Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-06 / 196. szám
V ^dieti Újság Cluj-Kolozsvar .vcpviselőház V TAXA POŞTALA PLĂTITĂ Hí NUMERAR No. 24256—927. Cinj~KoIoxsvár, 1930 szeptember * Szombat ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóMvatal: Piaţa Unirii (Főtér) i. Telefon: 5-08, 604. XIII. évfolyam 496-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYAECKSZÁGrON: évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév** Î5 pengő. Egyes szám ára 29 fillér. K fi;. Hans Ötté Rothnak Is megmondotta a király, hogy pártközi kormányt akar w ■■ »'■sgBBBMMw ■” ■ ■———, A kisebbségi kérdés helyei kap az őszi trénheszédben ^fníGii gondoikoznik * -»u î *,& " A miniszterek a bank-kamat leszorításának módjairól tanácskoznak. Amilyen nehéz a kérdés most, éppen annyira nem uj s elgondolja az ember, mégis csak megdöbbentőnek kell találnia, hogy bukaresti miniszterek csak most kezdik törni a fejű két ezen a fontos problémán. Bizonyos, valamennyien nagyon jól tudjuk, hogy gazdasági világválságban élünk, ez a megállapítás, ez a belátás azonban nem vigasztal annak a külön ,nagy nyomorúságnak az elviselésében, ami e viliágon mondhatni csak a román állampolgároknak jutott ki. Ez a külön járom, amit az ország népei viselnek, a kamatnak a magassága. Hogy mit. jelent ez, azt ma már nem kell Romániában magyarázni. Mind szakértői vagyunk, mert szakértőkké tett az ország külön speciális gazdasági krízise. Az elmúlt néhány esztendő alatt a belpolitikai életben nem kapott ez a probléma olyan pódiumot, mint amilyenre szükség lett volna, mint amilyen megilletné. Ami vita lezajlott, ami panasz elhangzott, az mondhatni mind a magyarság körében indult és zajlott le, holott a probléma az országé, a megoldás feladata is az országé. A védekezés, az enyhítés módjairól beszélhetünk a kisebb, zártabb körökben, de ha az ország gazdasági élete a magas kamat iramában halad, magával ránt és ragad mindent, kisebb és nagyobb mértékben mindenkit. Ha most utólag visszagondolunk az elmúlt néhány esztendőre s az elmúlt esztendők magas kamatainak a most beteljesedett következményeire, megdöbbentőnek kell találnunk, hogy a kormányok eddig nem követtek el mindent ennek a gazdasági omlásnak a megállítására. Egy komoly ankétot sem tartottak érdemesnek összehívni Bukarestben, a kormányprogramok meg sem említették az országnak ezt a betegségét. Az a Bratianu Vintila, aki a maga ötletei szerint adta meg az országnak a gazdasági sorsát erre az évtizedre, ha most kálváriát kezd járni a saját pártjában, arra minden esetre rászolgált, ő büszke örömet talált abban, hogy sikerült elszigetelni a világ gazdasági vérkeringésétől, a világ pénzforgalmi hálózatából Romániát. Ebben az elszigeteltségben, amit a külföldi tőke bojkottja határolt körül, jutottunk a mai siralmas helyzetbe. Az a kormány pedig, amely uj gazdasági politika programjával jött és a réginek a földig lerombolását tűzte ki eélul, sok mindent megmozgatott, de a kamat problémájába nem feküdt bele mindmostanig. Nem is beszéltek a miniszterek az elmúlt esztendőkben róla. A mai kormány valahogyan úgy képzelte el, hogy megcsinálja a stabilizációt s ezzel a pénzkérdést megoldotta, minden nehézség felolvad magától, ömleni fog a külföldi tőke és a kamatlecsökkenés is magától fog bekövetkezni. A számításból mintha kihagyták volna azt, hogy a külföldi tőke nem siet oda, ahol magas a kamat. Hiszen laikus elgondolással lehetne arról beszélni, hogy aki idehozza a pénzét, milyen óriási nyereségekre tehet szert. A tőke szándéka semmi egyáb, mint a pénznek a gyümölcsöztetése, dö sohasem szokta kihagyni a számításai közül a kölcsönadott pénznek a biztosítását. A külföldi tőkés kioszthatott volna itt Romániában aranyhegyeket, olyan kamatnyereségre, amilyent sehol sem tudott volna másutt sehol a világon elérni s mégsem jött ide. Mint járványos területet, kerülte ezt az országot. Mert ahol olyan magas a kamat, ott nincsen biztonsága a pénznek. A kormány tizenkét százalékos hitelt nyújt most a szövetkezeteinek~ş mire a falu kisembere megkapja ezt a jótékony, megmentő kölcsönt, lesz belőle tizenhat százalék is, ha a terv megvalósítása tényleg úgy fog keresztülmenni, ahogyan eltervezték. Végre a kormány törni kezdette a fejét. Hogy mit fog ez a fejtörés eredményezni, azt nem tudjuk. De várjuk, hogy történjék valami, ami lehetővé teszi a külföldi tőkének az idefordulását. (Bukarest, szeptember 4.) Bukarestből elutaztak a kormány tagjai. Mironescu külügyminiszter csütörtökön este utazott el Genfbe, Madgearu pénteken követi. Con- descu hadügyminiszter Davidescu őrnaggyal Szinajába megy, ahol több napon át dolgozik együtt a királlyal. Maniu Szilágymegyébe utazik a Barnutiu-szobor leleplezésére, Costachescu közoktatásügyi miniszter pedig Predeálon fogja a kormányt képviselni az 1916-os harcokban elesett Savulescu költő emlékművének leleplezésén. Maniu miniszterelnök szilágysomlyóí tartózkodásának politikai fontossága is lesz, amennyiben értesülésünk szerint itt elmondandó beszédében fog válaszolni az ellenzék részéről legutóbb elhangzott támadásokra. Bomlik a liberális párt. Amint már megirtuk, a liberális párt vezetőségét a jövő hétre hívta összo tanácskozásra Bratianu Vintila. Ezen a tanácskozáson megjelennek a párt összes volt miniszterei és államtitkárai, továbbá a vidéki szervezetek kiküldöttei. Elsősorban meg fogják tárgyalni a várható koncentrációs kormányban való részvételt. A Lupta úgy tudja, hogy a párt túlnyomó többsége a koncentrációs kormányban való részvétel mellett van s igy nem lehetetlen, hogy Bratianu Vintjlát is reábir- ják ennek az álláspontnak az elfogadására. Nagy problémája a liberálisoknak a parlamentben való aktiv részvétel kérdése is. Ebben a tekintetben igen sokan úgy vélekednek, hogy Károly király trónralépése itt is uj helyzetet teremtett és a párt többé nem vonulhat vissza az aktiv parlamenti munkától. Hans Otto Rotii, a német párt elnöke, aki nemrégiben két alkalommal is hosszabb audiencián volt a királynál, először Bukarestben, azután Szinajában, az aktuális politikai és kisebbségi kérdésekről nyilatkozott a Lupta munkatársának. Hans Otto Roth kijelentette, hogy bukaresti .audienciáján a kisebbségi iskolák államsegélyéről volt kizárólag szó, Szinajában azonban, mint a német párt elnöke jelent meg a király előtt s ekkor előadta a párt felfogását az állami élet fontosabb problémáiról, többek között a külpolitikai és gazdasági kérdésekről is. Természetes, hogy az audiencia lefolyásáról nem nyilatkozhatik, az uralkodó azonban, aki németül társalgóit az audiencia alatt, a legnagyobb megértést tanúsítja az ország kérdései és a kisebbségek iránt. A király személyesen is behatólag foglalkozik az általános gazdasági helyzet megjavításával. A német párt elnökének véleménye szerint a gazdasági kérdés, külpolitikai problémák és a kisebbségi kérdés tekintetében a pártok között megegyezésnek kell létrejönnie. A formát nem volna nehéz megtalálni. A megoldás egy nemzeti kormány volna, vagy pedig egy olyan pártkormány, amely a jelentőségteljes kérdésekre előre megegyezne a többi pártokkal, más országok mintájára. Bizonyos, hogy nincs olyan lelkiismeretes politikus, aki a diktatúrát kivánná, mindenki belátja azonban, hogy a jelenlegi parlamenti rendszert, amely a kormányzópártnak abszolút uralmat biztosit a törKülönösen gazdasági téren uj pártprogramot is fog ki- dolgozui a párt elnöki tanácsa. Szenzációs a lapnak az az értesülése, hogy a liberálisok a pártelnökség kérdését teljesen levették napirendről, sőt a mostani tanácskozások alkalmával valamennyi liberális vezető bizalmát fogja nyilvánítani a pártelnök iránt. Ezzel szemben az Adeverul. azt jósolja, hogy a liberális párt bomlása feltartó zhat atlan. A párt nem is egyéb már, mint a különböző vezérek személyes híveinek konglomerátuma. Vaida miniszter birtokcseréje. Több bukaresti lap, közöttük az Adeverul is, napok óta éles támadást intéz Vaida belügyminiszter ellen, aki szerintük jelenlegi szamosmegyei birtokát egy aradme- gyei állami rezerva területen fekvő birtokkal akarja elcserélni. Az Adeverul cikke szerint a közvélemény nagyon figyeli, hogy Vmdát is nem fertőzte-e meg az a betegség, amely hasznot húz a politikából f A birtokcsere gondolatának előzményei Garoflid földmi- velésügyi miniszter miniszterségének az idejére nyúlnak vissza. Amikor Vaida a cserét felajánlotta, Garoflid Ciomag inspektort küldötte ki a becslés megejtésére. Ciomag becslése azt eredményezte, hogy Vaida birtoka négymillió lejjel többet ér, mint a cserébe kért terület. Egy újabb vizsgálat szerint a birtok többletértéke már csak egymillió lej volt. Akkor nyélbe is iitődölt volna a dolog, közben azonban az Averescu-kormány megbukott. Ugyanezen a témán a Viitorul is támadja Vaidát, akiről azt írja, nem méltó arra, hogy miniszteri méltóságot viseljen. vényhozó testületek fölött, meg kell változtatni, hogy igy az ellenzék tényleges ellenőrző szerephez jusson és a pártok bizonyos együttműködésre kényszerüljenek. A belpolitikai feszültség enyhülése a külföld gazdasági köreiben is jóhatásu lenne, mert hiszen, amíg a politikai folytonosság nem biztositott, a külföld csak nehezen lesz segitségünkre a gazdasági krízis megoldásánál. A kisebbségi kérdésben is szükséges a pártok együttműködése. Ez a probléma hid a külpolitikához és vele az ország tekintélyének és külpolitikai akciójának sok kérdése összefüggésben van. A német párt elnöke a maga részéről meg van győződve arról, hogy az őszi ülésszakot megnyitó trónbeszed foglalkozni fog a kisebbségi kérdéssel. Úgy hiszi, hogy a kormány az őszi ülésszakban benyújtja a kisebbségi törvényt, ennek jellegéről azonban sajnos. nincs közelebbi értesülése. Csakis ha egy olyan alapvető „magpa charta“ törvényt hoznak, amely véglegesen megoldja a kisebbségi problémákat, lehet megoldás, de semmit sem jelentene az, ha olyan általános elv leszögezéséről nyújtanak be javaslatot, amely későbbi törvényekre bizza a részletek kidolgozását. A kisebbségeket fél rendszabályok nem elégítik ki, mivel évtizedek is eltelhetnének, amíg a speciális törvények tető alá jutnának. Hasis Oltó Rotft a király álláspontjáról Mai számunk 12 oldal
