Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-04 / 194. szám
IQ XIII. FVF. 194. SZÁM. SCfíummsjíc Kölcsön és kamat Irta: Ábrahám Sándor oki. mérnök (Kolozsvár, szeptember 2.) Madgearu és Ma- noüescu miniszterek stratégiai vitája annyi pozitiv eredménnyel mindenesetre járt, hogy a végzetesség felé közelitő krizis fennállását végre a hivatalos hatalom legfelsőbb fórumán is elismerték. A kormány eddig konokul vonakodott a válságtüneteket egyetemeseknek, állandóknak és komolysulyuak- nak elismerni. Hogyan is tudta volna különben a közterhek rohamos emelkedéséért és könyörtelen felhajtásáért az erkölcsi felelősséget vállalni és viselni ?! A krizis utolsó fázisánál a közélet elé fiskális érdekből összeaggatott lepelszövedéket, amely •különben amúgy is eléggé áttetsző volt már, továbbra összetartani már nem lehetett. Lehullása után a gazdasági agónia rémképe a maga teljes komorságában egyszerre a nyilvánosság elé került és a betegkonzilium résztvevői egyebet nem tehettek, minthogy a megdöbbentő diagnózist nyilvános buletinben a köznek tudomására hozzák. A gazdasági élietiinket gyötrő válság riasztóan súlyos és konokul makacs. Ezt ma már nemcsak átszenvedni szabad, hanem nyilvános diszkusszió tárgyává is tehető. Talán jelentkezik valaki, aki arra valamilyen gyógyszert tud és receptjét megírja. Ilyen népszerű javasszerként került bele a köztudatba az a szentencia, hogy minden hajnak okozója a tulmagas kamat, ezt kell tehát hamarosan lesorvasztani, hogy a gyógyulási folyamat megindulhasson. Kellemes idea az a kormányzatnak, amely a felelősség súlyát magáról ezzel elhárította. Minden hitelileg tönkrejutott polgárnak jóleső örömet okozott, hogy az energikus Madgearu végre alaposan a körmükre ütött a bankoknak és telhetet- lenségükért ridegen és szigorúan rájuk ripakodott. Ezzel az erélyes fellépéssel a miniszter hirtelen nagy népszerűségre tett szert a közadósi tömegek előtt, amely elfeledkezett arról, hogy az irgalmatlan adóbehajtások elrendelőjét fogadta kegyeibe... Az objektiv pénzügyi szakértő természetesen tisztában van azzal, hogy a kamatúétól kicégérezése és üldözőben ét ele komolytalan kuruzslás. Felületes tüneti kezelés, amely á gyors beavatkozás pillanatnyi sikerével keresi a hálás közmegdicsőülés ju- talmi diját. Mert, ha ez a köztudatba beszivód'ik, akkor is megmarad, amikor a varázsszertől beáll lőtt hirtelen javulás után a lefojtott kór rövidesen fokozottabb lázzal tör újból elő. Súlyosan beteg gazdasági életünknél a magas kamat kórtünet csupán. amelyet nem lehet egyszerűen a banktöké mohóságára visszavezetni. Általánosságban a szabály az, hogy a kamat mértéke a közgazdaság állapotának függvénye és ha magas a kulcs, akkor az ökonomikus szervezet egészében rejlik a hiba. Ha e szervezetet láz gyötri, akkor a kamtláb is — mint a hőmérő__magas fokra emelkedik. Gazdasági törvényeink, amelyek a siker mámorában a hóditó hatalom kiteljesülésképpen születtek meg, de különösen az agrárrseform, az ipari nacionalizátós, továbbá a „prin noi in sine“ alapon váló elzárkózás, legelőbb és elsősorban vittek mérget a gazdasági élet szabad körfolyamatába,’ amint ezt mast már Madgearu miniszter is konstatálja. Fokozták ezt a közigazgatás és a pénzügyi rendszer funkcionális hibái és az igazságszolgáltatás lassúsága, a peresités költséges volta, ami a termelési és forgalmi üzletvitel kalkulátiv biztonságát lerontotta, sőt megszüntette. Betetőzte a mérgezési folyamatot végül az, hogy az államhatalom nem gandoskadott a külföld részéről kifogásolt és a közviszonyokban eredő zavarok megszüntetéséről, ami Románia nemzetközi renoméját rendkívül alá- szállitotta cs gazdasági életünk egyeteme iránt a bizalmatlanságot fokozta. Ennek a helyzetnek az előállásában azonban nemcsak az állam, hanem annak polgársága is vétkes. Minden produktiv gazdasági faktor, _ lett légyen mezőgazda, iparas vagy kereskedő __ egyformán a teljességig kihasználta a megnyilt lehetőségeket, miközben a jelenben a belátás, a jövőre pedig az előrelátás minimális szerepkörre szorult. Az itt-ott előcsillámlott konjunktúrák jövedelmi többletét leginkább a fényűzés vitte el, ahelyett, hogy azt a gazdasági megerősödésre fordították volna. A költekező életmódot igen gyakran a depresszió periódusában sem mérsékelték, hanem a produktívnak szánt hitel terhére is folytatták. A könnyelműen hitelekre átnyergelő elemek üzleti mérlegük aggodalmas egyenlegét ugyanúgy figyelmen kivül hagyták saját háztartásuknál, mintahogy ezt a pénzügyi hatóságok tették az adóterhek kirovásánál. Az igényleszáüitást és a pénzkuporgatást hitelpénzzel és spekulációs nyereségekkel gondolták helyettesíthetni, ami természetesen kardinális nonsens. Az egyes gazdaságok lezüllötteb, lesorvadtak és rajtok keresztül természetesen a nemzeti gazdaság egyeteme is. Az utóbbi években úgy az állami, mint a magángazdaság minden aktivitását köícsönhajhászásra fordította, tehát extenzive akart pénzt szerezni, saját vagyoni státusának megfelelő fokozását, tehát, az intenzív vagyonszaporitást pedig semmiféle akcióval nem szorgalmazta. Pedig az inflációs időkből megmaradt magas kamatláb a tőkegyűjtés szempontjából nagyszerű konjunktúrát jelentett. Minden kommentár nélkül is ékesen beszél a következő összeállítás, amely Magyarország és Románia pénzintézeti betéteinek gyarapodási sebességét tünteti fel: Országok Románia Magyarország Időpontok: 1924. 1926. 1928. 1924. 1926. 1928. Egységek: millió lej millió pengő Betéti fó’összegek 11.888 22 419 29.655 122.7 470.2 882 Gyarapodás sebesége : 1 2 2.5 14 7 Mig tehát Magyarországon a betétek összege négy év alatt hétszeresre emelkedett, addig Romániában ugyanezen idő alatt a növekedés csak két és félszeres, de ez a növekedés is erősen lanyhuló irányzat lehangoló hátterében jelentkezik. A lej stabilizációját sem követte a tőkeképződés energikus nekilendülése, a lethargia változatlanul tovább tartott,.. így nem volt tényező, amely a kamat alászállását előidézhette volna, amint ez Magyarországon az egyre növekedő tőkekinálat hatása alatt bekövetkezett. A stagnáló és könnyelmű gazdálkodás nem keltett bizalmat a külföldi pénzpiacon, a kevés belső töke, amely elhelyezésre került, hasonlóan bizalmatlannak mutatkozott és ezt fokozott kamattal fizettette meg magának, Mig az eladósodni kívánó kliensek__ akár állam, akár magánosok__nem tudnak gazdagító produktivitást felmutatni, belső erőgyarapodásra szert tenni, amig bonitásuk kétes hírnevű, addig a hitel kockázata nagy, sőt állandóan emelkedő, ezért tehát a kamat, amely a kockázat mérlegelésével alakult ki, nem is szállítható le. Ezen nem a kölcsönrendszer kiépitésével, hanem csakis a belső tőkék gyarapodásával lehel segítem. Egy évvel ezelőtt Argetoianu volt miniszter azért kardoskodott, hogy 300 millió alaptőkéjű pénzintézet felállítása kimozdíthatná a kátyúból a romániai gazdasági élet elakadt szekerét. Azóta 500, millió lej alaptőkével megalakult a Societate Bancara Româna, a pénzintézet meg is kezdte működését, de a remélt pénzügyi megkönnyebbülés, elmaradt. Legújabban a Curentul vetette fel megváltó gondolatként azt a tervet, hogy a bel- és külföldön egyformán népszerű Titulescu elnöklete alatt külföldi tőke bevonásával egymilliárd lej alaptőkéjű, hatalmas bankot kell létesíteni, amely ájult gazdasági viszonyainkat életre galvanizálhatná. A nemzetközi piacon a külföldi kölcsön elnyerése érdekében ezen a címen kell propagandát folytatni,, illetve a külföldi tökét megnyerni. Bizonyos, hogy a válság jelenlegi mélypontjáról csak sikeres és kiadós kölcsönmüvelettel lehet felemelkedni. Ám, ez a kölcsön a kamatot olcsóbbá termi nem fogja, mert a fokozódó eladósodás erre igényt és alapot nem ad. A végleges jobbrafordu- lást és a tartós megváltást egyedül az intenzív töke- gyardpitás és a fokozódó gazdagodás_hozhatja meg, amihez csak a nemzet összes morális és gazdasági erejének intenzív megfeszítésével lehet eljutni. Megkötötték az eszt-román kereskedelmi szerződést. Varsóból jelentik: Az eszt-román kereskedelmi szerződést a lengyel fővárosban tegnap megkötötték és az okmányokat alá is Írták. Románia képviseletében a szerződést Madgearu ipar- és kereskedelemügyi miniszter, valamint Cezar Popescu vezértitkár Írták'alá. ♦ Francia kereskedelmi kirendeltség Kolozsváron. A francia kormány a kereskedelmi kapcsolatoknak Franciaország és Románia között való kimélyitése érdekében Kolozsváron kereskedelmi kirendeltséget állított fel. A kirendeltség vezetője Fernand Malgxad kereskedelmi attasé, aki a Mátyás király ueca 1. sz. alatt lévő hivatalos helyiségében szeptember 1-én megkezdte tevékenységét. A francia kereskedelmi attasé mindenkinek szívesen síolgál felvilágosítással és szaktanáccsal a Franciaország és Románia között létesítendő kereskedelmi kapcsolatra vonatkozólag. A bánffyhunyadi országos vásárok. Bánffyhunyad község elöljárósága lapunk utján is közli az érdekeltekkel, hogy az eredetileg szeptember 21-én és 22-én megtartani szokott országos vásárokat ebben az évben szeptember 15-én és 16-án tartják meg. * Augusztus második felében naponként 320 vagon tűzifa érkezett Bukarestbe. Bukaresti tudósítónk jelenti: Tekintettel arra, hogy szeptember 1-én hatályát vesztette a tűzifa kedvezményes vasúti tarifája, aug. hó második felében naponként átlagosan tiz tehervonat is érkezett Bukarestbe, amelyek egyenként 32 vagonból állottak és tűzifát szállítottak a főváros részére. A különböző' hatóságok és közintézmények részére aug. második felében naponta 30 vagon tűzifa érkezett, mig a többi mennyiség a magánfogyasztók között került elosztásra. „Transsylvania“ Bank Részvénytársaság CLUJ-KOLOZSVÁR Fíókinlézefck Torda Gyulafehérvár Marosujvár Maroshéviz Ditró Gyergy ószentm iklós Csíkszereda Csikszentmártor. Kézdivásárhely Mécs Kirendeltség: Aranyosgyéres Elfogad betéteket, leszámítol váltókat, bárhova teljesít átutalásokat, meghitelezéseket Zürich Valutapiac 1930. szeptember 2. Kolozsvár z ii r i c h Berlin Bukarest Budapest Bécs Prága Lenden nyitás zárlat utó Zürich _ — 8142 3260 1108125 13752 65512 25036 3262 Néwyork 51425 5147s 418S 16735 570 70740 336987 48680 16785 London 250350 2504’/s 2039 81425 2775 344375 164035 — 817 Paris 202350 202350 16475 65850 224250 2785 13260 — 662 Milano 269350 269050 2193 878 298450 370450 17649 9295 882 Prága 1526 1526 12431 49750 169150 209975 — 16407 499 Budapest 902250 902250 73455 2940 — 12403 59105 2775 2945 Belgrad 91275 Ö127s — 299 101150 125575 5981 — — Bukarest 307 307 >/8 250 — 34075 42287 201362 815 — Bécs 7270 7271 5921 2372 805750 — 4763/8 3444 2372 Berlin 12278 12280 — 40 13610 16889 80445 20391 4010 Száz: lej árfolyama: Zürichben 3077« Londonban — Budapesten 3403/i
