Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-05 / 195. szám

4 föuäftfflfesüb XIII. ÉVF. 193. SZÁM. flz ötödik országos katholikus nagjjg^ülés prograinin]a Kolozsvárt, szeptember 6, 7 és 8-án Szeptember 6-án, szombaton d. e. Vá9 órakor: Voni Sanot-c, csendes mise a fó'téri templomban. 10 órakor: A Szociális Misszió országos szer­vezeteinek közgyűlése a Központi Szálloda nagyter­mében. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. A központi titkár jelentése. 3. Pénztári jelentés. 4. üj idők — nj feladatok. Elő­adja Kerschck Gusztávné, a temesvári szervezetek élnöknője. 5. Indítványok. 6. Zárszó. 10 órakor: A Római Kath. Népszövetség intéző- bizottságának gyűlése a kath. Státus igazgató tanácsá­nak gyűlésiemében. Utána a Katholikus Akadémia publicisztikai szakosztályának sajtó értekezlete. Mind­két gyűlésen a személyszerint meghívottak vesznek részt. D. u. 3 érakor: A hitbuzgalmi szakosztály gyűlése a Marianum dísztermében. Elnököl Pacha Ágoston püspök. Tárgysorozat: 1. Jakubek István S. J. (Brassó): A szivgárda mozgalom. 2. Dr. Faragó Ferenc: Az oltáregyletek ez- evi programja. 3. Alberthy Erzsébet: A kongregánis- iák az egyházközségben. 4. Dr. P. Imets Károly: Szent Ferenc harmadrendje korunkban. 5. Baumgarten László: A mai ifjúság és a katholikus egyház. D. u. 3 órakor: A szociális szakosztály gyűlése a Marianum tornatermében. Elnököl Szabó István apos­toli kormányzó. Tárgysorozat: 1. Martzy Mihály: Ifjúsági egyesületek. 2. Oswald Pál: Iparos ifjúságunk. 3. Stettner Andrea: A leány- égyesületek. 4. Veress Ernő: „A szent Vince kon­ferenciák.“ 5, Badilla János: Katholikus árvaügy. 6. Csik.v János dr.: Az uj közegészségügyi törvény és a Eexuális probléma. D. n. 6 órakor: Litánia szentségkitétellcl a főtéri templomban. Triduum kezdete. Szentbeszédet mond Pakoes Károly. Este 8 órakor: A kolozsvári hölgyek kongregáció­jának előadása a Marianum dísztermében: Calderon: A szentmise titkai. Szereplők: A tudatlanság: Kontros Gizella, A böl­csesség: Ady Ilona. Ádám: József Anna. Mózes: Nagy Erzsébet. Keresztelő Szt. János: Stefanovits Olga. Krisztus: Vinkle Karola. Szent Pál: Bartkovszky R. János evangélista: Baczoni Magda. A pogányság: Domby Erzsébet, A zsidóság: Baczoni Lili. Angyalok, szentek. Az előadáson a tetszés szerinti adományokat a rendezés költségeire fordítjuk. Szeptember 7-én, vasárnap d. e. t/28-kor: Csendes szentmise, közös szentáldozás, szentségkitétel a főtéri templomban. Gyóntatás és szentmisék reggel 6 órától. 9 órakor: Ünnepi szentmise a főtéri templomban. Mondja Pacha Ágoston püspök. Szentbeszódct mond Balázs Ferenc pápai-prelátus. V2II órakor: Első nyilvános diszgyülés a piarista gimnázium udvarán, (kedvezőtlen idő esetén a fó'téri templomban). Tárgysorozat: 1. Megnyitót mond: Majláth G. Károly erdélyi püspök. 2. Dr. Ilirscliler József: Az egyház katholici- tása. 3. Di-. Schill József: Egyházközségeink küzdelme és ereje. 4. Dr. Kovács Kandid: A katholikus akció. 5. Br. Szentkeroszthy Béla: Iskolaügyünk második decenniuma. D. u. S órakor: A katholikus Népszövetség köz­gyűlése a Marianum tornatermében. Tárgysorozat: 1. Betcgli Miklós: Elnöki megnyitója. 2. Sándor Imre: Évi jelentés. 3. György Gábor: A nép nevelése az iskolán kivül. 4. Dr. Gyárfás Elemér: A társadalmi osztályellentétck és a katholicizmus. D. u. 5 órakor: A katholikus Nó'szövctség köz­gyűlése a Marianum dísztermében. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. Horváth Árpádné, a Nószövet­ség elnökasszonya. 2. Összefoglaló titkári jelentés: Künnle Ilus. 3- Központi pénztári jelentés. 4. A hitéleti szakosztály részéről beszél Gálffy Sáudor (Nagy­várad). 5. Tisztujitás. 6. Az ifjúsági szakosztály részé­ről beszél Nagy Kató a tordai leányklub tagja. 7. A szociális szakosztály részéről előadást tart Csatári Adél szociális testvér (Kolozsvár). 8. Indítványok. 9. Zárszó. Este 7 órakor: Körmenet az Oltáriszcntséggel. A rtörmenetre vonatkozó részletes tudnivalókat a gyűlé­seken és templomban kihirdetjük. Körmenet után a fő­téri templomban beszédet mond Imrik S. Zoltán prelátus-kanonok (Nagyvárad). Toronykivilágitás a körmenet alatt, toronyzene. Szeptember hó 8-án, d. e. 9 órakor: Ünnepi szent­mise a piaristák templomában. Mondja Majláth G. Károly erdélyi püspök. Váll órakor: Második diszgyülés, mint megelőző napon. Tárgysorozat: 1. P. Tréfán Leonárd: Katholikus szolidaritás. 2. Rácz József: Emlékezés Szent Imréről. 3. Csatáry Érdekes és az erdélyi magyar jövő szempontjából nagyfontosságu ankét zajlott le tegnap az Erdélyrészi Méhészegyesület kiállításának keretében. A romániai magyar nők központi képviseletének asszonyai ültek össze tanácskozásra a népművészet megmentése érdeké­ben. E tanácskozásnak keretet az a ritka szép néprajzi kiállítás adott, amelyen az erdélyi magyar nép művészi szőttesei és varrottasai kerültek bemutatóra, A népes ankétnak, amelyet a református kollégium dísztermében tartottak meg, három kiváló előadója akadt. Az első előadónő Kónya Gyuláné volt, Kalota­szeg népiparának kiváló szakismerője, aki évek hosszú sora óta fogalkozik a népipar föllenditésével és aki­nek most bemutatott kiállítási anyagai is csodálatot vál­tott ki. Kónya Gyuláné hangzotatta a népipar megszer­vezésének szükségességét és elmondotta, hogy ennek az iparágnak föllenditése ma már nemcsak a népben mű­ködő erők fényűzése csupán, de megélhetési kérdés. Ma, amikor a leromlott gazdasági körülmények között annyi foglalkozási ág hull ki a nép kezéből, föl kell ismerni a népművészet gyakorlatositásának jelentősé­gét és kenyeret kell adni a nők számára, akik, ha nem is tudják a családok összes terheit magukra vállalni, de a legszükségesebbek megszerzéséhez hozzájárul­hatnak kezük munkájával. Gyallai Pap Domokosné is praktikus szempon­tokból nyúlt hozzá a problémákhoz. Minden monda­tán megérződött, hogy a legapróbb részleteiben tanul­mányozta a kérdést és felkészültségénél fogva módjá­ban van más országok népiparával is összehasonlításo­kat tenni. Gyallai Pap Domokosné bejárta Erdély ma­gyar vidékeit és a Székelyföldön végzett tevékenysége azt eredményezte, hogy számos falu őrködik ma már a ruházat tisztaságán és a hagyományos stílus és az év­századokra visszainduló népviselet eredetiségének meg­őrzésén. Rámutatott a néprajzi termékek elhelyezésé­nek nehézségeire és megmutatta azt az utat, amelyet követni kell és amelynek követését egyenesen nemzet, politikai föladattá kell tenni, ha nem akarjuk, hogy az erdélyi magyar népművészet elsorvadjon. Dóczyné Berde Árnál költői szárnyalásé beszéde a népművészet lelkigyökereit kereste meg. Vissza­vezette a hallgatóságot a népművészet forrásaihoz és rámutatott arra, hogy azok a motívumok, amelyek egy terítő, kendő, fejdisz, vagy más ruházati cikk színei­ben, ornamentikájában felmerülnek, azok tulajdonkép­pen a nép szellemiségét tükröztetik vissza. A népi motívumok a nép temperamentuma, hangulata, fájdal­mai, örömei szerint változnak és egyes motívumok születéséből vagy elhalkulásából a figyelmes kutató történelmi események pergését is kielemzi. Nagyon ügyelni kell árra, -—- hangoztatta, — hogy a népművé­szet megóvassék idegen hatásoktól és megtartassák a maga eredeti kollektiv életfolyamatában. Az előadók felszólalásait élénk vita követte, amely­ben Kovács Dezsőné, Gyárfásné, Andrea nővér, Török Bálint, Kőműves Lajos stb. vettek részt. Kovács De­zsőné, az ankét elnöknó'je, aki az ankét feladatainak megrajzolásával vezette be az értekezletet, rámutatott arra a körülményre, hogy Magyarországon a magyar nők összefogása folytán mennyire fontos kenyérkere­seti ággá fejlődött ki a népipar. Magyarországon 1924- ben még csak négymillió lej értékű népipari terméket exportáltak ki, de a megszervezett együttműködés kö­vetkezményeképpen 1929-ben már tizenhétmiilió lej értéket képviselt a néprajzi exportcikkek értéke. El­mondotta továbbá Kovács Dezsőné, hogy résztvett azon a bécsi női világkongresszuson is, amelynek kép­viselői ucgyvenegymillió nőt reprezentálnak. Ez a kongresszus kimondotta, hogy csak annak a népimivé szetnok van létjogosultsága, amelynek szerzője maga a nép és amelyet még nem kompromittáltak „iparmű­vészt“ másolásokkal, uj motivum kitalálásokkal stb. stb. A népművészetnek nincs arra szüksége, hogy akad­janak „továbbfejlesztői“, akik kívülről behozzák saját motívumaikat és olyan szilieket, vagy ornamentikát kényszerítenek rá a népre, amelyek érzelemvilágától Adél szociális testvér: Nők a katholikus akcióban. 4. Szalay Mátyás: Világi kultúra — krisztusi kultúra. 5, Zárszó. D. u. 4 órakor: A központi oltáregyesület és *z eucharisztikus papi egyesület közgyűlése a Marianum disztermében. D. u. 5 órakor: Székely leányok gyűlése a kath. főgimn. udvarán, kedvezőtlen idő esetén a ferene­rendiek nagytermében. D. u. 6 órakor: Te Deum a főtéri templomban. A triduum befejezése. távol es^ek. Ezek az idegen hatások megmérgezik a nép önkéntelen alkotó művészetének vérkeringését és miközben egy tisztogatásnak kell folynia ezek ellen a beszüremlő egyéni vállalkozásokkal szemben, ugyan akkor meg kell tisztítani a régi történeti motívumokat is a hozzájuk tapadó nem saját elemektől. Az ankét elhatározta, hogy őrködni fog az eredeti erdélyi magyar népmotivnmok fenntartásán és e motívumokat védj egyeztetni fogja. Elhatározta továbbá, hogy mintakönyvet nyomattat ki, amely beviszi a köz­tudatba, hogy melyik az erdélyi magyar népművészet sajátos szín és rajzformái és igy módot ad az erdélyi magyar népistilus beidegzésére. Miután a néprajzi szőtteseknek, varrotasoknak keretre van szüksége, az ankét elhatározta, hogy erdélyi magyar szobák terv­rajzait készítteti el, amelyek minden belső berendezke­dése az egységes erdélyi magyar stílust tükrözteti vissza és amelyekbe ezek a népipari termékek hiány­talanul bekomponálhatók lesznek. Végül elhatározták, hogy gyakrabban fognak néprajzi kiállításokat rendez­ni, egy központi néprajzi termékek elárusító helyét szervezik meg, amelybe bizományként be fogják vonni az erdélyi földművelő népek népművészeti produktumamit. Egyszóvel a népművészeti termékek fokozására, stílusának megőrzésé^ és értékesítésére egy központi szervet létesítenek, amelynek vezetésére Gyallai Pap Domokosnét kérik fel, mint akinek sze­mélye, gyakorlati tudása és agilitása biztosítékot je­leneteire, hogy ez a szépen összehozott ankét nem. fog megállani, csupán az elvi jelentőségű határozatoknál. A Kludsky-cirkusz nagy­váradi szereplése 750 ezer lej deficittel zárult (Kolozsvár, szeptember 3.) Több napja már, hogy megjelentek a színes falragaszok Kolozsvár uccáin: Jön a Kludszky cirkusz. Még a cirkusz iránt kevésbé érdeklődő emberek is izgatottan vár­ták a kontinens egyik legnagyobb cirkuszának ko­lozsvári szereplését. A Kludszky cirkusz azonban nem érkezett meg Kolozsvárra. Legutóbb Nagyváradon szerepelt Kludszky és úgy tervezték, hogy egy nagyobb ro­mániai körutat rendez, melynek kapcsán Kolozsvá­ron is hosszabb ideig fog állomásozni, a nagyváradi tapasztalatok azonban végkép eltérítették a cirkusz igazgatóját attól a szándékától, hogy Romániában időzzön s információink szerint Váradról Temes­várra, onnan pedig Jugoszláviába irányozta útját. Hir szerint a kolozsvári vendégszereplés azért maradt el, mert a város a Baromvásár-téri hely­pénzt napi 100.000 lejben állapította meg, ezenkí­vül fantasztikus összeget követelt kaucióként. Munkatársunk a városházán érdeklődött, hogy mennyiben felel meg ez a hir a valóságnak, ahol azt a felvilágosítást kapta, hogy a hir teljesen alap­talan és a bemutatott okmányokkal is bizonyította, hogy Kolozsvár városa napi 3000 lejes helypénzt és 50.000 lej kauciót kívánt csupán a cirkusztól. Kludszky igazgatót a nagyváradi tapasztala­tok riasztották el attól, hogy a romániai turné programját valóra váltsa. Nagyváradon ugyanis hivatalos közegeknek, mintegy kétszáz tiszteletje­gyet osztott szét a cirkusz, az adóellenőrök pedig a tiszteletjegyek "kiosztását adókijátszásnak minősí­tették. Nagy botrány keletkezett ebből, aminek ter­mészetesen a cirkusz vezetőségének az elkeseredése lett a következménye. A közönség érdeklődése is csökkent- és igy a nagyváradi szereplés, 750.000 lej deficittel zárult. Ez az összeg, hogy Kludszkynak, a kolozsvári CFR-hez intézett szavaival éljünk, éppen elegendő volna arra, hogy a nagyváradi esetnek városról-városra való megismétlődése után teljesen koldusbotra juttassa őt. <A^VWWVWVN<V". Az erdélyi magyar nők a népművészet fellendítéséért Ankétot tartottak, amelyen elhatározták, hogy élénkíteni fogják az erde/yt magyar népi ipart, megóvják tisztaságát s gondoskodnak gyakorlatositásáról

Next

/
Thumbnails
Contents