Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-05 / 195. szám
XIII. TßVF. 195. SZÁM. gsmrtutsjfy A szamosmegyei falvak népe a király elé tárta tarthatatlan gazdasági helyzetét Több mint egy órás kihallgatáson panaszolták el bajaikat - Őfelsége kijelentette, hogy közelebbről országmentö gazdasági intézkedések fognak történni (Dés, szeptember 3.) A gazdasági válság már akkora méreteket öltött a falvakban, hogy a földmivesek naponként tömegesen keresik fel a prefekturákat, sürgős segélyt és támogatást kérve. Egymást követik a delegációk, községek, járások, vidékek küldöttségei, amelyek szomorú sziliekben rajzolják meg a falusi nép gazdasági leromlását és nyomorát. Az ilyen panaszok az amugyis elértéktelenedett gabona folytonosan tartó áresésére és a magas adókra vonatkoznak. A megmozdulás megyéről-megyére terjedt, amelynek során Számos- megye merész lépésre határozta el magát s ennek az elkeseredésből fakadt határozott magatartásnak már is olyan gyakorlati eredménye van, hogy arra az egész ország fel fog figyelni. A szamosmegyei földmivesek végigjárták az ország valamennyi fórumát, rangfokozatok szerint, amig eljutottak a királyig s több mint egyórás kihallgatáson részletesen elpanaszolták az uralkodónak a megye, de egyúttal az ország nélkülözéseit és már-már tarthatatlan állapotát, amire a király bejelentette, hogy közelebbről országmentö gazdasági intézkedések fognak történni és a nép érdekében mindent el fog követni. Mielőtt az uralkodó elé járult volna a szamosmegyei földmivesek delegációja, tíz nappal ezelőtt a falusi gazdák megjelentek a dési prefekturán, hogy attól kérjenek támogatást. Anélkül, hogy valaki szervezte, vagy felhívta volna őket, a különböző falvakból négyes-ötös csoportokban felutaztak a megyeszékhelyre kiönteni a panaszokat és megnyugtató híreket vinni vissza. így váratlanul öt-hatszáz emberre rugó tömeg gyűlt össze a / megye székhelyén és találkozott a prefekturán, ahol fájdalmasan, de nagyon alázatosan kérték a prefektust, hogy tegyen valamit az érdekükben. A prefektus, dr. Victor Munteanu megszánta a kétségbeesett embereket és memorandumot szerkesztett a nevükben, amit Maniu Gyula miniszterelnökhöz cimzett. „Kérjük a miniszterelnök urat, — írja az emlékirat —• hogy sürgősen intézkedjék az eladósodott megye érdekében, amelynek megmentéséhez legalább 150,000.000 lejre volna szükség.“ A prefektus közbenjárását nagy örömmel fogadták az emberek és azonnal több tagú bizottságot választottak, hogy személyesen juttassák fel az emlékiratot Maniu miniszterelnökhöz. A küldöttség mind földmives emberekből áll, vezetőjének Todoruţ Andron babdini lakost választották meg, tagjai között loan Uiran kozár- vári, Yasile Vasai zalhai, Todor Bora oroszfalusi gazdák vannak. A bizottság esküvel fogadta, hogy az emlékiratot illetékes helyre feljuttatja és hogy audienciát fog leérni a királytól. — Isten engem úgy segélyen, — mondotta Todo- rut Andron a vezető, hogy a kívánságotok szerint fogunk eljárni Bukarestben! És mivel az uralkodóhoz is be akartak jutni, a királyhoz külön kérést intéztek a földmivesek, amit a megyéből közel kétezer, gazda irt alá. A királyhoz cimzett emlékirat kéri, hogy öt-tizévi moratóriummal, olcsó mezőgazdasági hitellel és adóleszálli- tással segítsen a kormány a nép kibírhatatlan helyzetén. „A király kezében van vagyonunk, életünk, mindenünk — Írják a földmivesek, a nép elpusztul, segítsen valahogy rajta a király!“ A delegáció felutazott Bukarestbe, ott egyenesen Ghiţa Pop államtitkár, szamosmegyei képviselőt kereste fel, aki Vaida belügyminiszterhez vezette. A bukaresti eseményekről Todoruţ Andron, a küldöttség vezetője nyilatkozik, azonban lelkünkre kötötte, hogy — Dicsérje nagyon az uralkodót és Vaida belügyminiszter urat, mert nagyon jók voltak hozzánk! — A belügyminiszter ur nagyon szívélyesen fogadott és megértett minket. Személyesen kikérdezett mindnyájunkat, még azt is megkérdezte, hogy hány gyermekünk van. Azután átvette mind a két memorandumot és megígérte, hogy minisztertanács elé terjeszti azokat. Megköszöntük szépen és eltávoztunk. Amint az embereknek megígértük, őfelségétől akartunk kihallgatást kérni. Még az nap leutaztunk Szinajába, ahol az uralkodó éppen tartózkodott. A delegációból kettőnket kihallgatott a marsall, de vonakodott beengedni. Megmondtuk, hogy szent fogadalmat tettünk az embereknek, hogy a királynak is elpanaszoljuk a fájdalmakat, hétszáz kilométert utaztunk ezért, otthon sokezer ember várja a király vigasztalását. Leírtuk, hogy mi járatban vagyunk s egy fényképpel együtt, ami engemet, mint katonát ábrázol, beküldöttük Őfelségéhez^ aki azonnal audiencián fogadott. Az audiencián az uralkodó rendkívüli szeretettel fogadta a földmiveseket. Több mint egy óráig tartott a kihallgatás, azalatt a delegáció részletesen elpanaszolta a megye siralmas állapotát, a pénzinséget, a gabona elértéktelenedését. Az uralkodó meghallgatta a kérést éa megígérte támogatását. — Nemcsak Szamosmegyében, hanem máshol is hasonló a helyzet — mondotta II. Károly király — mindegyik megyén egyaránt kell segítenünk. Ha egy, embernek tiz fia beleesik a vízbe, nemcsak az egyiket akarja megmenteni, hanem mindegyiket. Legyetek nyugodtak, nemsokára javulás várható, a közeljövőben intézkedések történnek a feltárt kérdésekben, amelyek megmentik az elszegi nyedett népet. A király az egész országnak izent ezekkel a szavakkal: tehát közelebbről mentési munkálatok várhatók. A delegáció hazament és megnyugtatta az embereket, a prefektus is nagyon boldog, hogy a tömegek elkeseredését ilyen eredményes akcióba tudta kanalizálni. Szamosniegye megmozdulásának országos visszhangja van, mert a többi megyékben is nap-nap után keresték fel a prefekturát az elszegényedett nép küldöttségei, amelyekre szintén megnyugtatólag hatnak az uralkodó szavai, amelyek a gazdasági válság mélypontján javulást jeleznek az egész ország számára. D. J. Egy brüsszeli leány agyonlőtte szerelmi bánatában Breethoen grófnak, a jobboldali parlamenti csoport vezetőjének fiát (Brüsszel, szeptember 3.) Hétfőn az egyik brüsszeli kávéházban egy Marie Scbeer nevii 18 éves leány három revolverlövéssel agyonlőtte Breethoen gróf ismert jobboldali szenátor 22 éves fiát és azután öngyilkos lett. A nyomozás kiderítette, hogy a fiatal gróf előbb az anyjával, majd a leánnyal folytatott szerelmi viszonyt. Legutóbb szakítani akart a két nővel, amire azok elmondták egymásnak a helyzetet és elhatározták, hogy végeznek a fiatalemberrel. A leány különben áldottállapotban volt. Marie Scheer búcsúlevelében elmondja, hogy, előbb anyjával akart végezni, de erre nem volt meg a lelkiereje. A revíziós bizottság le sem tárgyalja azokat a költségvetéseket, amelyek deficittel zárainak A belügyminisztérium négy érre visszamenőleg statisztikát kér a községek bevételeiről és kiadásairól (Kolozsvár, szeptember 3.) Az általános gazdasági válság egyik természetes következménye, hogy a megyék és községek is anyagilag közel ju- totak a csődhöz. A Keleti Újság annak idején megírta, hogy milyen óriási hiánnyal zárultak ez évben a megyék és községek költségvetései. Felmerült, akkor a kérdés, miképpen fogja a kormány módját találni, hogy ezeket a nagy hiányokat pótolni lehessen. Az idő azonban telt, noha a törvény értelmében még a mult év őszén el kellett volna készíteni az 1930. évi költségvetéseket. A helyzet azonban az volt, hogy senki sem mert hozzáfogni ehhez a munkához, attól a félelemtől, hogy kiderül a riasztó valóság, a nagy deficit. Végül is kénytelenek voltak Összeállítani a költségvetéseket, hogyha ki akarták kerülni az adminisztráció működésének teljes megbénulását. Az igy összeállított megyei és községi költség- vetéseket a revíziós bizottságnak kell alapos tanulmány tárgyává tenni és határozni afelett, bogy a költségvetések a törvényes formákat respektálják-e vagy nem. A kolozsvári revíziós bizottsághoz be is érkeztek a megyék, illetve községek ez évi költség- vetései. Volt olyan megye is, amelynek költségvetése közel négy millió lej hiányt mutatott fel. Az ilyen megyék kategóriájába tartozott Szamos vármegye is. A revíziós bizottság a deficit-problémát úgy oldotta meg, hogy egyszerűen visszaküldte a költségvetést azzal a megjegyzéssel: tárgyalják le újból és a kiadásokat redukálják a minimumra. A revíziós bizottság véleménye szerint úgy a megyék, mint a községek költségvetéseiben számtalan olyan tétel szerepel, amelyet el lehet tüntetni, s ezért elvileg kimondotta, hogy mindazon költségvetések, amelyek deficittel zárultak, érdemileg csak azután kerülnek tárgyalás alá, miután a községi, illetve megyei tanácsok másodszor is az összes kiadás csökkentési eshetőségeket figyelembe vették. Információink alapján megírhatjuk, hogy a költségvetések visszaküldése több esetben eredménnyel jártak. Volt olyan eset is, amikor a prefektus reprezentációs költségeit is redukálták. Itt Írjuk meg, hogy a belügyminisztérium rendeletet küldött az összes prefekturáknak, amelyhez egy statisztikai táblázat volt mellékelve. A rendelet szerint a községi elöljáróságok, a megküldött statisztikai táblázatot kötelesek a legrövidebb időn belül kitölteni, feltüntetve az illető falu bevételeit és kiadásait 1926-tól napjainkig. A rendelet vétele után országszerte megkezdődtek ezek a statisztikai munkálatok s rövid időn belül a belügyminiszter előtt lesz az ország megyéinek, illetve községeinek anyagi helyzetképe, a hatóságok tájékozatlanok, • hogy milyen célt szolsál a rendelet ! .......... ~ (d. b.) 40 éves tapasztalat igazolja a Höfer gyermekápoló szerek jóságát
