Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-04 / 194. szám
9 Till, ÉVF.194. SZÁM. DtODHIOM^tMÜVÉSZET Tflagyar szitiQáz 'Kovács Jmre színigazgató koncessziót kapott 'Bukarestre és a kőzet - jöoőöen megkezdi az előadásokat — Szinpártofó egy esütet áfákul (Bukarest, szeptember 2.) Kovács Imre színigazgató koncessziót kapott a bukaresti Magyar Színház megszervezésére és az ismert erdélyi színigazgató hozzá is látott az organizálás munkájához. Most Erdélyben jár, tagokat szerződtet, pénzemberekkel tárgyal s az egész ügy annyira előrehaladott stádiumban van, hogy néhány hét múlva fel is gördül a függöny a belváros egy kis színpadán és valaki elfogódott prológban rövidesen bejelenti a nagy újságot, hogy az első bukaresti magyar színtársulat első szezonja kezdetét veszi. Szeptember első felében már Bukarestben lesz az együttes és azonnal meg is kezdheti a játszást. — És a tagok? — kérdeztük Salgó Andor színházi titkárt. — Kik lesznek az uj gárda katonái a neves erdélyi színészek közül? — Erről még nem nyilatkozhatom, — feleli a titkár. — Egy azonban bizonyos: elsőrendű társulatot hoz össze igazgatóm, kitűnő zenekarral... Mert bármily óvatosságot és takarékosságot parancsolnak is a kezdet nehézségei, a szerződtetendő erők gondos kiválasztását írja elő az a körülmény, hogy fővárosi közönség számára kell színházat szervezni, amely színháznak nem szabad nivótlansággal szégyent vallania a román közvélemény szemében sem. És aztán: a román színpadokon igen jó színészek játszanak, akiknek teljesítményeit többc-kevésbé ismeri a bukaresti magyarságnak az a rétege, amelyre mint leendő szinházbajáró közönségre számíthatunk. Ezek a szavak már adnak kis éreztetőt azokból a nagy nehézségekből, amelyekkel a- bukaresti Magyar Színháznak meg kell majd küzdenie... De azért ügy a titkár, mint mindazok, akik a létesítendő színházhoz és t ámulathoz közelállóknak érzik magukat, a legnagyobb ' bizakodással tekintenek a jövő elé. — A színház, — kapjuk a további információkat, — a város szivében lesz. A helyiségnek nem tulnagy á befogadóképessege, de éppen elegendő ahhoz, hogy a tervezett, mérsékelt helyárak mellett is el tudják tartani a beférő közönség jegyárai a társulatot. — És miket fognak játszani? — Prózát, operetteket, revüket. A műsoron szerepelni fognak a legkitűnőbb irók nevei. Klasszikusok, ; modemek, komolyak és úgynevezett kasszadarab-irók egyaránt. Játszani fogjuk több kiváló román iró darabját is magyar fordításban s egymásután felvonulnak a külföld divatos szerzői mind. A közönség megszervezése. A társulat s a zenekar megszervezésénél, a repertoár összeállításánál azonban sokkal nagyobb gond a közönség megszervezése. Itt az előkészítés lelkes munkásai elsősorban előnyös bérleti rendszer kidolgozásán és megvalósításán fáradoznak. Szinte megmérhetetlenül nagy munka vár itt a kezdeményezőkre. Többször rámutattunk ugyanis arra a szervezetlenségre, amelyben a bukaresti magyarság igen nagy százaléka él. És az ily módon, mondhatni rejtve létező magyar tömegek igen sok egyedét lehet és kell számításba venni, mint magyar kulturális élvezet számára megnyerhető, tributumra rábírható adóalanyt... Csakhogy ezeket az alanyokat fel kell hajtani a nagyváros rengetegében. Prózaibb kifejezéssel élve: meg kell akvirálni Bukarest magyarságát: föl kell keresni a főváros 2700 uccájában elszórtan élő magyarokat, akik közül minden uccában lakik legalább egy, aki könnyen áldozhat hetenként legalább egyszer színházi jegyre — és akad minden városrészben legalább tiz, akiknek az évadbérlet nem okozna nagyobb anyagi megerőltetést. Ha nem is tesszük magunkévá a romantikus becsléseket, föltehetjük, hogy ötvenezer magyar él Bukarestben, tehát egy tekintélyes vidéki városra való nép. S vannak itt vezető pozíciókban levő magyarok, bank- igazgatók, magasrangu állami tisztviselők, gazdag vállalkozók, erdélyi nyomás alól idevándorolt kereskedők, tehetős iparosok, kik között számos háztulajdonos akad, — komoly megtelepültek s mellettük a jövőbe tervszerüt- lenül beleélők százai, nem is szólva a kijárási ügyekben vagy közéleti elfoglaltságuknál fogva. Bukarestben tartózkodókról, akik számára nagyszerű megpihenés és szórakozás, sőt .pénzmegtakaritási alkalom lesz a magyar színházi est. Szinpártoló Egyesület. S ebben az irányban is nagyon komoly, eredmé- I nyesnek Ígérkező munka kezdődött... Felmerült ugyanis annak a terve, hogy a jelenleg működő három magyar egyesület: A „Szent Istvánnal egyesült Magyar Társulat“, a református „Koós Ferenc-Kör“ és a „Magyar Népkör“ tagjai Szinpártoló Egyesületet létesítenek és együttesen biztosítani fogják a színházi bérletek nagy részének jegyzését. Ez csakugyan az egyetlen mód, amellyel a bukaresti magyarság számottevő elemeinek jelentős hányadát egy nyájba lehet csoportosítani. Ezeknek az egyesületeknek tagsági névsora korántsem jelenti ugyan az egész magyarságot, de kiindulópontja lesz annak a rezgésnek, amely a bukaresti Magyar Színház létezésének tudatát, az előadások iránt való érdeklődést embertől- emberhez, a vezérigazgatótól le a szegény napszámosig mindenüvé el kell hogy juttassa, ha a színház élni akar. Azt kérdezhetné valaki: van-c egyáltalában érdeklődés a bukaresti magyarokban a magyar színjátszás iránt ? Erre könnyű igennel felelni. A minduntalan megalakuló és egy-egy operettet, népszínművet nagy érdeklődés mellett eljátszó műkedvelő társulatok sikerei elég bizonyítékot szolgáltatnak erre. És éppen az elérhető anyagi siker magyarázza azt, hogy az utóbbi időben kissé elfajultak az állapotok a bukaresti magyar miiked- velcs berkeiben — eggyel több ok, hogy örömmel üdvözöljük a hivatásos magyar színészek bevonulását... A műkedvelő gárdák között példátlan vetélkedés kapott lábra. Egyik igyekezett elhódítani a másik jobb primadonnáját vagy bonvivánját, ellen-estéket rendeztek, hogy a közönség oszoljon meg, sőt fizetett őrsöket állítottak fel a műkedvelői színpadok felé vezető útvonalakon, akiknek az volt a feladatuk, hogy visszafordulásra bírják az előadásra siető publikumot: — Ng menjenek — mondták ezek, — hiszen lefújták az estét, mert megbetegedett a rendező... Súlyos konfliktusok, ádáz harcok törtek ki az egyes műkedvelői gárdák és a köréjük csoportosuló táborok között... Végtelen viták zajlottak le akörül, hogy Simon Rudi, vagy Erdélyi Jancsi énekel-e jobban, hogy Ladányi vagy Polivka-e a jobb komikus s hogy a Magyar Népkör Noszty fiu-ja ért-e annyit, mint a Tha- lia-társulat Obsitosa... A nagy harc és háborúság miatt az utóbbi időben nem is egy műkedvelői est végződött kiheverhetetlen dificitekkel, mert a versengés akkora befektetéseket tett szükségessé, hogy a végén egy ilyen előadás negyven-ötvenezer lejes kiadásokat is könyvelt el költségvetésében... De annyi haszon volt az egészből, hogy a viszály összetartott széles rétegeket ott, ahol a testvériség nem tudta az egységet megvalósítani és a műkedvelői gárdák körül felkavart viharok bizonyos mértékig szinházi kultúrát terjesztettek vagy legalább is érdeklődést szítottak a színjátszás iránt és előkészítették a talajt egy komoly, hivatásos társulat működésére. Mint értesülünk, a bukaresti színtársulat teljes névsora, a műsor és a bérlet jegyzések módja szeptember első napjaiban fog a lapokban és falragaszokon megjelenui. (j. b„) Naptárakat • • * tZLETI KÖ1TVEKET » « « TUDOMÁNYOS MUNKÁKAT e * ® SZ É Pl IgODAL«! MÜVEKET • 6 • FOLYÓIRATOKAT * 9 HETI ÉS HAVI LAPOKAT e * • ÉS MINDENNEMŰ KÖNYVNYOMDÁI MUNKÁT BÁRMILY NYELVEN, PONTOSAN KÉSZÍT A LAPKIADÓ NYOMDAI MÜINTÉZET RÉSZV.-TÁRS. CLUJ, STR. UNIVERSITĂŢII EGYETEM U. 3. A KOLOZSVÁRI MOZGOK MŰSORA: Szept. 3. Dacia (Magyar Színház) Carmen Gorso Edison Select Urania Előadások) »asárr.ap d. e. 11, d. u. 3, 5 órakor Vs4, V26, V28, V2IO órakor 724, V26, 1ls.8, ValO órakor 3, 5, 7 és 9 órakor |V24_, V26, V28,1/210-kor 724, V26,728, 7sl0 órakor lezdeto: ( hétköznap 3, 6, 9 órakor Vs4, 1/«7, V‘20 órakor V26, V28, V2IO órakor 3, 6, 9 órakor ji/24, VäG, V28,1/210-kor 726, 728,7a 10 órakor Szerda A Farkasok dala (hangosfilm) Don Juan A világ legszebb asszonva A hamis eskü Franz Léderer Császármanőver Asszony a harcmezőn Ma éjjel talán ... (hangos vígjáték) Pótkép: Tannhauser nvitánya Akit felvet a pénz szalon vígjáték
