopol-cikkek autonom pénztára kidolgozott egy szabályzatot a trafikok részére, amely meg is jelent a Monitorul Oficial junius 14-iki számában. Ez a rendelkezés intézkedik a speeial-trafikokra nézve, amelyeknek eltiltja, hogy a szigorúan vett monopolárukon kivül bármit is árusítsanak a trafikokban. A’ special-trafikok ugyanis a monopol-áruk után 6 százalék jutalékot kapnak és a rendelkezésnek ki nem mondott egyik célja az is volt, hogy a special- trafikok egy része le fog mondani a 6 százalékról és meg fog elégedni a 3 százalékkal, amely esetben tovább árusíthat újságokat, képeslapokat és papírárukat. Az árusítási tilalomra vonatkozó rendelkezés először úgy szólott, hogy mindennemű újság és hetilap, valamint könyv árusítását eltiltja a trafikokban, a belföldi kiadók hamarosan tudomást szereztek a rendeletről és keresztülvitték, hogy a „mindennemű“ szó helyébe „külföldi’ szó került és ezzel a változtatással a tilalom már nem gazdasági természetű, hanem élesen politikai soviniszta tendenciájú lett. Természetesen a külföldi nagy kiadóvállalatok, amelyek hamarosan tudomást szereztek a tilalomról, nem nyugodtak bele érdekeiknek ebbe a sérelmébe már a viszonossági jog alapján sem, mert sehol külföldön nincsen olyan törvény, mely a nem belföldi nyomdatermékeket hátrányosabb helyzetre utalná, mint a belföldieket. A rendelet október 1-én lépett volna életbe és a külföldi román követségek régen nem látott élénkséget muFül, ottf gége sebészeti szanatórium CUJJ-KOLOZSVÂR P. CUZA VODA 8. (V. BOCSKAI TÉR.) Igazgató főorvos: DR. KOLESZÁR LÁSZLÓ tattak e napokban, mert a nagy világlapok kiadói és az ismert könyvkiadó világcégek képviselői minden állam fővárosában határozott tiltakozást jelentettek he e rendelet ellen. De a bukaresti német követ is, valamint az osztrák követ megjelent a külügyminisztériumban, hogy országuk érdekeinek védelmét és a vonatkozó rendelet felfüggesztését Kérjék. Ugyanakkor megmozdultak az itteni kis trafi- kosok érdekképviseletei is, miután őket érintette legközelebbről ez a rendelet. A 6 százalékos jutaléknak 3 százalékra való redukálásába nem akartak belemenni, viszont egyedül a monopol-cikkek árusítása nem biztosítja létfenntartásukat és üzleti rezsijüket. A rokkant trafikosok valósággal lármás tüntetőfelvonulásban meneteltek a Monopol-vezérigazgatóság elé, ahol végül is belátták e rendelet súlyos hibáit és azonnal hatályon kivül is helyezték. Jelenleg tehát az a helyzet, hogy minden trafik, akár speciál trafik, akár nem az, változatlanul árusíthatja úgy az összes belföldi, mint külföldi lapokéit és könyvkiadványokat. , A magyar ipar demonstratív bemutatása, kirakatverseny, a Corvin-áruházban divafrevü és a magyar—cseh válogatott futballmérkőzés az őszi társasutazás programja (Kolozsvár, o\dóheT 8. Saját tud.) Állandóan fokozódó érdeklődés nyilvánul meg a Keleti Újság Becsbe és Budapestre rendezett őszi társasutazása iránt, amelynek résztvevői október 19-én, illetve október 23-án indulnak az osztrák, illetve a magyar fővárosba és onnan október 27-én térnek vissza. A budapesti társasutazás programjába, illetve a látványosságok sorozatába újabb érdekes programpontokat sikerült beiktatnia a társasutazás rendezőségének. A társasutazás résztvevői október 26-án délelőtt fél tizenegy órakor résztvessnek a magyar ipar bemutató felvonulásán, amelynek menetében jelképes csoportok, lovasszekerek, autók, repülőgépek, különböző technikai felszerelések elevenítik meg a magyar ipar mozgó katalógusát. A romániai kereskedőknek kitűnő alkalmat nyújt a társasutazás a hatalmas budapesti kirakatverseny megtekintésére, amelyen körülbelül 10 ezer kirakat vesz részt. Növeli a verseny érdekességét, hogy a budapesti, körülbelül 70 kirakatrendező egymás között is versenyezni fog az elsőbbségért. A verseny eldöntésére alakult zsűrinek tagjai a kereskedelmi miniszter, a szakmai államtitkár, a főispán és Budapest polgármestere. A Keleti Újság társasutazásának résztvevői október 25-én délelőtt tekintik meg ä győztes kirakatokat, szakszerű kalauzolás mellett. A magyar ipar demonstrativ felvonulását társasutazásunk résztvevői külön fenntartott helyről szemlélik meg, a tolongás teljes elkerülésével. A szakmai ismeretek gyarapításán kivül a nemes szórakozás nyújtását is szolgálja a társasutazás. Ás utazás résztvevői a budapesti Nemzeti Színház előadását kedvezményes jeggyel nézhetik meg, a Fővárosi Operett- színházban hatalmas sikert aratott „Csodabár“ előadásán vehetnek részt, megtekinthetik a ma már nemzetközi relációban is kitűnő hírnévnek örvendő <Jorvin- áruházat, illetve annak divatrevüjét. A társasutazás rendezősége programjába vette a budapesti és környéki hatalmas iparvállalatok Szemeinek bemutatását is a társasutazás résztvevői részére. A Weisz Manfréd-féle csepeli gyártelep hatalmas üzemeit munka közben szemlélhetik meg a társasutazás résztvevői, akik szakszerű felvilágosítást is nyernek. Ezt a gazdag és változatos programot egészíti ki a magyar-cseh profi válogatott labdarugócsapatok nemzetközi mérkőzésének megtekintése, amely a nemzetközi sportélet egyik legkimagaslóbb attrakciója lesz és amelyre a társasutazás rendezősége szintén kedvezményes jegyeket biztosított a romániai résztvevőknek. A társasutazásra való jelentkezés utolsó határnapja október 15-ike. Az állampolgársági és személyazonossági bizonyítvány másolata és a résztvételi díjnak beküldése ellenében a társasutazás rendezősége mentesiti a jelentkezőket az utlevélbeszerzés költséges és fáradságos munkájától, a vizumbeszerzés költségeitől. Érdeklődőknek prospektust postafordultával és díjmentesen küld, valamint részletes felvilágositást ad a társasutazás rendezősége Kolozsváron, Piaţa Unirii (volt Mátyás király tér) 4. szám alatt, a Keleti Újság szerkesztőségében. A rend és a c end országában A nemzetközi Svájc Irta: Sulyok István. Svájc politikája évszázadok óta a semlegességen épül fel: föderalisztikus államszerkezetüknek és az együttélő népek belső egyensúlyának ez a semlegesség a legerősebb támasza s egyúttal kifelé védőfala is. Az idegenforgalom viszont csak alig néhány emberöltő óta vált a svájci nemzetgazdaság legfontosabb tényezőjévé. Bizonyos azonban, hogy a kettő oly sok ponton vág össze és segíti elő egymást, mintha már erre gondolt volna az első három kanton is, amikor a XIII. század végén szövetségüket megkötötték. Svájc semlegessége legalább annyi embert vonzott ide, mint természeti szépségei. így volt ez már a háború előtt is. Erről beszél az a sokszor emlegetett emléktábla, mely Klapka Györgynek, Komárom 48-as kemény védőjének emlékét idézi annak a kis háznak a falán, hol most a Nemzetek Szövetségének sajtóosztálya működik. Egy genfi mosónő ma is szívesen elmondja akárkinek Leninnel kapcsolatos személyes élményeit és benyomásait, azokból az időkből, amikor a vörös cár fehérneműjét éveken keresztül ő mosta. S van egy öreg pincér Genf- ben, ki gondosan őriz bizonyos számolócédulákat, melyek arról jtesznek tanúságot, hogy voltak — nem is olyan régen — idők, amikor Bcnito Mussolini nem tudta kifizetni délutáni kávéját, pedig az esetleg egésznapi étkezését helyettesitette. Amikor a háború alatt a szórakozók és üdülők aranyfolyama hirtelen elapadt, ismét a semlegesség volt az, amely ebben a nagy bajban, legalább némi kárpótlást szerzett Svájcnak. Kevesen tudják, hogy a különböző nagy tőkeérdekeltségek, melyeknek az egész világban szétágazó érdekszálait a lövészárkok össze-vissza szaggatták, egészen rendszeresen összehívták ide a szembenálló országok területeiről érdekeik képviselőit és szorgalmasan kötözgették az elszakadt szálakat. Ennél azonban még sokkal nagyobb jelentőségű volt az a haszon, melyet az internáltak ezrei jelentettek Svájc számára. Egész szállodák alakultak át internáltak táborává, hová a legkülönbözőbb címeken kerültek az emberek. Olyanok, akik illetéktelenül lépték át a svájci határt; a szomszédos államok fegyveres osztagjai, melyek tévedésből vagy kényszerűségből helvét földre léptek, főként azonban az ellenséges államok kölcsönös internáltjai közül sok ezren, kiket a civil fogságból azzal a feltétellel engedtek ki, hogy a háború végét semleges országban várják be. Nem is szólva arról a szintén elég jelentős idegenforgalomról, amit a háború alatt Svájcnak a kémek, a politikai ügynökök, a nemzetközi lánckereskedők és csempészek hada jelentett: ha ezeket már kevésbé jó szemmel nézték is a svájci hatóságok, mert hiszen üzelmeiktől folyton fegyveresen őrzött semlegességüket kellett védeniük, ezek mégis csak ott voltak és mégis csak a semlegesség révén jelentettek gazdasági hasznot Svájc számára. Éppen úgy, mint azok a tőkék, melyek az árat nem sajnálva, a svájci frank biztos pajzsa mögött kerestek védelmet. A háború után pedig a semlegesség egyenesen aranybányává vált a svájciak számára. Csak a Nemzetek Szövetségére kell gondolnunk és most újabban a Nemzetközi Fizetések Bankjára. Baselén a reparációs bank jelenléte nem nagyon látszik, ámbár már itt is száz körül jár azoknak a meglehetősen nagyfizetésü külföldi tisztviselőknek a száma, kik idetették át székhelyüket s itt költik el állandóan jövedelmüket. Genfnek arculatját azonban egészen átformálta a Nemzetek Szövetsége és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. Negyvenmillió svájci frankot, vagyis 1200 millió lejt költ el itt évente csak ennek a két nagy nemzetközi intézménynek hivatal- serege. Azokat az összegeket pedig, melyeket ennek az intemacionális apparátusnak gyűlései, bizottságai, kongresszusai, delegációk, érdekeltek vagy csak egyszerű kiváncsiak formájában idevonzanak, ld sem lehet számítani. Az elmúlt év folyamán körülbelül hárommillió idegen tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig Svájc területén. Ha elgondoljuk egyfelől azt, hogy ez az idegen áradat bizonyos időbeli kulminációs időpontokban azt jelenti, hogy két-háromszázezer külföldi egyszerre tartózkodik ennek a kis országnak területén, másfelől pedig, hogy ez a nagy embertömeg területileg is bizonyos pontokon koncentrálódik főként, — érthető, hogy a külső svájci élet ilyenkor egészen internácionális arcot mutat. Hogy mennyire internaeionálisat, arról az idegen statisztika tesz hiteles tanúságot. A körülbelül 3 mülió külföldiből 1926-ban 640.000 volt a németek, 300.000 az angolok, 250.000 az amerikaiak, 102.000 a hollandusok, 90.000 a franciák, 48.000 az olaszok, 27.000 a svédek és norvégok, 21,000 a spanyolok és portugálok, 16.000 a belgák és 9000 a lengyelek száma. Nem tudom mi okból ez a statisztikai kimutatás azonban az osztrákokat, cşeheket és magyarokat egy kalap alá veszi: ebből a három államból összesen, mintegy 100.000-en fordultak meg a helvét köztársaság földjén. A román állampolgárok adatait pedig nyilván abban a számban kell keresnünk, mely a balkán államok gyűjtőneve alatt szerepel: ezekből az államokból összesen körülbelül 24.000-en látogatták meg ebben az évben Svájcot. A nemzetközi jelleget, amelyet ez a folyton mozgó és kavargó idegentömeg ad, a svájciak vendégfogadó élelmessége még csak fokozza. A vonaton hallottam egyszer, hogy egy angol utas angolnyelvü érdeklődésére a kalauz folyékony angolsággal adta meg a felvilágositást. Nem sok időm maradt elmélkedni ezen az angol prepoteneián és azon a véletlenen, mely angolul beszélő kalauzzal hozta össze, mert rövidesen megtudtam, hogy ez egyáltalán nem véletlen. A svájci yasutigazgafóság
