Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-28 / 214. szám
ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ________ ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP j ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. i évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév» Telefon: 5-08, 6 94, 15 pengő. XIII. évfolyam 214-ik szám i Egyes szám ára 20 fillér.-------------------------------------------------------------gsfflM.'assKS TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24256—927. Vasárnap CÍcfcKoíozs.vir 1930 $geptember 28 A prágai hangosfilm A kormány cáfolja a szovjet elleni támadás előkészületeinek hírét Csehország a kisantsmt ellen — Oroszország felé tájékozódik — Az olaszok megállapodlak Moszkvával muníció- és petróleum-üzletekre Az eset úgy kezdődött, hogy a prágai mozgó- szinházak egy német hangos filmet mutattak be. A hangosfilmnek nem volt semmi propaganda jellege, azt adta, ami a lényege: mulattatott, szórakoztatott, felajzotta a szentimentalizmus húrjait. Egyetlen baja, hogy német volt, Ha véletlenül kinai nyelven beszéltek volna benne az emberek, nem mozdult volna meg az ueca. De németül? Abban a városban, amelynek sok évszázados német kultúrája van? Abban az országban, amelynek kormányában német miniszterek ülnek? Hallatlan, hogy milyen szemtelenek ezek a német kisebbségiek! Először csak az egyik mozgószinházat ostromolták meg a cseh patrióták, azután sorra vették a többi filmszínházakat is. Először csak egy német hangosfilm ellen tüntettek, most már minden Németországból beérkező film ellen. Eleinte csak a gépi mechanizmus német szavát kifogásolták, utána tizezerszámra tüntettek az összes csehszlovákiai németek ellen, a szinház ellen, a német kultúrintézmények ellen, beverték a Deutsches Haus ablakait és véres zajongások között ordították: le a németekkel, le a zsidókkal, éljen a cseh Prága. Két hangos filmmel állunk szemben, az egyik az a bizonyos Der unsterbliche Lump, amelyet az Ufa importált, a másik a der unsterbliche Hass, a halhatatlan gyűlölet, amelyet a cseh sovinizmus importált a küÉöldre. A cseheknek sikerült letromfol- niok a német moziipart, az uszítás és indulat spontán megnyilatkozásaiban olyan hangosfilmet produkáltak, amelytől méltán borsózhatik egész Európa müveit közvéleménye. Mindig tudtuk, hogy Csehszlovákia sem mutat több megértést a kisebbségekkel szemben, mint Ivözépeurópa más háborúból győztesen kikerült állama, de valahogy Csehszlovákia a maga elnemzetlenitő módszereit mindig tetszetősebb etikettel ellátva, selyempapiros csomagolásban adta be. Kormányzatának, parlamentjének, hivatalos szerveinek egy-egy intézkedése megtévesztette a külföldet és az a tény, hogy a csehek államépitő munkájukba bevonták a németséget, azt a látszatot keltette föl, hogy Masaryk szelleme lassanként mégis csak átitatja e nemzetiségileg any- nyira kevert és fölépítésében annyira mesterséges állam társadalmi együttélésének kereteit. A jóeszü Benes már-már elhitette népszövetségi körökkel, hogy az ő politikájától nem áll távol a népek megértése a federációs gondolat, más népek kultúrája iránti fogékonyság és íme: egy áldatlan mozifilm és elemi erővel tört ki az engesztelhetetlen gyűlölködés, azokkal a népekkel szemben, amelyek a történelem egy bizonyos szakaszában kultúrára és civilizációra tanították őket. A cseh nşmzeti elfogultságról már sok mindent hallott a közvélemény. A Prágában megfordulók megdöbbenve látták, hogy a rendőrök, soffőrök, vasúti kalauzok, a külföldivel hajlandók minden elképzelhető nyelven megértetniük magukat, csak egyedül németül nem szólalnali meg, noha németül úgy pereg a nyelvük, mint a vízfolyás. Aki ismerte Prágát a monarchia idejében, lehetetlen volt észre nem vennie, hogy a cseh kultúra milyen szépen zavartalanul virágzik hogy e városnak kettős jellege változatlanul fönnáll, de amióta a „Zlata Raha“-nak korszakát, a Wil- soni korszakot éljük, azóta a csehek egyszerűen le akarják tagadni Prága simbiozisát, a szudéta németek jelentős kulturteijesitményét, ennek a béke- szerződéssel Csehországhoz ragasztott többmilliós nemzetnek szineit, vitálitását, alkotó géniuszának lendítő erejét. Ami az Ufa hangos filmjeit illeti, a német filmgyártás talán meg fog lenni Csehszlovákia nélkül is, hisz a világ nagy és ennek a kultumemzetnek van még helye a nap alatt. Talán a csehek is azt mondják, hogy azok a német társadalmi represz- száliák, amelyek a csehországi fürdők, mintavásárok, stb. bojkottjára vonatkoznak, nem fogják elevenében érinteni Csehország gazdasági erejét. Mind (Bukarest, szeptember 26.) A lapoknak azok a hírei, amelyek háborús hangulat fel- ébresztésére voltak alkalmasak, arra késztették a kormányt, hogy határozott cáfolatot adjon ki. A félhivatalos Dreptatea határozott- hangú cáfolatot közöl annak az oroszországi újsághírnek a megcáfolására, amely szerint Románia egy angol támadó tervbe belckap- csoltan háborús készülődéssel foglalkozna. Közli a hivatalos kommüniké, hogy semmi ilyen készülődésről szó nincsen, Románia Oroszországgal szemben békét akár s ennek az akaratának két évvel ezelőtt tanúbizonyságát adta a Litvinov-egyezmény aláírásával. A csehek a szovjet felé kacsingatnak. A Lupta párizsi forrásból nagyobb cikket közöl, mely szerint Románia számára meglepetésként uj fordulat várható Csehszlovákia külpolitikájában. A cseheknek — mond ja ez az értesülés — eddig is meg volt a hajlandóságuk, hogy Oroszország felé tájékozódjanak, de nem tehették meg, szövetsége Bukaresti lapok orosz háborús híreket feszegetnek s ezek közé tartozik az a rémhír is, hogy a szovjetkormány valami óriási nynnyiségü muníciót kapott Olaszországból. E hir szerint 5000 darab aknavetőt Svájcból szerzett volna be az orosz szovjet. Komolyabban hangzó híradása azonban a bukaresti lapoknak az, hogy Oroszország és Olaszország között kereskedelmi szerződés jött volna létre az olasz piacnak petróleummal való ellátásáról. A szerződés szerint az olaszok minden petróleumsziikség- létüket az oroszoktól szerzik be s ennek ellenében a szovjet nagyobb mennyiségű ipari cikkeken kapna az olaszoktól. Ha ez a híradás megfelel a valóságnak, a román petróleumtermelés nem jelentéktelen mellőzésben részesül. két részről valószinüsithető, hogy abban a világban, amelyben megzavarták a nemzetek szükségszerű gazdasági összefüggését, amelyből kikapcsolódtak, elszigetelődtek, a gazdasági folytonosságot fenntartó tényezők, már édes-keveset számit, hogy a német filmgyártás százzal kevesebb filmtekercset helyez el Csehszlovákiában és hogy tízezer német el Mai számunk 12 oldal seík s főként a kísantant miatt, Most Csehszlovákiának közgazdasági helyzete olyanná vált, hogy a szovjettel való gazdasági kapcsolatoknak nagyjelentőségű kiépítésére kerülhet nemsokára a sor. Az angol iparpolitika, ugyanis súlyos csapást mért a csehszlovákiai gazdasági helyzetre, legutóbb különösen nehéz helyzetbe hozta a csehországi cukoripart. Párizsban úgy tudják. hogy e gazdasági helyzetnek a következményeképpen Benes megtette a lépéseket az Oroszországgal való olyan gazdasági kapcsolatoknak a felvételére, amit alkalmasnak tart az angol iparpolitikával szembeni védekezésre. Prágának ez az nj orientációja méltán kelti fel Romániának a figyelmét, mert kihatással lehet a kisantant eddigi magatartására, sőt még összetételére is. Romániára. nézve nem hozna könnyű helyzetet, az, ha eddigi szövetségese, Csehszlovákia az oroszokkal kötne messzemenő gazdasági megállapodásokat. Ezt az orientációt éppen ezért Bukarestből aggodalommal kel figyelni. A király a hadsereg ügyeiről beszélt Averescuval. A.vereseu tábornokot a király kihallgatáson fogadta csütörtökön délután. A kihallgatás nagyon hosszú ideig, több mint két óra hosszat tartott.. A lapok értesülései szerint a király Averescuval főképpen katonai ügyeket tárgyalt meg. Bizonyos, hogy Avereseu politikával ment az uralkodó elé s a lapok híreinek ez ez értelme, hogy a király igyekezett volna a politikai előterjesztésről katonai témákra terelni át a beszélgetést. Természetes, hogy ez az értesülés nem mondható biztosnak, mert a királyi audienciák bizalmas természetűek. De jellemző a hir arra, hogyan ítéli meg a közvélemény Avereseu posszibilitását. Nem tudja, elképzelni, hogy a király kor- mányképesnek ismerné el a tábornok pártját semmint ilyen pártnak a vezérével tárgyalhatna két óra hosszat. fogj;) kerülni a csehországi fürdőket, klimatikus gyógyhelyeket és turista menházakat. Viszont borzasztó pusztítást, visz a lelkekben a cseh ueea gyerekes csinytcvése, amelyet a prágai hatóságok közönye engedett földagadni, sőt az sem lehetetlen, hogy mesterségesen szította föl a lömegindulatot fehérizzásáig. Az oroszok Olaszországban kapnak maniciót
