Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-05 / 195. szám

XIII. ÉVF. 195. SZÁM.

IO —

Mezinazdasági Bonis I ésToHopélspBnztóP Bt.

Clui-Kolozsvár, Piaţa Unirii 9.

Fiókintézetek:

Dej-Dés, Beclean-Bethlen, Cehulsilvaniei-Szilágycseh JibomZsibó, Zălau-Zilah.

Aífiliált intézetek:

A Nagyenyedi Kisegítő Takarék- pénztár R. T., Aiud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marosujvári fiókintézete.

Sálit tőkék:

60,000.000 lei.

Foglalkozik a banküzlet minden ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyösebben és legpontosabban eszközölEngedélyezett devizahely.

ft i

I

I Erdélyi Leszámítoló és Pénzváltóbank Részvénytársaság

CLUJ,

Piaţa Unirii (Főtér) 29. Bánffy palota.

Foglalkozik a banküzlet összes ágaival

|

I

N

I

I

I

I

í

Előnyös feltételek mellett

kölcsönt nyújt §

’ ‘ I

belterületen fekvő

városi házakra

I. h. bekebelezés mellett i

jp ----m— m...or.....'m wimni rí »

Honkurrencio nélkül!

Keresek városok és kerületek részére egyedülálló képviseleteket egy német szabadalmazott eljárás bevezetéséhez, melynek minden kereskedelmi vállalat és telep, kórház, szanatórium és hatóság lehet a vevője. Butorkészitök vagy más nagyobb aszta losmühelyek, nagy üvegező és felszerelési mü- 8 helyek és egyáltalán nagyiparosok, mérnökök és ,Ö. kereskedők, akik munkásokat, foglalkoztatnak és 8 akik szerszámok és anyagra 20.000—40.000 lejt be- § fektethetnek és akik a körletükben nagy isme- 8 retséggel bírnak, biztosítanak maguknak ezáltal § egy állandó magas keresetet. Ajánlatok Klepper 8 A. mérnök Iaşi, Str. Látescu 3. címre küldendők. 8

Takarékoskodjék! Biztosítson az erdélyi magyar egyházak biztosítóintézeténél a MINERVA BIZTOSITÓ-nál! Kérjen ajánlatot! Olcsó díjszabás. Kedvező fizetési feltételek! A MINERVA BIZTOSÍTÓ RT. címe: Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (volt Ferencz József ut) 37. szám.Telefon 12-57

MQst&twWjsßfa

JKö 'zGaXdasAG

Az adófrontról...

Segesváron az adóellenőr meghamisította az adókivetési jegyzőkönyveket — 20 kisebbségi kereskedőt 220 ezer lej pénzbírsággal sújtottak

 kereskedők bűnvádi feljelentést tettek a hivatalos hatalmával visszaélő adóellenőr ellen

(Segesvár, szeptember 3. Saját tud.) Segesvár kisebbségi kereskedői nagy riadalomban vannak, nem is beszélve a méltó felháborodásról, amelynek oka az, hogy a napokban kézbesítették ki busz szolid, tekintélyes és kivétel nélkül kisebbségi segesvári kereskedőnek a minisztérium részéről jóváhagyott azt a kihágás! büntetőjegyzőkönyvet, amelyben évi adójuknak negyedével egyenlő ösz- szeggel sújtották a bélyegtörvény 75. szakaszába ütköző kihágás miatt a 20 kisebbségi segesvári kereskedőt.

A folyó év tavaszán a segesvári kereskedőket is megidézték az adókivető bizottsághoz évi adójuk megállapítása céljából. A kereskedők magukkal vittek szabályszerűen vezetett kereskedelmi könyveiket, mert abban a hitben voltak, hogy az általuk bizonyítandó jövedelem szolgál az adókirovás alapjául. Marinescu delegált adóellenőr, a speciális bizottság elnöke azonban nem fogadta el a szabályszerű üzleti könyveket, mint bizonyítékokat, hanem az adóalapot jól, rosszul saját tetszése szerint állapította meg. A segesvári adókivetés ezzel egye-_ lőre le is zárult, a szenzáció erejével hatott azonban a kikézbesitett büntetöjegyzőkönyv, amelyben Marinescu azt állapítja meg tényként, hogy a segesvári kereskedőket az adókivető bizottság felszólította üzleti könyveik bemutatására, a kereskedőit azonban kijelentették, hogy ilyen könyvek nincsenek birtokukban és ezért az inspektor a bélyegtörvény 75. szakasza alapján régi adójuk összegének negyedével bírságolta meg a kereskedőket.

A segesvári kereskedők megdöbbenve értesültek Marinescu adóellenőrnek a közokirathamisitás jellegével bíró tény megállapításáról és megtették a kellő lépéseket, hogy a hivatalos hatalmával visz- szaélő adóellenőr a vizsgálóbíró előtt adhasson számot ténykedéséért. A segesvári érdekeltek állítása szerint a kincstár képviselőit anyagi érdek ösztönözhette a kivetési jegyzőkönyvek meghamisítására. A bélyegtörvény 75. szakasza ugyanis a kihágást felfedező tisztviselőnek a ténylegesen befolyt birság egy harmadát biztosítja jutalmul. A számítás és a célzat igen átlátszó. A segesvári kisebbségi ke- reskedökre kirótt bírságok összege fejenként 6000—42.000 lej között mozog, a végösszeg pedig körülbelül 220 ezer lej. Ha a laikus és még hozzá kisebbségi adóalanyok tájékozatlanságát, esetleg hanyagságát, valamint a felebbezésnek nevetséges alaki hibákból előállható elutasítását is számításba vesszük, könnyen, sőt biztosan előállhat az az eset, hogy a megbírságoltak legalább 10 százaléka kénytelen lesz a büntetéspénzeket lefizetni, mi a jelen esetben körülbelül 21 ezer lej és ennek egy harmada vagyis hétezer lej, illetné meg a feljelentőt.

A feljelentő azonban nem gondolt arra, hogy a kereskedők védekezni is tudnak, nemcsak megfe- lebbezték a kihágási büntető jegyzőkönyvekben kirótt bírságot, hanem dr. Pospisil Rudolf ügyvéd utján az adókirovási jegyzőkönyvnek meghamisítása, 1 diát közokirathamisitás miatt bűnvádi feljelentést is tettek az adóellenőr ellen.

A segesvári adóinkvizieió anyagi, illetve büntetőjogi része ezzel egyelőre le is zárult. De szükségesnek tartjuk, hogy a segesvári esettel kapcsolatosan a kérdés pénzügyi- jogi részével is foglalkozzunk, annál is inkább, mert e téren nemcsak a kereskedőtársadalom széles rétegében, hanem szakemberek körében is sötét tájékozatlanság uralkodik. Olvasóközönségünknek vélünk jelentős szolgálatot, tenni azzal, hogy holnapi számunkban rövid tanulmányt közlünk a kereskedelmi könyvek lebélyegzésének jogszabályairól cs az ezzel kapcsolatos kihágási eljárásról és meggyőződésünk, hogy akik figyelemmel olvassák el cikkünket és annak útmutatásait követni is fogják, súlyos anyagi károktól mentesülnek.

A romániai ecetgyárak is kérik a szeszadótörvéey sürgős revízióját és az

adók leszállítását

Szalmát, Bihar, Szilágy és Máramarosmegyék ecetgyárosainak szövetkezete emlékiratot intézett az Erdélyi Gazdasági Egylethez, amelytől érdekeik megvédését kérte

(Kolozsvár, szeptember 3. Saját tud.) Részletesen ismertettük azt az akciót, amelyet a romániai mezőgazdák —• nemzetiségi különbség nélkül — indítottak az uj .szesztörvény módosítása és reviziója érdekében és közöltük teljes terjedelmében azt az emlékiratot is, amelyet az Erdélyi Gazdasági■ Egylet többezer román és magyar mezőgazda aláírásával juttatott ol Károly királyhoz, akinek figyelmét felhívták a romániai szeszipar súlyos helyzetére, amely természetszerűleg kihat — az uj szesztörvény irracionális rendelkezéseivel — a romániai mezőgazdasági termelés helyzetére is.

A mezőgazdák, illetve az Erdélyi Gazdasági Egylet akciójához most csatlakozott’ Szatmár-, Bihar-, Szilágy - és Máramarosmegyék ecetgyárosainak szövetkezete is. amelyeknek nevében és képviseletében Kotin Adolf szi- lágysomlyói ecetgyáros részletes emlékiratot juttatott cl lapunk közgazdasági szerkesztősége utján az Erdélyi Gazdasági Egylethez. Az emlékiratban a szövetkezet- felhívja a szeszipar egyik legfontosabb fogyasztójának, az ecetipar siralmas helyzetére is a figyelmét.

Az emlékirat szerint a romániai ecetipar az elmúlt évben körülbelül 190 vagon szeszt használt fel ecetgyártás céljaira, ezzel szemben a folyó évi junius 27-én élet- belépett uj szeszadótörvény rendelkezései következtében, -— amelyek az ecetgyártási szesz adóját és egyéb illetékeit 150 százalékkal emelték fel, — julius és augusztus

hónapokban a tavalyi hasonló időszak szeszmennyiségé- vel szemben, annak alig 5 százalékát használta fel ecet. gyártási célokra.

A napról-napra súlyosabban érezhető gazdasági válság még olcsóbb adótétel és illetékek mellett is a termelt ecetmennyiség elhelyezését megbénította, logikusan tehát hogyan képzelhető el, hogy ez az iparág, amely egyik igen fontos élelmezési cikk előállításával foglalkozik, egy liter tízszázalékos ecet után 7 lej taxát tudjon fizetnif

Az egyesült falepároló eeetsavgyárak központi irodája, a Temesváron székelő „Acetic“, az elmúlt évben hatalmas előrenyomulással a forgalombahozott ecet cs ecetsav majdnem hetven százalékának megfelelő 00 vagon 80 százalékos ecefsavat tudott piaeradobni. Igaz, hogy az ecetsavat is ma már 40 lej adóval terhelték, de csak százszázalékos erősség mellett és a taxát a for- galombahozatal után kell fizetni, mig az ecetgyártási szesz adója 70 százalékos ecetre átszámítva 42 lej 50 bani és előre fizetendő.

További sérelmük a romániai ecet gyárosoknak az, hogy miután az ecetsav töményállapotban 80 százalék erősségben, az ecet pedig csak 10 százalékos erősségben kerül forgalomba, a CFR vonalain tízszeres fuvardijat kell fizetniük a szállítás alkalmával az ecetgyáraknak. Az elmúlt évben, amikor a taxák normálisak voltak, u