Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-08 / 198. szám

14 xm. «VF. Hl. BBtCX. Modern lakáskiállitásBaselben Hogyan lakik egy modern erntet* Egy óra a humanizmus ÖGfés&kéken (Basel, szeptember 6.) Woba, Vagy hogyan lak­junk. így lehetne legjobban Imi a fő- és alcímét annak a kiállításnak, mely a bázeli árumintavásár épületében most tárta ki kapuit. Különben a kiállítás tisztességes neve: Wohnungsausstellung — Basel. A gótikus városháza teréről a középső hídon kel át aa emberáradat a gyorsvizü Rajnán s a Klaragrá- benen a bádenl állomás felé éri el a rózsaszínűre va­kolt óriási kiállítási épülettömböt. Az utakon apró fe­kete-fehér zászlók a stilizált püspökbottal a középmez­ben. Basel városának címerével öltöztetik ünnepi kül­sőbe a három határ mentén fekvő kies várost. A püs­pöki elmert, mely messzi vidékekre kiterjedő hübér- uralmat jelent, a protestáns idők Is megtartották épp úgy, mint az Aeneas Silvius Piccolomini, azaz IL Pius pápa alapította egyetem a latin feliratokat és freskó­kat s Münster a katholikus püspöki sírokat, Basel erő­sen konzervatív város. Rotterdami Erasmus óta a humanizmus egyik fő­fészke volt Basel. S ahol a bankigazgatók és gyárosok ma is büszkék arra, hogy tökéletesen megtanulnak klasszikus görög nyelven beszélni, a gazdasági élet for­manyelvét is átlengi a humanisztikus szellem, a gon- ’dolat kiütközik, rendez és dominál minden kereske­delmi életmegnyilvánulást is. / A Woba vezérgondolatai: célszerűség, egyszerűség, csíny s a modern lakás hármas törvénye, tér-levegö- napfény. A kiállítás nem zsúfolt kirakatsor, hanem organikus egységbe foglalt népoktatás. A nyersanya­goktól és famegmunkáló gépektől kezdve bemutatja, hogyan építsen és rendezzen be magának lakást a mai társadalom embere, a gazdag és a szegény, a városi és a falusi. Es a lakberendezést bemutatja az utolsó szegig. A háztartási cikkektől és bútoroktól az egészen berendezett „egycsaládi" házakig, polgári és munkás- lakásokig mindent lát itt az érdeklődő. Sőt, lát minta­szállodát is működő étteremmel, társalgóval, hallal, aztán kispenziót, kórházat, Internátust, úgy építve és berendezve, ahogy a fentemlltett vezérgondolatok ma megkívánják. A célszerüségfogalom sokat rejt magában. Annyit jelent) mint minden fölösleges kiküszöbölését, ami csak porfogó, utelálló és fölös munkatöbbletet jelentő volna. A látogatót a szaksajtó kiállítása fogadja. Folyóiratok, könyvek az uj lakásról, azután rajzok, tervek. Hány fej, hány toll küzdött hosszú éveken át elavult felfo­gások ellen, míg ma a közvélemény már teljesen az uj lakások mellett áll. Méltó tehát, hogy az elöharcosok nyomtatott kiállításán kezdjük a vándorlást. Összesen 320 ipari és kereskedelmi cég állított ki s bemutatásra kerül hatvan ház 120 lakással, 13 építész ugyanannyi lakástipust állított elénk. Weekend-villa. figyeljük meg, ha valaki nem figyelmeztet, hogy az összes helyiségek egy nivón vannak. A háziasszonynak nem kell lépcsőn százszor naponta egyik helyről a má­sikra fáradoznia. A konyha kis méretű, de jól beosz­tott, hogy minden kéznél legyen. Az ablaknál áll a vil­lamos takaréktüzhely, mellette a falba épített konyha- asztal, melynél nem kell hol ma, hol holnap az egyik láb alá támaszték darabkát tenni, hogy a lapitás alatt ne sántítson. Amellett a lemosó, szintén beépítve. Az­után ajtószárnyak a falbaépitett konyhakredeho ré­szére. Minden mosható. S a konyhában van a mosdó is. Műhely a ház alatt. A fürdöberendezés a szuterénban van az u. n. mo­sókonyhában, hol a fürdőkád egyúttal ruhaáztató. Mel­lette a mosótüzhely, szárítók. Azután egy az egész épü­let alá nyúló helyiség, a mühelyterem, hol a ház rend- Bentartásához és a lakók ipari szórakozásához való összes eszközök elférnek: gyaluasztal, esztérgályozó stb. stb. Ideképzelem a szétszedett motorbiciklit, vagy a családapát, aki gyermekei részére maga készíti a já­ték és sporttárgyakat. Az egyik hálószobából vaslépcső vezet le a kis kert­be, hol rózsafák alatt tarka virágágyak pompáznak. S hová az ég áldása a család szentelt melegágyából az életvirágocskákat küldi majd játszani! Minden van itt és minden külön van, hogy a család együtt és egynek érezze magát s lakását boldog otthonának. A kiállítás vizsga a kiállítók és a látogatók részére. Svájo régóta hires tisztaságáról és polgárai rendszere- tetéről. Svájcban az ujlakás elvei már gyakorlatban vannak. De hogy még jobban elterjedjenek, a kiállí­tás vezetősége a fent leírtaknál nem kevésbé modern módon folytat propagandát. A következő vasárnaptól kezdve a Woba repülőgép minden svájci nagyobb köz­ség felett röpcédulákat fog ledobni. Ezer röpcédula közt egyben ingyen jegy van Baselbe és vissza repültetésre s tiz ingyen jegy a kiállítás megtekintésére. Mi baseliek azonban emiatt nem megyünk vidékre Hoggon szabadulhatunk meg a gcnorhedtól? • Az alábbiakban értesítési olvasunk, amely sok elkeseredett embernek fog örömet okozni. Ez a hir, amely ma igen sok ember előtt is­meretes, megdönthetetlen. A cystitis, a mirigy­gyulladások megszüntetésére végre megtalál­ták a megfelelő orvosságot. A PAGEOL ma leghatásosabb fertőtlení­tőszer a gonorhea és annak elfajulásai ellen. A PAGEOL használata a baktériumokat, bár­hol iz húzódjanak meg — a bőr felületén, vagy a szövetsejtekben — megöli és eltávolítja. A PAGEOL jótékony hatása annyira biz­tos, hogy Ott dr., a világhírű speciálista, Fran­ciaország katonai kórházainak egykori főorvosa azt állítja, hogy a PAGEOL a nemi betegségek egyedüli regeneráló és gyorsan tisztitó ellen­szere. gyógyszertárban és A PAGEOL minden drogériában kapható, hogy visszarepülhessünk, mert Baselben a repülés már nem szenzáció. A birsfeldi repülőtéren a nyugati jára­tok összes gépei naponta leszállnak, mialatt a jó benn­szülöttek délutáni Feldschlössli sörüket isszák a tért övező Stüblikben. r. t., dr. Az angliai Truro városkában összeültek az Artus- monda szakértői, hogy világosságot derítsenek a legendás király ködbeenyészett alakjára Három teória áll szemben egymással — Galfred krónikáját tekintik a leghitelesebb íorrásmünek A butorépitést általában az jellemzi, ami a modem architektúrát: egyszerű vonalvezetés vízszintes és me­rőleges irányban, sima falfelületek, térkihasználás. A szekrények lehetőleg a falba építve, a bútorok úgy el­rendezve, hogy a szobában ne csak ülni, meg aludni le­hessen, hanem járni is. A legegyszerűbb parasztház ré­szére tervezett berendezés minden darabján az anyag- szerűség mellett csíny és tetszetősség vonul végig. Lát­tam egy egyszerű gyalult fából előállított falusi beren­dezést; a fa természetes világos színe, a behuzat, a pa- pirlámpa, a gyékényszőnyeg oly szép együttes s oly szerényen becsületes, hogy szebb franciskánus kölos- torberendezést el sem tudnék képzelni. A négy hatalmas kiállítási hall után a szabadban Weekend-házakat mutattak he. Tizenhatezer frankért épület és teljes berendezés, felszerelés. Csak meg kell indítani a villanykályhákat s főzni lehet benne. De túl a kiállítási épületen, a bádeni állomás mö­gött, hatvan ház áll száznál több lakással, tapétázva, felszerelve, beköltözésre készen. Egyetlen tányér vagy csésze sem hiányzik. Voltaképpen csak a bért (évi 1300 frank) kell kifizetni s már is otthon akaszthatja szegre a kabátját, svájci nyári módon asztalhoz ülni szokott uj lakó. Hogyan néz ki egy „u.j ház?“ Megérdemli, hogy részletesen leírjak egy ilyen Uj- házat. A lapostetejü építkezésnek sok ellensége volt még a közeli múltban is. Az ember szereti kívülről is nézni a házat s amíg a gondolat nem győz büszkesége felett, addig vonakodik a kalitka-skatulya házaktól. De ha az ember benn járt és csodálkozott azon, hogy a kivülröl egyszerű és kisméretűnek látszó skatulyá­ban mennyi férőhely, mennyi világosság, mennyi leve­gő van az eddigi lakásokkal szemben, akkor azonnal barátja lesz az ujlakás rendszernek. Lépjünk hát be az előttünk álló hat alacsony házak egyikébe. Az uccáról cseréppel kirakott kis udvaron át jutni be. A kapu alacsony vasrács. Épp annyi, hogy elzárja az udvart. A kis udvarra odaképzelem a munkás bi­ciklijét vagy motorját, mialatt munkáról ebédre tért haza. A főajtón át előszobába érünk, hol pince ajtaja nyílik s pár lépcső vezet a magasabban épített föld­szintre. Fellépünk és folyósó nélkül már is ber.n va­gyunk a nagy nappali szobában. Az első, ami szembe- ötlik, a teljes falszélességü ablak. Az uccától a kisud- var által eltávolitva 3 a pár lépcsővel a kiváncsi járó­kelők felé emelve. Közvetlen az ablak előtt a nagy asz­tal, hogy a szobában fel 3 alá járni lehessen. Innen nyíl­nak az ajtók a két hálószobába a a konyhába s nem is (London, szeptember 6.) Cornwall fővárosában, Trurobán ezekben a napokban a világ minden részéből összegyűltek az Artus-mondakör tudományos kutatói, hogy összehasonlítsák búvárkodásuk eredményét és esetleg egyöntetű megállapo­dásra jussának a mondakör történelmi magva tekintetében. Az Artus monda régóta foglalkoztatja a tudományos világot, anélkül, hogy a főkérdésben megegyezésre tud­tak Volna jutni. A konferencia tárgyának természeté­ben rejlik, hogy nemcsak a tudományos körök érdeklődését vonja magára, hanem a laikus közvélemény is figyelmet szentel neki. Artus a történelemkönyvek tanulsága szerint Anglia legrégibb lakóinak, a keltafaju briteknek nemzeti hőse, aki később egy egész mondakör középpontjává lett. Életéről és történetéről semmi bizonyosat sem tudtak, úgy, hogy egyes tudósok a monda-alak létezésében is ké­telkedtek és Artusban pusztán misztikus ala­kot láttak, A későbbi kutatások azonban sokkal valószínűbbé tették azt a felfogást, amely szerint az Artüs neve köré csoportosuló gazdag mondái hagyománynak kiindulópontja egy brit hős volt, a történeti Artur, aki Krisztus után 500 körül tényleg élt. Rliys szerint Artus királyban- • a történeti Artúr egy mithikus alakkal, a tavasz istenével'olvadt össze és ez a részben történeti, részben niiţbikuş eredetű Artur lett későbben a lovagkor romantikájának sokat dicsőí­tett főalakja, a lovagi szellem legideálisabb megteste­sülése, Midőn az Elbától északra lakó germán törzsek a Krisztus utáni V. században mind nagyobb tömegek­ben törtek Britártniábít, 500 körül-tetőpontra hágott a küzdelem a britek és az angolszászok között. A britek vezére Artur volt, aki 520 körül eshe­tett el, A küzdelem az angolszászok győzelmével végződött, akik egész Britanniát meghódították és a legyőzött britek egyrészt a nyugati és északi hegyesvidékekre, másrészt délnyugatra, a mai Bretagnebe Vonultak. Rhys és Gaston Paris véleménye szerint a* Artus- mondá Britanniában keletkezett és a szárazföldre ki­vándorló britek azt Britanniából már mánkkal hoz­ták. Zimmer és Förster viszont úgy vélik, hogy Britanniában nem volt Artus-monda és hogy az csak a Bretagneba- vándorolt keltáknál ke­letkezett. Forrásmunkául a VI. és VIII. századbeli Krónikások írásait használták fel, ezek azonban kizá­rólag szájhagyományokra támaszkodnak és koránt sem vehetők feltétlen történelmi érvényűnek. A legtöbbet az 1152-ben elhunyt Galfredns de Monmouth krónikájából merítettek, mely tulajdonkép­pen 17 könyvre terjedő reges meseszerü munka. A ké­sőbbi krónikások, akik Artlmrról szólnak, nagyjában ugyanazt mondják el, mint Galfredus. Ezek közül Wace említi legelőször Arthur „Asztal körét“, amelyhez a király legkiválóbb 12 lovagja tar­tozott. Arthur udvarából a lovagok az összes országokba ki­vonultak, lovagiba feladatuk volt a nőket megvédeni, az clbüvölteket megszabadítani, az óriásokat és a rossz­indulatú törpéket megfékezni. E kalandok leifása ké­pezi e mondakör számtalan költeményének tartalmát. A tudósok mostani konferenciáján a mondakört együttesen vették újból a történelemtudomány lupéja alá. Tanácskozásaikon kidomborodott a három egymás­tól lényegesen eltérő teória. Az angol felfogás szerint Arthur tulajdonképpen II. Henrik angol király- lyal azonos, akinek személye és tette a legendák bűvkörében lénye­gesen átalakultak, uj színezetet és mondaszerüen elmo­sódó kontúrokat kaptak. A kelta felfogás abból a gon­dolatmenetből indult ki, hog-y a monda nem keresztényi, hanem kelta ere. detü és Írországon, Walesen, Gornwallon át hozták be Bre­tagneba a regősök, ahol a szájhagyomány utján tova­származó mondátöredáket először égy Christain nevű egyén örökítette meg. Végül a kongresszuson résztvevő tudósok egyrésze azt a tézist képviseli, hogy az Artus-monda ép úgy, mint ä Gál-monda a kelta népmithológiából ered.

Next

/
Thumbnails
Contents