Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-05 / 195. szám

4

föuäftfflfesüb XIII. ÉVF. 193. SZÁM.

flz ötödik országos katholikus nagjjg^ülés prograinin]a

Kolozsvárt, szeptember 6, 7 és 8-án

Szeptember 6-án, szombaton d. e. Vá9 órakor: Voni Sanot-c, csendes mise a fó'téri templomban.

10 órakor: A Szociális Misszió országos szervezeteinek közgyűlése a Központi Szálloda nagytermében.

Tárgysorozat:

1. Elnöki megnyitó. 2. A központi titkár jelentése. 3. Pénztári jelentés. 4. üj idők — nj feladatok. Előadja Kerschck Gusztávné, a temesvári szervezetek élnöknője. 5. Indítványok. 6. Zárszó.

10 órakor: A Római Kath. Népszövetség intéző- bizottságának gyűlése a kath. Státus igazgató tanácsának gyűlésiemében. Utána a Katholikus Akadémia publicisztikai szakosztályának sajtó értekezlete. Mindkét gyűlésen a személyszerint meghívottak vesznek részt.

D. u. 3 érakor: A hitbuzgalmi szakosztály gyűlése a Marianum dísztermében. Elnököl Pacha Ágoston püspök.

Tárgysorozat:

1. Jakubek István S. J. (Brassó): A szivgárda mozgalom. 2. Dr. Faragó Ferenc: Az oltáregyletek ez- evi programja. 3. Alberthy Erzsébet: A kongregánis- iák az egyházközségben. 4. Dr. P. Imets Károly: Szent Ferenc harmadrendje korunkban. 5. Baumgarten László: A mai ifjúság és a katholikus egyház.

D. u. 3 órakor: A szociális szakosztály gyűlése a Marianum tornatermében. Elnököl Szabó István apostoli kormányzó.

Tárgysorozat:

1. Martzy Mihály: Ifjúsági egyesületek. 2. Oswald Pál: Iparos ifjúságunk. 3. Stettner Andrea: A leány- égyesületek. 4. Veress Ernő: „A szent Vince konferenciák.“ 5, Badilla János: Katholikus árvaügy. 6. Csik.v János dr.: Az uj közegészségügyi törvény és a Eexuális probléma.

D. n. 6 órakor: Litánia szentségkitétellcl a főtéri templomban. Triduum kezdete. Szentbeszédet mond Pakoes Károly.

Este 8 órakor: A kolozsvári hölgyek kongregációjának előadása a Marianum dísztermében:

Calderon: A szentmise titkai.

Szereplők: A tudatlanság: Kontros Gizella, A bölcsesség: Ady Ilona. Ádám: József Anna. Mózes: Nagy Erzsébet. Keresztelő Szt. János: Stefanovits Olga. Krisztus: Vinkle Karola. Szent Pál: Bartkovszky R. János evangélista: Baczoni Magda. A pogányság: Domby Erzsébet, A zsidóság: Baczoni Lili. Angyalok, szentek. Az előadáson a tetszés szerinti adományokat a rendezés költségeire fordítjuk.

Szeptember 7-én, vasárnap d. e. t/28-kor: Csendes szentmise, közös szentáldozás, szentségkitétel a főtéri templomban. Gyóntatás és szentmisék reggel 6 órától.

9 órakor: Ünnepi szentmise a főtéri templomban. Mondja Pacha Ágoston püspök. Szentbeszódct mond Balázs Ferenc pápai-prelátus.

V2II órakor: Első nyilvános diszgyülés a piarista gimnázium udvarán, (kedvezőtlen idő esetén a fó'téri templomban).

Tárgysorozat:

1. Megnyitót mond: Majláth G. Károly erdélyi püspök. 2. Dr. Ilirscliler József: Az egyház katholici- tása. 3. Di-. Schill József: Egyházközségeink küzdelme és ereje. 4. Dr. Kovács Kandid: A katholikus akció. 5. Br. Szentkeroszthy Béla: Iskolaügyünk második decenniuma.

D. u. S órakor: A katholikus Népszövetség közgyűlése a Marianum tornatermében.

Tárgysorozat:

1. Betcgli Miklós: Elnöki megnyitója. 2. Sándor Imre: Évi jelentés. 3. György Gábor: A nép nevelése az iskolán kivül. 4. Dr. Gyárfás Elemér: A társadalmi osztályellentétck és a katholicizmus.

D. u. 5 órakor: A katholikus Nó'szövctség közgyűlése a Marianum dísztermében.

Tárgysorozat:

1. Elnöki megnyitó. Horváth Árpádné, a Nószövetség elnökasszonya. 2. Összefoglaló titkári jelentés: Künnle Ilus. 3- Központi pénztári jelentés. 4. A hitéleti szakosztály részéről beszél Gálffy Sáudor (Nagyvárad). 5. Tisztujitás. 6. Az ifjúsági szakosztály részéről beszél Nagy Kató a tordai leányklub tagja. 7. A szociális szakosztály részéről előadást tart Csatári Adél szociális testvér (Kolozsvár). 8. Indítványok. 9. Zárszó.

Este 7 órakor: Körmenet az Oltáriszcntséggel. A rtörmenetre vonatkozó részletes tudnivalókat a gyűléseken és templomban kihirdetjük. Körmenet után a főtéri templomban beszédet mond Imrik S. Zoltán prelátus-kanonok (Nagyvárad). Toronykivilágitás a körmenet alatt, toronyzene.

Szeptember hó 8-án, d. e. 9 órakor: Ünnepi szentmise a piaristák templomában. Mondja Majláth G. Károly erdélyi püspök.

Váll órakor: Második diszgyülés, mint megelőző napon.

Tárgysorozat:

1. P. Tréfán Leonárd: Katholikus szolidaritás. 2. Rácz József: Emlékezés Szent Imréről. 3. Csatáry

Érdekes és az erdélyi magyar jövő szempontjából nagyfontosságu ankét zajlott le tegnap az Erdélyrészi Méhészegyesület kiállításának keretében. A romániai magyar nők központi képviseletének asszonyai ültek össze tanácskozásra a népművészet megmentése érdekében. E tanácskozásnak keretet az a ritka szép néprajzi kiállítás adott, amelyen az erdélyi magyar nép művészi szőttesei és varrottasai kerültek bemutatóra,

A népes ankétnak, amelyet a református kollégium dísztermében tartottak meg, három kiváló előadója akadt. Az első előadónő Kónya Gyuláné volt, Kalotaszeg népiparának kiváló szakismerője, aki évek hosszú sora óta fogalkozik a népipar föllenditésével és akinek most bemutatott kiállítási anyagai is csodálatot váltott ki. Kónya Gyuláné hangzotatta a népipar megszervezésének szükségességét és elmondotta, hogy ennek az iparágnak föllenditése ma már nemcsak a népben működő erők fényűzése csupán, de megélhetési kérdés. Ma, amikor a leromlott gazdasági körülmények között annyi foglalkozási ág hull ki a nép kezéből, föl kell ismerni a népművészet gyakorlatositásának jelentőségét és kenyeret kell adni a nők számára, akik, ha nem is tudják a családok összes terheit magukra vállalni, de a legszükségesebbek megszerzéséhez hozzájárulhatnak kezük munkájával.

Gyallai Pap Domokosné is praktikus szempontokból nyúlt hozzá a problémákhoz. Minden mondatán megérződött, hogy a legapróbb részleteiben tanulmányozta a kérdést és felkészültségénél fogva módjában van más országok népiparával is összehasonlításokat tenni. Gyallai Pap Domokosné bejárta Erdély magyar vidékeit és a Székelyföldön végzett tevékenysége azt eredményezte, hogy számos falu őrködik ma már a ruházat tisztaságán és a hagyományos stílus és az évszázadokra visszainduló népviselet eredetiségének megőrzésén. Rámutatott a néprajzi termékek elhelyezésének nehézségeire és megmutatta azt az utat, amelyet követni kell és amelynek követését egyenesen nemzet, politikai föladattá kell tenni, ha nem akarjuk, hogy az erdélyi magyar népművészet elsorvadjon.

Dóczyné Berde Árnál költői szárnyalásé beszéde a népművészet lelkigyökereit kereste meg. Visszavezette a hallgatóságot a népművészet forrásaihoz és rámutatott arra, hogy azok a motívumok, amelyek egy terítő, kendő, fejdisz, vagy más ruházati cikk színeiben, ornamentikájában felmerülnek, azok tulajdonképpen a nép szellemiségét tükröztetik vissza. A népi motívumok a nép temperamentuma, hangulata, fájdalmai, örömei szerint változnak és egyes motívumok születéséből vagy elhalkulásából a figyelmes kutató történelmi események pergését is kielemzi. Nagyon ügyelni kell árra, -—- hangoztatta, — hogy a népművészet megóvassék idegen hatásoktól és megtartassák a maga eredeti kollektiv életfolyamatában.

Az előadók felszólalásait élénk vita követte, amelyben Kovács Dezsőné, Gyárfásné, Andrea nővér, Török Bálint, Kőműves Lajos stb. vettek részt. Kovács Dezsőné, az ankét elnöknó'je, aki az ankét feladatainak megrajzolásával vezette be az értekezletet, rámutatott arra a körülményre, hogy Magyarországon a magyar nők összefogása folytán mennyire fontos kenyérkereseti ággá fejlődött ki a népipar. Magyarországon 1924- ben még csak négymillió lej értékű népipari terméket exportáltak ki, de a megszervezett együttműködés következményeképpen 1929-ben már tizenhétmiilió lej értéket képviselt a néprajzi exportcikkek értéke. Elmondotta továbbá Kovács Dezsőné, hogy résztvett azon a bécsi női világkongresszuson is, amelynek képviselői ucgyvenegymillió nőt reprezentálnak. Ez a kongresszus kimondotta, hogy csak annak a népimivé szetnok van létjogosultsága, amelynek szerzője maga a nép és amelyet még nem kompromittáltak „iparművészt“ másolásokkal, uj motivum kitalálásokkal stb. stb. A népművészetnek nincs arra szüksége, hogy akadjanak „továbbfejlesztői“, akik kívülről behozzák saját motívumaikat és olyan szilieket, vagy ornamentikát kényszerítenek rá a népre, amelyek érzelemvilágától

Adél szociális testvér: Nők a katholikus akcióban. 4. Szalay Mátyás: Világi kultúra — krisztusi kultúra. 5, Zárszó.

D. u. 4 órakor: A központi oltáregyesület és *z eucharisztikus papi egyesület közgyűlése a Marianum disztermében.

D. u. 5 órakor: Székely leányok gyűlése a kath. főgimn. udvarán, kedvezőtlen idő esetén a ferenerendiek nagytermében.

D. u. 6 órakor: Te Deum a főtéri templomban.

A triduum befejezése.

távol es^ek. Ezek az idegen hatások megmérgezik a nép önkéntelen alkotó művészetének vérkeringését és miközben egy tisztogatásnak kell folynia ezek ellen a beszüremlő egyéni vállalkozásokkal szemben, ugyan akkor meg kell tisztítani a régi történeti motívumokat is a hozzájuk tapadó nem saját elemektől.

Az ankét elhatározta, hogy őrködni fog az eredeti erdélyi magyar népmotivnmok fenntartásán és e motívumokat védj egyeztetni fogja. Elhatározta továbbá, hogy mintakönyvet nyomattat ki, amely beviszi a köztudatba, hogy melyik az erdélyi magyar népművészet sajátos szín és rajzformái és igy módot ad az erdélyi magyar népistilus beidegzésére. Miután a néprajzi szőtteseknek, varrotasoknak keretre van szüksége, az ankét elhatározta, hogy erdélyi magyar szobák tervrajzait készítteti el, amelyek minden belső berendezkedése az egységes erdélyi magyar stílust tükrözteti vissza és amelyekbe ezek a népipari termékek hiánytalanul bekomponálhatók lesznek. Végül elhatározták, hogy gyakrabban fognak néprajzi kiállításokat rendezni, egy központi néprajzi termékek elárusító helyét szervezik meg, amelybe bizományként be fogják vonni az erdélyi földművelő népek népművészeti produktumamit. Egyszóvel a népművészeti termékek fokozására, stílusának megőrzésé^ és értékesítésére egy központi szervet létesítenek, amelynek vezetésére Gyallai Pap Domokosnét kérik fel, mint akinek személye, gyakorlati tudása és agilitása biztosítékot jeleneteire, hogy ez a szépen összehozott ankét nem. fog megállani, csupán az elvi jelentőségű határozatoknál.

A Kludsky-cirkusz nagyváradi szereplése 750 ezer lej deficittel zárult

(Kolozsvár, szeptember 3.) Több napja már, hogy megjelentek a színes falragaszok Kolozsvár uccáin: Jön a Kludszky cirkusz. Még a cirkusz iránt kevésbé érdeklődő emberek is izgatottan várták a kontinens egyik legnagyobb cirkuszának kolozsvári szereplését.

A Kludszky cirkusz azonban nem érkezett meg Kolozsvárra. Legutóbb Nagyváradon szerepelt Kludszky és úgy tervezték, hogy egy nagyobb romániai körutat rendez, melynek kapcsán Kolozsváron is hosszabb ideig fog állomásozni, a nagyváradi tapasztalatok azonban végkép eltérítették a cirkusz igazgatóját attól a szándékától, hogy Romániában időzzön s információink szerint Váradról Temesvárra, onnan pedig Jugoszláviába irányozta útját.

Hir szerint a kolozsvári vendégszereplés azért maradt el, mert a város a Baromvásár-téri helypénzt napi 100.000 lejben állapította meg, ezenkívül fantasztikus összeget követelt kaucióként. Munkatársunk a városházán érdeklődött, hogy mennyiben felel meg ez a hir a valóságnak, ahol azt a felvilágosítást kapta, hogy a hir teljesen alaptalan és a bemutatott okmányokkal is bizonyította, hogy Kolozsvár városa napi 3000 lejes helypénzt és

50.000 lej kauciót kívánt csupán a cirkusztól.

Kludszky igazgatót a nagyváradi tapasztalatok riasztották el attól, hogy a romániai turné programját valóra váltsa. Nagyváradon ugyanis hivatalos közegeknek, mintegy kétszáz tiszteletjegyet osztott szét a cirkusz, az adóellenőrök pedig a tiszteletjegyek "kiosztását adókijátszásnak minősítették. Nagy botrány keletkezett ebből, aminek természetesen a cirkusz vezetőségének az elkeseredése lett a következménye. A közönség érdeklődése is csökkent- és igy a nagyváradi szereplés, 750.000 lej deficittel zárult. Ez az összeg, hogy Kludszkynak, a kolozsvári CFR-hez intézett szavaival éljünk, éppen elegendő volna arra, hogy a nagyváradi esetnek városról-városra való megismétlődése után teljesen koldusbotra juttassa őt.

<A^VWWVWVN<V".

Az erdélyi magyar nők a népművészet fellendítéséért

Ankétot tartottak, amelyen elhatározták, hogy élénkíteni fogják az erde/yt magyar népi ipart, megóvják tisztaságát s gondoskodnak gyakorlatositásáról