Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-10 / 224. szám

a:m. vrw. m. max. A gyergyószentmiklósi kórház botránya A lakosság memorandumban tárta fel a tűrhetetlen állapotokat — A betegek rettenetes helyzete A megdöbbentő esetek egész sorozatát panaszolják el (Gyergyősaentmiklős, október 8.) A Székelyföld • megpróbáltatások kiválasztott színhelye. Nap-nap után történnek olyan hatósági kilengések, amelyek pél­dátlanok a Romániában történő összes hatósági visz- szaélések történetében. Az utóbbi időben Gyergyó né­pére járt rá a rúd. Gyergyószentmiklósnak van egy ál­lami kórháza, ahol valamikor példátlan kötelességtudó orvosok gyógyították az odaforduló betegeket. Minden jól ment. Senki sem panaszkodott a kórház eile®, de a felsőbb hatóságok nem tudtak belenyugodni, hogy a kórházat egy nagytudásu, lelkiismeretes magyar orvos, dr. Csiky János vezeti, aki egész Gyergyó népe osz­tatlan bizalmának örvendett. Egyszerűen megfosztot­ták tehát állásától. Azóta a gyergyói állami kórház nívója lesüllyedt. A főorvos ur fél a betegektől. Az állami kórház által kezelt betegek és a város közönsége számtalan esetben adott hangot elégedetlen­ségének és követelte a tűrhetetlen állapotot megszün­tetését. Nemrégen történt, hogy 43 kórházi ápolt levelet irt László Dezső képviselőnek, amelyben leírják a kórházi állapotokat. „A betegek teljesen magukra vannak hagyatva — írják — orvosi kezelés jóformán nincs, mert a kór­házi orvos ur fél a betegektől. Iszonyodik tőlük, kötéseket nem cserél és nem cse­réltet, amig valósággal megszagosodnak úgy, hogy egy látogatónk is megbetegedett a kórte­remben terjengő rettenetes nehéz szagtól. Ápolói se­gély, illetve kiszolgálás is nagyon hiányos, az ürülék edényeket naphosszat nem viszik ki, hacsak a bete­gek ki nem viszik. S ha nem tud mozdulni az a be­teg, akkor ott állhat. A* élelmezés pedig a lehető leg­rosszabb.“ A levél további részében elpanaszolják, hogy „Ebbe a kórházba hiába is megy be valaki gyógyke­zelésre, mert hogy ott segítsenek rajta, a jelenlegi ve­zetőség mellett, teljesen kizárt. A szegényebb nép el is pusztulhat, de oda mégsem megyen, inkább privát segítséget vesz igénybe, ha anyagi ereje van. Ha nincs, elpusztul, de kórházi kezelésre nem bízza ma­gát, ahol minden hiányosságokon kívül még a főorvos durvaságait is kénytelen tűrni.“ Hiába interveniált a magyar képviselő. A jelenlegi főorvos továbbra is Gyergyószentmiklóson maradt. Több alkalommal folytattak ellene vizsgá­latot és az inspektorok meggyőződtek róla, hogy a kórház, illetve főorvosa elleni pa­naszok fedik a tényeket, ennek ellenére még sem történt semmi olyan intézkedés, amely a gyergyószentmiklósi kórház hely­zetén. segített volna. Á lakosság a kórházzal kapcsolatos botrányok fe­letti felháborodásának adott kifejezést, amikor a na­pokban elhatározta, hogy memorandumba foglalja az itt történő, megengedhetetlen dolgokat cs azokat a legmagasabb helyre is eljuttatja. A memorandum fi is készült és közel kétszáz ember irta alá. Kórház, melytől rettegnek a betegek. Az utóbbi négy évben a Gyergyói állami kórház az indolens és tudatlan vezetés következtében olyan helyzetbe került, amely nemcsak az államra szégyen­letes, hanem az ellenőrző hatóságokra nézve is, akik — noha tudomásuk van az itt történő botrányok­ról —, mégis 'tovább tünk azokat. A fennti állítás bebizonyitására konkrét eseteket hoznak fel. a) Amikor ezt a kórházat dr. Csiky János, jclen- leg gyergyószentmiklósi magánorvos vezette, a kórházi betegek száma 40—60 között váltakozott, napjainkban azonban mind­Ügyvédi határ­időnapló 1931. Teljes angolvászonkötésben azon­nal rendelve 400 lei, később 430 lei. Vidékre után­véttel küldi: össze 2—3 prostituált helyezkedett él benne, akiknek állástalanságuk idejére jól fog a kórház ven­dégszeretete. Ezt a körülményt a kórház hivatalos ira­tai is bizonyítják. Négy év óta egyetlen egy gyergyói em- ember sem kérte felvételét s igy a gyergyói kórházat két három betegért és ti­zennégy alkalmazottért tartják fenn. Bizonyíték ér­re az intézmény statisztikája és a városi tanács, to­vábbá a város vezető egyéniségeinek esetleges kihall­gatása. A kórház jelenlegi főorvosa nem ismeri a nép nyelvét, aminek természetes következménye, hogy nem tudja megállapítani pontosan a betegséget, mert még azt sem tudja megkérdezni, hogy mije fáj. Ehhez járul még az orvos idegessége is, ami viszont azzal az eredménnyel jár, hogy a munkásság orvosi kezelés he­lyett verést és inzultust kap. A betegek rettenetes helyzete. A memorandum a konkrét esetek egész sorozatát vonultatja fel, hogyan kezelik a kérdéses közegészség- ügyi intézményben a betegeket. b) A betegeknek mindössze a táplálásáról gondos­kodnak, ellenben orvosságokban nem részesítik őket. Amikor viszont o tűrhetetlen állapotok elől hazaszo- retnének menni, nem engedik ki a kórházból. A tü­dőbetegekről nem is akar hallani és mindazokat, aki­ket a városi magánorvosok ideküldtek, mind vissza­utasított*, noha a kórháznak rrndalkezéséra állott St, kimondott tüdőbetegek ápolására való ágy. A járvá­nyos betegeket ugyancsak ilyen kezelésben részesítik, ha fel is vesznek néha közülük nehányat, az illemhely mellett lévő teremben helye­zik el és napokig nem látogatja meg őket az orvos. Ezzel szemben a kórház leány alkalmazottjait a bete­gek szalonjaiban hálatja és nem egyszer velük egy ágyban. Amióta a kórház főorvosa és gondnoka között viszály van, a betegek kórházi ruhában és mezítláb as az uccákon sétálnak. c) Varga József gyári munkás megjelent a fő­orvos ur előtt és egy, a kezén lévő furunkulusra orvos­ságot kért. A főorvos ur a betegnek a következő uta­sítást adta: „Vegyen négy lejre élesztőt és mintán megette, igyék egy pohár sört, biztosan meggyógyul.*' d) Román Imre ugyancsak gyári munkás, fájt? fo­gával jelent meg a főorvos ur előtt. Orvosság helyett azonban idegesen a következő választ adta: „JSn nem tudok lófogakat huzni“, azután pedig elkergette. A memorandum által felsorolt konkrét esetek kö­zül még csak egyet említünk. Eósa Felix tüdőgyulladásos beteget tüzes vassal kezelte. A kötéseket & cselédleányok végzik, stb., stb. A memorandumot azzal fejezik be, hogy nem akar­ják a miniszter urakat tovább untatni ezzel a kérdés­sel s igy csak egy nehány esetet említettek meg a gyergyószentmiklósi kórházban történt sorozatos bot­rányok közül. Nem lépnek fel nagy követelésekkel a mindössze arra kérik az illetékes hatóságokat, hogy végro a kórház főorvosát helyezzék el Gyergyószent- miklósról. A Gyergyóiak Írásba, foglalt panaszukat három példányban készítették cl és egyet Moldovan Gyula dr. közegészségügyi államtitkár, egyet Moldovan Valér dr., erdélyi tartományigázgató és egyet pedig dr. Gyár-' fás Elemér szenátorhoz juttattak el. Nemcsak Gyergyó vidéke, hanem az egész köz­vélemény kíváncsian várja az ügy további fejleményeit és hogy ezek után is állásban marad-e a gyergyószemt- miklósi kórház főorvosa, vagy pedig a törvények szel­leméhez híven, azonnal menesztik állásából. Vaida belügyminiszter lemondása előtt még megerősítette a kolozsvári négy helyettes polgármester választását A közigazgatási törvény alapján minden hőnap második péntekén közgyűlést tartanak — As első közgyűlés e hó 10-én, pénteken lesz ján megírhatjuk, hogy már az uj beosztás is megtörtént. Eszerint János Gáspár a pénz­ügyi osztályt, Marton Ernő a népjóléti, Bar- talis Sándor a műszaki és Tufli Richard pe­dig a közigazgatási’osztályt fogja vezetni. Itt írjuk meg, hogy az uj közigazgatási törvény alapján a most már teljes tanács minden hónapban közgyűlést fog tar­tani, ahol a legfontosabb városi ügyek a nagytanács ellenőrzése alá kerülnek. Lepage, Hoiozsvái1. (Kolozsvár, október 8.) Néhány nappal ezelőtt jelentette a Keleti Újság, hogy Ko­lozsvár város polgármestere a négy helyettes polgármester megválasztására vonatkozó köz­gyűlési határozatot a belügyminisztériumhoz felterjesztette. A közigazgatási törvény ugyanis előírja, hogy a közgyűlési határoza­tot csak a tíznapos határidő lejáratával lehet a belügyminisztériumhoz felterjeszteni. A határidő három nappal ezelőtt járt le és a helyettes polgármesterek megválasztására vonatkozó határozatot azonnal felterjesztet­ték Bukarestbe. Vaida Sándor belügyminisz­ter éppen a kormány lemondása előtt, tehát utolsó belügyminiszteri ténykedésül a négy helyettes polgármester választását megerő­sítette. Az erre vonatkozó határozatról a belügy­minisztérium táviratot küldött a tartományi igazgatósághoz, amely ma délelőtt folyamán érkezett meg. A belügyminiszteri távirat ér­telmében dr. János Gáspár, dr. Marton Ernő, Bartalis Sándor és Tufli Richard helyettes polgármestersége a blokk által benyújtott fellebbezésre való tekintet nélkül megerősítést nyert. A határozat holnap vagy holnapután ér­kezik meg a kolozsvári városházához, amely­nek a vétele után a megválasztott négy he­lyettes polgármester azonnal elfoglalhatja ál­lását. Eskütételre nincs szükség, mert már az első közgyűlésen, mint megválasztott ta­nácstagok az alkotmányra az esküt letették. A belügyminiszteri határozat értelmében az első alpolgármesteri cim a Magyar Párt ki­küldöttjét, dr. János Gáspár ügyvédet illeti meg. A városházán szerzett információk alap­Az első közgyűlést c hó 10-én, tehát a legközelebbi pénteken tartják meg. A meghí­vók már szétmentek, azonban amint értesül­tünk, a közgyűlésnek egyik legfontosabb pontja, az interimárbizottság működéséről szóló felmentvénynek a tárgyalása elmarad, mert a szakbizottságok az ellenőrző munká­latokat és a szakbizottsági jelentéseket a ren­des időre nem tudták elkészíteni. A közgyű­lésen fontosabb kérdések nem kerülnek napi­rendre és igy valószínűnek látszik, hogy a legközelebbi nagytanács összejövetele min­den nagyobb emóció nélkül fog lezajlani. Teljes átalakítás után me^nyiít u;ra a „S »KWARZER &BLSE!“-féiQ szállscia CsernovUzban (Bukovinai Ringplatz 5. (A város központjában) Utolsó kom fort: 100 szoba, fürdővel, központi fűtéssel, folyó hideg és meleg vízzel, lift, házi­telefon, saját étterem, kávéház és családi bár, saját fodrász-szalon nők és férfiak részére, sza- bómühely, mosó és tisztító intézet, stb. — Szo­bák minden árban. — Mérsékelt árak. Szives pártfogást kér HERMANN BRETTSCHNEIDER szállodatulajdonos

Next

/
Thumbnails
Contents