Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-08 / 198. szám

XIII. ÉVP. IM. SZÁM. mmmSS* u Megoldódott a Szendrey Jtdia-rejtély Honnan eredtek a pletykák Szendrey Juha hűtlenségéről? Váratlanul a nemrégiben elhunyt Mikes Lajos kezébe kerültek a sirbatemetettnei hitt emlékiratok, amelyek h ány talanul tehabil tálfák Szendrey Júlia emlékét — Egy rendkívül értékes könyv, amely megmozgatta az egész magyar köz­véleményt — Emléktáblákat állítanak fel Erdélyben azokon a helyeken, ahol Petőfi Sándor megfordult ifjú hitvesével Mert ezek az okmányok valóban per­döntő jelentőségűek. Kiviláglik betölÜU Szendrey ]ulia teljes mártiromsiga, az a ritka ideális hűség, amellyel férje emlékével szemben viseltetett. Visszapattantak e pletykák most már végérvényesen és kiderül az is, hogy mi­lyen hallatlan szenvedésben volt része Szendrey Júliának második boldogtalan házasságában és idegileg milyen abberrált elviselhetetlen férfiú volt Horváth Árpád. Megrázó részletei vannak ennek az emlékiratnak és benne a magyar irodalomtörté- nelem olyan dokumentumot kapott, amely egyene­sen szenzációszámba megy. „A halott kiszáll és megvédi igazságát" — vezeti be Mikes Lajos az emlékirathoz irt kommentárjait és ha végigolvas­suk úgy az ő fejtegetéseit, mint magát a naplój, megrendülve érezzük a história nagy igazságté­telét. Az ósz folyamán, úgy hallom, emléktáblával akarják megjelölni azokat a helyeket Erdélyben, ahol Petőfi Sándor megfordult ifjú feleségével. Szendrey Júliával. Az elhatározás poétikus, nemes intenciókból fakadt, de hogy ez létre jöhetett előbb nyilvánvalóan rehabilitálni kellett Szendrey Júliát, aki hat évtizeden keresztül úgy élt a köz­tudatban — enyhén szólva, — mint Petőfi Sándor méltatlan hitvese. A mai magyar irodalomtörténetnek kimagasló eseménye ez a revízió, amely nemcsak emberileg rokonszenvessé teszi Szendrey Júliát, de éppen arról az oldaláró! magasztositja föl, ahol a felüle­tesen ítélkező közemlékezet sárral dobálta meg. De hogy felidézzük az olvasó előtt, hogy tulajdon­képpen miről van szó, egy kis történeti visszaemlé­kezést kell tennünk. Petőfi Sándor ifjú feleségével és pár hónapos Zoltánkájával megérkezik Er­délybe. Bem parancsa azonban elszakítja család­jától. Petőfi, mint Bem szárnysegédtisztje, részt- vesz abban a végzetes ütközetben, amelyből szá­mára nem volt több visszatérés. Szendrey Julia nem tudja elhinni, hogy a férje elesett. Különböző engedélyekkel maga kutatja fel a harcteret, majd visszatér Pestre, ahol rövid idő múlva „eldobja az özvegyi fátyolt" és férjhez megy, Horváth Árpád egyetemi tanárhoz. E házasságot az akkori lapok ironikusan kommentálják. Pletykák indulnak meg. hogy Szendrey Julia nem átallotta intim kapcsolatokba lépni magasrangu osztrák tisztekkel, sőt már alig pár nappal férje eltűnte után Kolozsváron orosz tisztekkel mulatott. hijjával csak fél-munkát végezhetett. Herceg Fe­renc Szendrey Júliáról irt drámájában már embe­rileg rokonszenvessé tette Julia figuráját — de az igazi revízió még mindig késett. * A perújítás tiszteletreméltó munkája a nem­régiben elhunyt Mikes Lajos nevéhez fűződik. Az irodalomtörténet tudott arról, hogy Szend­rey Julia, aki maga is írogatott verseket lapokban, naplót vezetett és ez a napló fényt deríthetett volna Petőfihez való lelkiviszonyára. Az irodalomtörténészek azonban úgy tudták, hogy ezt a naplót, valamint a Szendrey Julia más levelezését Szend­rey Julia kívánságára temetése alkalmá­val betették a koporsóba. Gyulai Pál, akit sógorsági viszony is fűzött Szendrey Júliához, maga is ebben a nézetben volt. Egy-két évvel ezelőtt Mikes Lajosnak birtokába került az elveszett napló. E naplóval együtt nagy­számú ismeretlen Petőfi- és Arany-levél került a kezeihez. Mikes megállapította, hogy e kéziratok először egy bizonyos Tóth József nevű ember bir­tokában voltak, aki a rákbetegségben szenvedő és férjétől különváltan élő Szendrey Júliának Gyulai Pál ajánlására felolvasója volt és akit a nagybeteg és lelkileg is megtört asszony barátságával tünte­tett ki, sőt ezt a kéziratcsomót is átadta neki meg­őrzés céljából. Tóth József soha e kéziratcsomót közzé nem tette, ezek az iratok kallódtak, amig végre Mikes Lajos fölfedezte és perdöntő bizonyí­tékként közzétette. Ezek a ritka értékű emberi okmányok nemré­giben könyvalakban is napvilágot láttak. A hatal­mas, külső kereteiben is impozáns munkával hét­számra foglalkozott a magyarországi sajtó. A mü­vet Dernöi Kocsis László regényszerü elevenségé­vel megirt beszámolója vezeti be ama sorsdöntő napokról, amely Petőfi Sándor Erdélybe érkezté- vel kezdődik és folytatódik a Szendrey Julia halá­los ágyon irt megrázó vallomásáig, illetve ama toll­bamondott leveléig, amelyet apjának menesztett s amelyben önmagát igazolja. A mtí, a Szendrey Jú­lia cimü kötetnek ez a része, már történelmileg tel­jesen alá van támasztva, inkább a nagyközönség­nek, mint az irodalomtörténészeknek szól. A mti második részében Mikes Lajos veszi át a szót és minden egyes mondatával megtöri a vá­dakat, fölszabadítja a lidércnyomás alól Szendrey Julia emlékét. Nagyszámú fakszimile, az olvasó vízióját fel­idézni alkalmas illusztráció ékesíti ezt a minden porcikájában Ízléses, nemes anyagba öltöztetett müvet. És hogy a rehabilitáció hiánytalanul végbe­ment, annak beszédes jele, hogy ezt a könyvet Bethlen Istvánná meleg cikke vezeti be. aki igy a meghurcolt, meggyötrött Szendrey Júliát bevezette Magyarország nagyasszonyainak so­rába, l. e, A közvéleményben úgy szerepel, mint egy köny- nyelmü teremtés, a magyar „George Sand“, rikító, eltúlzott színekben. A pletykák terjesztőit termé­szetesen sokáig nem lehetett kinyomozni. — ez már hozzá tartozik a pletyka lélektanához. Iro­dalomtörténeti kutatások azonban megállapították, hogy Vachót Sándorné mondott rosszakat Szend­rey Júliáról, ezenkívül Kempen altábornagy titkos ügynökségei épp úgy be akarták mocskolni Petőfi Sándor családi életét, mint ahogyan ez az iroda próbálta — szintén nem minden siker nélkül — Görgei Arthur presztízsét megtépázni. De a fő „terhelő" momentumokat egy Erdélyben élő De- kányiné Vadady Berta három oldalas „Emlék­irata" adta meg. amelyet azután egy Farnos Dezső kolozsvári iró és tanár adott ki jóhiszemüleg. Va­dady Berta azt irta: „Petőfi meghalt s vele együtt meghalt az ő Juliskája is." És nyilvánvalóan sokat ártott Szendrey Julia emlékének. Arany Jánosnak a „Honvéd özvegye“ cimü verse is, amelyet a nagy költő a pletykák hatása alatt irt, de amelyet soha könyvalakban ki nem adtak és amelynek megírá­sát későbbi években bánta meg. A Vadady Berta nevéhez fűződő visszaemlé­kezés értékét a későbbi évek kellőképpen leredu­kálták. Beigazolódást nyert, hogy Dékányiné 13 éves süldő leány korában hallotta a men- de-mondákat. amit negyven esztendő múlva adott át ..emlékiratképpen" Far- nosnak. Az utóbbi években már enyhébben Ítélték meg Szendrey Julia viselkedését. Az irodalomtörténet­nek e kényes fejezetéhez hozzányúlt Hatvanyi La­jos is. aki azonban „Feleségek felesége" cimü nagy munkájában kellő történelmi dokumentálás £S*i m m ÜSS Figyelem! A tiszta selyem nem ég! — Asszonyom, érdekli Önt! — Uraim, Önöket is! Szenzáció a kolozsvári piacon Tiszta selyem lerakat (garantált mosó) az olasz Gennaro Morrone, CLUJ, Calea Regele Ferdinand 105 szám, Bámulatos olcsó árak! látogasson sr.ecj bennünket véteikötelezettség nétkiil! - Áruink valódiságáról könnyen meggyőződhet, ha egy darabkát meggyujt, mert ha a meggyujtott se­lyem úgy ég el, mint a papír, akkor nem valódi, Efadás nagyban és ki­csinyben I Minden komkurrancia kizárva I Ne vásároljon, mielőtt meg nem nézi áruinkat! — A cég neve garantálja a minőséget! m m m m £sl m Iskolatáskát Aktatáskát Koffert Női táskát csak kz müvek I i I i y W'.

Next

/
Thumbnails
Contents