Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-07 / 197. szám

A Transsylvania Bank nem akar Földhitelintézet lenni László Endre vezérigazgató megcáfolja a Transsylvania Bank és az Erdélyi Magyar Földhitelintézet ellen hangoztatott vádakat intézet igazgatóságának hasonló értelmű levelével egyidejűleg mi is megkeresést intéztünk és ezt a Földhitelintézet igazgatóságának egyenes felké­résére tettük. Tudni kell ugyanis, hogy a székely közbirtokosságok igen jelentős részvényjegyzéssel járultak hozzá a Földhitelintézet alaptőkéjéhez és most, amikor a Földhitelintézet a cégbejegyzést ké­szíti elő, a székely közbirtokosságok részvénybefize­tését sem nélkülözheti. — Nem székely nemzeti veszedelem az egész Erdélyre kiterjedő Magyar Földhitelintézet! Az egész erdélyi magyarság nagy gazdasági össze­fogása ez az intézmény, amely oda akar vinni segít­séget, ahol arra szükség van. Ha Gyergyóban van arra legnagyobb szükség,' akkor Gyergyóba, — mindenhová, ahol erdélyi magyar gazda pusztul az általános gazdasági viszonyok súlya alatt. (Kolozsvár, szeptember 5. Saját tud.) Az Er­délyi Magyar Földhitelintézet megszervezésének munkálatai szorgalmasan haladnak előre, az erdé­lyi magyar gazdatársadalom, földbirtokosok, kis­gazdák és a gazdasági intézmények felismerték a iriozőgazdasági termelés súlyos krízisét, és ezért együttesen fogtak össze az eladósodott mezőgazdák helyzetének szanálása érdekében, amikor tömegesen és gyakran nagy anyagi erőmegfeszitéssel járultak hozzá, a fel állítandó Erdélyi Magyar Földhitelin­tézet részvényeinek lejegyzéséhez. Az uj pénzintézet megszervezése a romániai magyarság gazdasági és társadalmi erejének de­monstrálása is, létrehozását magasabb nem- zéti, gazdasági és kulturális érdekek is megkö­vetelik és éppen ezért keltett kinos feltűnést és visszatetszést egyes sajtóorgánumoknak, elsősorban a Brassói Lapok-nak sorozatos támadása, illetve avatatlan kritikája a Földhitelintézet alapítási ter­vével és folyamatbanlévő szervezési munkálataival szemben. A Brassói Lapok amellett tört lándzsát, hogy nincs szükség Erdélyi Magyar Földhitelinté­zetre, hanem előbb a nagy Magyar Altruista Ban­kot, illetve az önálló Csíki Földhitelintézetet kell fél állítani és megszervezni, mert csak ez az intézel mentheti meg különösen a Székelyföldet a további gazdasági nyomorúságtól. Ennek az álláspontnak és felfogásnak ad kifejezést a Brassói Lapok egyik legutóbbi számában dr. Csiby Andor gyergyóditrói ügyvéd „A Transsylvania és a Földhitelintézet“ c.imü cikkében, amely azzal a váddal illeti a kolozs­vári Transsylvania Bankot és László Endrét, az intézet vezérigazgatóját, hogy lekopirozta a csíki tervet és saját intézetét akarja átalakítani Erdélyi Földhitelintézetté. Kifogásolja dr. Gsibv Andor cikke a Transsyl­vania azon eljárását is, hogy a Földhitelintézet igaz gatósagának megbízásából írásban szólította fel Csömafalva közbirtokosságát, hogy az Erdélyi Földhitelintézet alaptőkéjére lejegyzett összeget sürgősen fizesse he. A további vád az a Transsyl­vania ellen, hogy 10%-os kamat mellett kölcsönt ajánl a közbirtokosságnak, amely kölcsönből kifi­zetheti a Földhitelintézetnél lejegyzett részvénye­ket. A Transsylvania eljárását bet ét felszívási ma­nővernek minősíti és azzal vádolja, hogy a közbir­tokosságokat adósaivá akarja tenni. Csíkból pedig kivonni a még meglevő kevés közvagyont. Tekintettel a vádak súlyosságára és a való tényállás megállapítása érdekében munkatársunk kérdést intézett a Brassói Lapok, illetve dr Csiby Andor cikkével kapcsolatban László Endre, a Transsylvania Bank Ft. vezérigazgatójához, aki a következőket mondotta, illetve a következőkben cá­folta meg az alaptalan vádakat: Alaptalan vádak... __ Az az állítás, hogy a Transsylvania Bank az Erdélyi Földhitelintézetté kívánna átalakulni, éppen olyan nevetséges és alaptalan, mint amilyent egyes lapok a nyár elején a budapesti Belvárosi Takarékpénztárral kapcsolatban kolportáltak. Tud­ni kell ugyanis, hogy a földhitelintézetekről szóló 029. évi 'július 28-i törvény a meglevő pénzinté­zeteknek földhitelintézetté való átalakulását, vagy üzletkörükre a záloglevél-kibocsátás felvételét tel­jesen kizárja. Földhitelintézetek kizárólag a fenti törvény alapján alakulhatnak cs részvényesei csak gazdák, illetve mezőgazdasági testületek lehetnek. Abban az esetben azonban, ha a törvény mégis meg­engedné a már működő bankoknak földhitelinté­zetté való átalakulását, illetve üzletkörükbe a zá­loglevél-kibocsátás felvételét, ezt a lehetőséget első­sorban azok a kolozsvári, brassói nagyszebeni és nagyváradi nagy pénzintézetek használnák ki, ame­lyeknek külföldi affiliáló intézetei már évtizedek óta foglalkoznak záloglevél-kibocsátással, mint pld. a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, vagy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Magyar Általános Hitelbank romániai érdekeltségei. _ Tájékozatlanságra vall az az állítás is, hogy Erdélyi Magyar Földhitelintézet részvénybefize­tési helye csak a Transsylvania Bank. A Földhitel- intézet alapítási tervezete hivatalos részvénybefize­tési helyként jelöli meg az Erdélyi Bankszindikátus összes tagintézeteit és igy a Földhitelintézetnek ma már a legkisebb falusi hitelszövetkezettől kezdve a legelőkelőbb erdélyi pénzintézetekig mindenütt van folyószámlája. __ A kisajátítási kötvényekkel jegyzett rész­vényjegyzések finanszírozását illetőleg szintén ten­denciózusan rosszindulatú és egyoldalú a cikk ál­lítása. Az Erdélyi Magyar Földhitelintézet alapí­tóinak a részvényjegyzés tárgyában kibocsátott fo­lyó évi március hó 1-én kelt körlevele, a részvény- jegyzés elősegítése érdekében, azt a kedvezményt nyújtja, hogy azon részvényjegyzők számára, akik a lejegyzett részvények ellenértékét kisajátiási köt­vénnyel óhajtják lefizetni, de a befizetési határidőig még nem jutottak volna a papírok birtokába, az Erdélyi Bankszindikátus minden egyes tagintézete folyósíthat. __ A székely közbirtokosságokhoz a részvény­befizetés finanszírozására vonatkozólag a Földhitel­__Az a vaklárma, amely a Transsylvania Ban­kot sejti kifejleszteni Földhitelintézetté, a föld­hitelintézetekről szóló törvény nemismerésének és az egész kérdésben való teljes tájékozatlanságnak az eredménye. A Transsylvania Bank ügyfelei, rész­vényesei, adósai nem kizárólag mezőgazdák, ami a földhitelintézetekre sine qua non-ként törvény­szerűen előirt követelmény. Meglevő bankot tehát földhitelintézetté kifejleszteni, vagy ilyent a föld­hitelintézetbe olvasztani nem lehet, mert ezt a tör­vény zárja ki. Aki még ezzel az alapvető kérdéssel sincsen tisztában, annak nem szabad kezébe venni a tollat és Írnia róla, hogy elárulja teljes tájékozat­lanságát és az erdélyi magyarság érdekeivel össze nem egyeztethető intencióit. __A Transsylvania Bank örvend a legjobban, hogy más nagy intézetek is folyósitanak a Földhi­telintézet részvényjegyzéseire kölcsönt, ami áldo­zatot jelent az intézetekre és mi csak székelyföldi fiókhálózatunk bekapcsolásával megkönnyíteni akar tulc a befizetéseket, amikor a Földhitelintézet igaz­gatóságának felkérésére ezt a szerepet vállaltuk. Közös veszély László Endre vezérigazgató nyilatkozatát a magunk részéről a következőkkel kívánjuk kiegé­szíteni: Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a Ma­gyar Földhitelintézet körüli vitába személyi mo­mentumok is vegyültek. A bank- és kamatkérdés körül: vitákban tapasztalható kívánságok, a leg- tárgyilagosabb megítélés mellett is olyan feladatok megoldását követelik egyes magyar politikusoktól, amely feladatok elsősorban az államhatalom ha­táskörébe tartoznak. Nem védjük a magas kamatot, sőt ellenkezőleg, meg kell állapítanunk, hogy a tul- magas kamat egyik legfőbb előidézője Románia közgazdasági nyomorúságának, ami annyival is in­kább elszomorító, mert gazdasági életünk reorgani­zációjáról mindaddig szó sem lehet, amig a terme­lést bénító mai tőkeszükség és magas kamatláb do­minálja a piacot. Sem drákói törvényekkel, sem a szenvedélyek felzaklatásával nem lehet a kereslet és kínálat törvényeit szabályozni. Sok század ta­pasztalatai bizonyítják, hogy a mesterséges beavat­kozás mindig csak rontott a helyzeten. Egész Románia közgazdaságának és igy a ki- sebbségi társadalom gazdasági életének is eminens I DREISER: Amerikai tragédia Három kötet fűzve 612*—, kötve 884*— lei- Vidékre utánvéttel küldi: LEPAGE, CLUJ érdeke, hogy a mai magas kamatláb helyébe mielőbb normális kamatláb kerüljön. A kamatviszonyok mérséklése azonban meghaladja az egyes társadalmi osztályok, vagy politikai pártok erejét, ennek a fel­adatnak a sürgős megoldása az államhatalom dol­ga, követeljük is minden rendelkezésünkre álló eszközzel, hogy az államhatalom képviselője, a kor­mány mielőbb lásson hozzá ahhoz a nagy nemzet- mentő munkához, amely a magas kamattételek csökkentése révén egészségesebb gazdasági atmoszfé iát teremtsen és a közgazdasági élet szekerét végre segítse ki a kátyúból. Tisztában kell azonban lennünk azzal is, hogy a mai magas kamatlábat nem egyes bankok, nem a bankok szindikátusa, vagy a Bankszindikátus agilis elnöke, dr. Gyárfás Elemér szenátor idézi elő. Amire egyébként ereje nem volna még abban az esetben sem, ha akarná is, pedig nem ezt akarja, széleskörű és más nemzetek tagjai előtt is elismert tudásával évtizedek óta kifejtett közéleti munkás­ságával épp a szanálást igyekezett megkönnyíteni. Hogy ez a fáradozása nem vezetett a kellő ered­ményre, annak semmi esetre sem ő, hanem más, na­gyobb erőhatalom az oka. De ha ezeket a nagy vi­lágproblémákat az államhatalom minden eszközé­vel rendelkező kormány sem tudja megoldani, ho­gyan várhatjuk egyetlen szerény eszközökkel ren­delkező egyesülettől, vagy egyetlen embertől, hogy minden gazdasági nyomorúságunktól máról-hol­napra megszabadítson. Kétségtelen, hogy a gazdasági krízis pcrcről­perere súlyosbodik, percről-percre több és több e frontunk vesztesége, azonban ezekben a nehéz órák­ban nem széthúzásra és vezető embereink munkájá­nak megnehezítésére van szükség, ellenkezőleg, cpp a közös veszély az erőknek minden fenntartás nél­küli egyesítését irja elő. Zürich Valutapiac Í930. szeptember 5. Kolozsvár z ü r i c h Berlin Bukarest Budapest Bécs I Prága Lendon nyitás zárlat utó Zürich­__ 8147 3260 1107875 13744 65120 23041 3260 Newvork 51495 51505 41S55 16735 57050 70770 336937 48635 16760 London 25043/s 25043/s 20404 81375 277475 3442 15385 — 816 Páris 2023 202330 16485 65550 224150 2779 132395 12379 662 Milánó 269750 2697 21975 878 2988 370475 17644 9284 882 Prága 1527 152850 12455 49750 169250 210050 — 16397 498 Budapest 902250 902250 73335 2942 — 12404 59050 2775 2943 Belgrád 9127/s 9127/» — 29950 101125 125475 5977 — Bukarest 3075') 30750 2506 — 34075 42287 2012 81450 — Becs 7275 72775 5923 2372 8050 — 47585 3443 2079 Boriin 1227S 12280 — 40 1360375 16370 80430 20401 400S Száz lej árfolyama: Zürichben 307V-i Londonban — Budapesten 340Vr

Next

/
Thumbnails
Contents