Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-10 / 224. szám

Chf-Kcíczsvár, 1930 október 9 CJ&fáíŐPtő& .ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 ívre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej._______ ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6 94. XIII. évfolyam 224-lk szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév» 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. ______ TAXA POŞTALĂ PLĂ­TITĂ IN NUMERÁK No. 24236—927. UJ KORMÁN? Az uj kormány még nincsen meg, csak elnöke van. Még mindig nem lehet azonban bizonyosan látni a megoldás befejezését, mert az utolsó perc­ben, az összeállítás tervének a keresztülvitelénél felmerülhetnek olyan momentumok, amelyek a Mi- ronescu-kormány létrejöttét felborítják. Magára a pártra nézve, pusztán pártszempontból nem az a jobbik eshetőség, hogy kormányon marad. S ez a rideg valóság bizonyára olyan tudott dolog a párt belső köreiben, hogy nem irtóznak attól a lehető­ségtől, amely az ügyek vitelétől a nemzeti paraszt­pártot távol tartaná. A félreállás pár hónapja alatt a nemzeti párt visszaszerezhetné mindazokat az erőit, amiket e válságos idők kormányzása felőrölt, felemésztett, viszont a kormányon maradás ennek a felőrlődési folyamatnak a továbbvitelét is je­lenti. Most azonban, amikor a nemzeti parasztpárt mai helyzetének ezt a nyilvánvaló mérlegét min­denki felállíthatja, le kell szögezni azt a megállapí­tást, hogy a Maniu-kormány nem erősítette meg a kétesztendős kormányzás alatt, a kormányzásnak eszközeivel, eredményeivel a pártnak a népszerűsé­gét, nanem nagyon sokat veszített belőle. Olyan so­kat, hogy a saját tömegei előtti presztízs szempont­jából éppen időszerű volt a Maniu miniszterelnök távozása s e presztízs érdekében szükséges is volt. Sokkal jobb politikus Maniu Gyula annál, hogy a sa ját helyzetének ezt a meztelen valóságát ne látná. Egészen bizonyos, hogy az egészségügyi pihenő mellett ezzel a félreállással a presztizs-lazulás re- tablirozását is el kívánja érni. Mert a lehető leg­súlyosabb viszonyok között vette kezébe az ország kormányzását. A dezorganizálódásnak olyan csú­szós lejtőjének a meredek pontján. Ha szigorúan ragaszkodott volna Maniu a beígért kormányzási programhoz, akkor már régebben le kellett volna mondania és már többször felmerülhetett volna előtte a lemondás szükségességének a kérdése. Tar­totta kezében a kormányt és a program igen sok sarkalatos pontja kihullott az ujjai között, azzal a sokszor hangoztatott elképzeléssel, vagy Ígérettel, hogy lesz még idő a megvalósításokra. Ezzel veszi tett sokat abból a bizalomból, amit számára olyan sok oldalról előlegeztek és ha Maniu Gyula ilyen helyzetbe sodródott, ez intő példa mindenki számá­ra, aki utána következik. A Mironescu számára is, de főképpen a pártnak a számára. A két esztendő tanulságos lehetett a nemzeti parasztpárt részére, mert az ország minden részé­ben láthatták, mit jelentett veszteségben az a kü­lönbség, amit az ellenzéken hirdetett és a kormá­nyon megvalósított demokrácia között következett be. A nemzeti parasztpárt, ha tovább viszi most a kormányzást, kétségtelenül jelentős szolgálatot teljesít az országnak, mert a parlamentárizmust megmenti. Amellett, hogy övé a parlamenti több ség, az egyetlen posszibilis pártja is az országnak, amire a korona is támaszkodhatik. Ha ez a párt is megbomlik, kiszámíthatatlanok a következmények. De ha ez a párt addig kormányoz és úgy kormá­nyoz, hogy felőrli a maga biztosnak hitt erőit, ak­kor bekövetkezik ezen az utón is ennek a még meg­levő belpolitikai erőnek a foszladozása, szétmorzso- lódása. Ezért kell visszatérnie az uj kormánynak, amelynek meg van ma az elnöke a Mironescu szemé­lyében, de amelynek nincsen meg az összeállitása, az eredeti kormányzási programhoz. Minden, amil abból elejtenek, veszteséget jelent a párt számára, de rést üt az ország konszolidációjának a tervén. Mfronesct* mint megbízott miniszterelnök tért vissza Somájából A kormánylista még nincsen készen és összeállítása többféle nehézségbe ütközik — Maniu búcsút vett a minisztertanács ülésén kormányának tagjaitól — Hangoztatja, hogy közte és az uralkodó között semmi ellentét nem merült fel Mironescu eddigi külügyminiszter, mint dezignált miniszterelnök érkezett vissza Szí­na jából Bukarestbe este fél 11 órakor. A nyilvánosság számára adott első nyilatkoza­tában igyekezett kihangsúlyozni, hogy feltételek kikötése nélkül kapta a megbízatást a kormány alakítására s eszerint a király szabadkezet adott a kormány tagjainak megvá- logatására. A miniszteri Ü3ta összeállitása azonban a dolog természete szerint a párt hozzájárulásától függ s a szabadkéz ennyiben megkötöttséget jelent. De jelenti azt is, hogy az igények és irányzatok kielégítésénél sok nehézségbe fog ütközni. A kormányalakulás- ről a következő bukaresti jelentéseink számolnak be: Mironescu megkezdi az Mironescu volt külügyminiszter a király meghívá­sára szerdán délelőtt 11 órakor érkezett el Szina- jába és fél egykor jelentkezett az uralkodónál, aki ebédre liivta meg. Az audiencia ebéd után folyt le és négy órakor ért véget. Amikor Mironescu elhagy^ ta a királyi palotát, kijelentette a várakozó újság­íróknak, hogy a király megbízta a kormány meg­alakításával és ö a megbízást el is fogadta. Az uralkodótól minden feltétel nélkül kapta meg a megbí­zatást. Mironescu még szerda este Bukarestbe érke­zett s kormánya megalakítására megkezdte a tárgya lásokat a nemzeti parasztpárt vezető politikusaival. A kormánylistát csütörtökön délelőtt fogja bemu­tatni az uralkodónak és ha addig nem történnek váratlan események, az uj kormány kinevezése csü uj kormáuy szervezését törtökön délelőtt megtörténik. Bukarestben már több valószínű kormánylistát is kolportálnak. Ezek mind kombinációk és való­színűségi számitgatások. Sok hive van a következő összeállítású listának: Miniszterelnök: Mironescu, Belügy: Iunian, Kuliigy: Vaida-Voevod, Pénzügy: Popovici Mihály, Földnviv elésügy: Mihalache, Ipar- és kereskedelmi: Manoilescu, Közoktatásügy: Petrovici, Hadügy: Gondosén, Igazságügy: Lugoseanu, Közlekedésügy: Mirto, Miniszterelnökségi államtitkár: Polizu Mi­ci uneşti. Természetes, hogy az ilyen listákban mindig valakinek, a titkos kolportálónak a személyes kí­vánsága és protekciója érvényesül. Komolyság csak annyi van ezekben, amennyiben megközelíti a jós­lat. a valószínűséget. Vídríg-hint mégis menesztik A szerdai minisztertanács egy bizottságot kül­dött ki azzal a megbízatással, hogy tanulmányozza a Stan Vidrighin és a vasút között létrejött szerző­dést abból a szempontból, milyen módozatok mel­lett lenne ez a szerződés felbontható. Ugylátszik hogy most már véglegesen elhatározták Stan Vidrighin menesztését. Illetékes körökben az a felfogás, hogy a szerződés nem tekinthető pusztán kereskedelmi jellegű szer­ződésnek és igy felbontási módjai is mások. Egyéb­ként is a szerződésnek több olyan pontja van, ami­ket Vidrighin nem tartott be és amelyek miatt a szerződést olyannak lehetne tekinteni, mint ami­nek az egyik szerződő fél nem tudott megfelelni. Ebből a híradásból arra lehet következtetni, hogy a Stan Vidrighin vasúti diktátorsága és súlyos szerződése, a sokmilliós évi fizetés, ha nem is ját­szott döntő szerepet a Maniu Gyula lemondásában, mégis szóba került a lemondást előidéző okok kö­zött. Vidrighinbe egy kicsit mégis belebotlott a kormány. Maniu búcsút vett minisztertársaitól A szerda délelőtti miniszteri tanácskozást meg­előzően az ország minden részéből nagy tömegben gyűllek össze a nemzeti parasztpárt képviselői és szenátorai és a vidéki tagozatok elnökei, vezetői, valamint a megyei prefektusok. A minisztertanács 10 órakor kezdődött meg és azon Maniu Gyula részletesen ismertette a lemon­dását megelőző eseményeket. Még a nyáron kérte az uralkodót cs politikai barátait is, engedtessék meg neki, hogy lemondhasson s egészségének helyre­állítása végett nehény hónapi szabadságra külföld­re menjen. Legutóbbi kihallgatása alkalmából ké­rését njból előadta a királynak, aki ez alakalommal elfogadta az egészségügyi indokokat és Maniu szabad elhatározására bízta, hogy távozzék a kormány éléről, vagy pedig tovább foly­tassa a kormány vezetését. Maniu a leghatározottabban kijelentette a jelenlevő lemondott miniszterek előtt, hogy a király egyetért az ő kormányzati programjával és kormányzati módszereivel s hogy az uralkodó között és közte nézeteltérés a legcsekélyebb mértékben sincs. Minden erre vonatkozó híradás, amely a sajtóban megjelent, valótlan és kérte kormányának tagjait, hogy a közvéleményt ilyen értelemben igyekezzenek felvilágosítani. (Tudósításunk folytatása a harmadik oldalon) Műi számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents