Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-08 / 198. szám
XIII. eVF. 198. SZÁM. Halló Bukarest, itta budapesti Stúdió beszél... Ma este 7 órakor a bukaresti Stúdióban először hangzott el magyar szó és először szerepeltek magyar müüészek — A budapesti Scherz bácsi és a bukaresti Scherz néni a románmmagyar kultwközeledésről beszélnek az étheren keresztül (Kolozsvár, szeptember 6.) Bukarest és Budapest között, amióta a rádió a művészetek interna- cionáléját megteremtette, neht volt nagy á távolság. Kolozsváron és Bukarestben ‘éppen ügy, mint Trondjbemben, vágy Kalkuttábán egyformán ismerték a kedves Schere bácsit, a magyar Stúdió konfefánsziéját. Az elektromos liüllánirezgésekeü száguldó hang Útlevél nélkül, vámvizsgálat nélkül, könnyedéit lépte át az országhatárokat. És mégis a szenzáció erejével hatott, hogy szombaton este á bukaresti rádió leadóállomásán magyar művészek magyarul szólaltak theg és Bukarestből beszéltek áhhoz ä közönséghez, amellyel már régebb ismeretségét kötöttek _ Budapestről. A budapesti rádióstúdió utazó társasága nemrégen a kolozsvári Magyar Színházban is előadást tartott. Scherz bácsi és társasága á maga valóságába}!, illetve testiségében mutatkozott be és pár kedves estét szerzett a közöiiségüek. Ez a tUrii'é adta az ötletet a bukaresti rádiótársasághak, hogy a budapesti stúdió ihüvészeit meghívja a román fővárosba, hogy Ott a rádiófelvévő gép előtt a kom áh- magyar kultUrközeledésriek propagandát Csináljanak. A gondolat szép és a budapesti Stúdió művészeinek a bukaresti premierje, pompásan sikerült. Az első lépés talán kissé félszeg és a magyar művészek még nem lehettek eléggé magyarok, mert az atmoszféra még nem kedvező, de remélhetjük, hogy a legközelebbi, álhit a bukaresti rádió stúdióban tartanak, már a gátlás nélküli szimrtägyar művészetet fogja reprezentálni. Este 7 órakor még egy román művész énekelt érzelmes népdalokat, midőn román SUherz néni (bocsánat, bogy a kedves konferanszié nevét nem tudjuk) bejelentette, hogy következik a budapesti Stúdió magyar művészeinek az előadása. Egy izgalmas pere telik el. Ekkor Scherz bácsi hangját halijuk Bukarestből. A hatig kissé retneg, még a rádión keresztül is érzik, hogy lámpaláza van. — Halló Bukarest, itt a budapésti stúdió beszél ... Elhangzott az első magyar mondat a bukaresti stúdióban. A négylámpás gép mintha megrázkódott vblna. A bukaresti stúdióból még nem indultak el magyar szavak. Scherz bácsi pedig tovább beszélt: _ Köszönöm a magyar stúdió nevében a román hatóságoknak a figyelmességét és udvariasságát. Meghívtak bentiünket, hogy a bukaresti stúdióban előadást felidézzünk. M’egbátbttah mondok hálás köszönetét ezért. Remélem, hogy ä művészi értékek családi kicserélése (nerti akarjuk meghamisítani Scherz bácsi szavait) a román-magyar kul- tnrlrázeledésn'ck az első állomása, ahonnan egy szebb jövő konturjai bontakoznak ki ... FI OKOK BRAŞOV SIBIU Scherz bácsi beirt politikus. Szávai egyszerűek és naivak. De azok mögött a sokat hangoztatott roniáii-magyar kultUrközeledéshek valóban irtesz- szemenő perspektívái nyílnak meg. Utána a román konferanszié románul interpretálja a budapesti kollega szavait s bejelenti, hógy Sándor Böske magyar sanzonokat énekel. A zongorán egy halk futam és szinte látjuk Sándor Böskét, amint ideges lámpalázzal áll a felvevő gép előtt. Egy könnyed, pesti aszfalton kivirult sanzont énekel, amelynek refrénje: Angyalkáin a csókbál jobb dolog a földön nincs, nincs, iiihcs ... Hát bizony a Bözsi kisasszony jobban megválaszthatta volna a magyar dalt, amely először hangzik el a bukaresti stúdióban. De ugylátSzik az ő NeraiíO (Italia) K«i»ttflüi8é Pia lalttfl* l.egmodernebb kényelem. Fürdőszobás apparte- mentek. Kívánságra diaetskus konyha.- Hízó és fogyó kára. műsorán más _ nincs, nincs, nincs__Nem baj kisasszony, majd a második bemutatkozásnál a művészi tarsolyában komolyabb magyar dalok is akadnak. Utána Mátány, a budapesti Nemzeti Színház művésze szavalt egy sikerült Eminescu fordítást. A címe: Melankólia. A komor hangulatú, költői emelKedettségü vers a Sándor Bözsi könnyed dala után valósággal megrázta a hallgatóságot. Egymás Után jelentkeztek aztán Weigand Tibor, a mikrofon trubadúrja, Köpeczy Boócz Lajos, Székely Gizi és a többiek, akárcsak Budapesten. Az első bemutatkozás a maga könnyedségében is nagyszerűen sikerült. Végre a bukaresti stúdió faláról lekerült a táblácska: numai rumuneste. Mikor fog le kerülni a közhivatalok és a román közélet egéről is ez a tiltó szócska? A rádió példát mutat. Halló Bukarest, itt a • budapesti stúdió beszél... Stewart vagy nem Stewart ?! Moldovan tartományi igazgató nyilatkozik az autonom utbizottság üléséről, a garancialevélről és azt mondja, hogy mégis Stewart... ' (Kolozsvár, szeptember 6.) Már megszoktuk, hogy Rómán iában semmi sem történik simán. A kulisszák mögül mindig kicsap a láng, amely a bukaresti sajtó viharától élesztve vörösre fesli a horizontot. Itt van ez a Stewart-ügy. Tegnap rendben volt minden, maga Manoilescu közlekedésügyi miniszter nyugtatta meg az ország közvéleményét és ma, az utak autonóm bizottságának az ülése után a bukaresti sajtó kórusban harsonázza, hogy felborult a Stewarţ-iigy. Nincs garancia, nincs koncesszió, nincs üzlet. Tehát a Brassó _Bukarest közötti út kiépítése veszélyben fotog s az egész külföldi akciót elölről lehet újból kezdeni. Kinek van igaza? A bukaresti sajtónak, vagy a hivatalos tényezőknek? Nem lehet semmi biztosat tudni. Az autonóm bizottság ülése után rövid kommüniké jelent meg a lapokban, amely szerint a bizottság ihegállapította, hogy a 8te\Vart-céggel mindert a legnagyobb rendben van. Ha a Westminster angol bankház a garancia leVelét elküldi, akkor mát- holnap megkezdődhetnek az útépítési műn hátatok. Ebben a nagy hírlapi kavarodásban, amelyből nehéz a való tényállást kihámozni, mégis a legilletékesebb fórum dr. Moldován, tartományi igazgató, aki ma reggel érkezett haza Bukarestből. () az elnöke annak az autonóm-bizottságnak, amely döntött a Stewart-koncesszió ügyében. Tehát Mól dókán miKÍVÁNSÁGRA UTAZÓT KÜLDÜNK BÚTOROK. ZONGORÁK KÉSZilTflZITiSRI IS LKCIOBBAN SZÉKELY * RÉTI ERDEIYRÉSI! BÚTORGYÁR R í nál TÄRGUNÜRES taszterhez fordultunk, aki az alábbi figyelemreméltó kijelentéseket tette: — Ma érkeztem haza Bukarestből, ahol az Utak autonóm bizottságának az ülésén elnököltem. Már Bukarestben kommünikét adtam ki, amelyben hangsúlyoztam, hogy a Stéwart-ékkal kötött szerződés, illetve koncesszió ügye rendben van. A bukaresti sajtót ismerni kell. Még ott is rémképeket lat, ahol arra semmi ok sincsen. Az autonóm bizottság még egyszer megtárgyalta a koncesszió ügyét és SteiVartékkal szemben azt az egyfetlen kikötést tette, hogy a londoni Westminster búnk garancia- levelét mutassák be s ha ez megtörtént, azonnal megkezdhetik az útépítési munkálatokat. _ Stewartck _ mondotta tovább Moldovan államtitkár, _ már eddig meg akarták kezdeni a munkálatokat, de mi nem engedtük addig, amig az angol bank garancia-levele nem érkezik meg. Itt nem technikai kérdésről van szó, hanem a szerződésben lefektetett jogi kérdésről, amely szerint az angol bankház jótállására feltétlenül szükség van. _ Mikorra várják a Westminster bankház garancia-levelét? _ kérdeztük Moldován tartományi igazgatótól. _ Minden percben. Amikor a vonatra felszálltam, már akkor hallottam, hogy a garancia-levél már megérkezett Bukarestbe. Ha ez a Mr megfelel a valóságnak, akkor a Stewart-cég már holnap hozzá foghat az útépítéshez. Moldován tartományi igazgató mindezt gyorsan mondja el. Több kérdést intéztünk hozzá, de nem szívesen válaszol. Mindig a szűkszavú hivatalos kommünikére utal. Később aztán még hozzá fűzi az alábbiakat: — A bankgaranciára feltétlenül szükségünk van. Az útépítés pénzügyi részét tisztán az angol bankház intézi. A garancia-levél birtokában az állam minden befizetést a Westminster bankba teljesít és onnan utalják át az összegeket a Steivart- cégnek. Mi ettől a feltételtől nem térhettünk el, ihert erre a szerződés kötelez bennünket. Ez néni bizalmatlanság a részünkről Stewartékkal szemben, csak egy szabályos jogi és pénzügyi forma, aminek a betartása esetén megkezdődhetik az útépítés. . _És ha nem érkezik meg a garancia-levél f — Nem tartom valószínűnek, de ha ez megtörténne, akkor uj helyzet előtt állúnk... — Már a mai bukaresti lapok azt Írják, hogy a szerződés teljesen felborult és azt az állam nem fogja jóváhagyni, — jegyeztük meg csendesen. — A bukaresti lapok Írhatnak bármit, értesüléseiket vehetik bárhonnan, de én a magam részé- fői Úgy látóin, hogy a szerződés végrehajtása rövidesen megtörténik és a mesterségesen szított hírlapi kampány önmagától ömlik össze.
