Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-27 / 213. szám

iveji iseiöiiaa TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ IN NUMERAR Na 24256—927. CIaj~Kolozsvár, 1930 szeptember 37 SzOIJShăt ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 ívre 1200 lej, félévre 600 lej, iţegygd évre 300 lej, egy hórar-ÍOO lej. 12 oldalas szám ára 5 lel. •' ■ I—iiniiiiiiinwin 1 msmm- nini wnammi«» ..... a ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Sserkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. XIII. évSolyam 213-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévit 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Oroszország attől tart, hogy nagy offenzjva indul közelebbről ellene Romániát angol tervszerint végrehajtott háborús készülődéssel vádolja A bolgár hadsereg a Dunához vonult fel gyakorlatra — Minden román állampolgárt bevonultatnak» aki elkerülte a katonai kötelezettség teljesítését (Bukarest, szeptember 25.) Az őszi hadgyakorla­tok idején mindig különös figyelemmel szokta figyel­ni egyik ország hadvezetősége a másiknak a terveit, felkészültségeit. A hadgyakorlatok színteréből, prog­ramjából pedig a politikusok igyekeznek kimagyaráz­ni, vagy megérteni a politikai szándékokat. Sokszor tüntetés jellege is van a hadgyakorlatok katonai fel­vonulásainak. A mostani ideges életmód szezonjában, az őszi hadgyakorlatok messzemenő kombinációkra és találgatásokra adnak alkalmat. A bolgár bad -reg a Duna mentén. A bukaresti lapok jelentéseket közölnek a blogár hadseregnek a Duna mentén folyó hadgyakorlatairól. Ollenzívátél tartanak az oroszok Bukaresti lapok közük az orosz Pravda cimii lap­nak azt a cikkét is, amely arról szól, hogy a nyugati nagyhatalmak Romániának a bevonásával nagy offen­zívat terveznek az orosz szovjet ellen. A Pravda ezt magyarázza ki a román hadsereg őszi hadgyakorla­taiból és az angol tengeri haderő egy flotillájának a Fekete tengeren történt megjelenéséből is. Megírja, hogy a nyugati hatalmak szerint Oroszország a dali oldalán sebezhető a legkönnyebben, mert ott vannak a legszükségesebb gazdasági kincsei, a petróleum, a szén, a különböző ércek nagy mennyi­Ötvenéves felmentetteket is bevonultatnak a bukaresti kaszárnyákba Abból a tényből, hogy & bolgár hadsereg a román ha-1 tár mentén vonult fel, tüntetés jelleget magyaráznak ki. A Lupta szerint a bolgár hadsereg mostani, őszi gyakorlatának egyik programpontja a dunai katonai átkelés alátámasztása, másik programpontja pedig egy feltétele­zett romáin katonai átkelés és előnyomu­lás megakadályozása. A tap azt állítja éa feltűnőnek tartja, hogy a bolgár hadgyakorlatokon öt magyar tiszt és egy német tá­bornok is részt vesznek. ségei és sok más egyéb. Biztosra állítja, bogy Románia idei hadgyakorlatai és hadi készülődései is az angolok tervével kapcsolatosak. Erre mutatna az a tény is, hogy Constantáét nagyobb hadikikötővé építik fel, az építést 1931-ben fejezik be s Constantsa lenne a haditerv legelöbhöa tolt pontja, amely után Konstantinápoly és Szalomki következ­nének, mint második etape-ok. A Pravda azt Írja, hogy ezekre a készülődésekre hasonló készülődéssel igyekszik az orosz hadügyi népbiztosság felelni s ezért a feketetengeri haderő nagy megerősítését vette tervbe. Amig a kolozsvári városházán a skandalnózns je­lenetek rendezői azt akarják a világ felé mutatni, hogy itt mégsem engedik a békességes életnek a meghono­sodását, azalatt a moszkvai vörös rém mosolyogva gyúr­ja be a modern hadjárat pokoli terveinek hajóiba a muníciót: fát, ércet, gabonát & e hadi célokra terv­szerűen felgyüjtött más anyagot. Amig Bukarestben személyi törtetések igyekeznek felborítani a kormány miniszteri listáját, azalatt Románia gazdaságügyi fő- delegátusa a népszövetségi bizottság ülésén, védelmet kér az oroszok támadó felkészültségével szemben, amely legközvetlenebbül ránk igyekszik zuditaní a hajőrakományok veszedelmét, még akkor is, há nyu­gateurópai és akkor is, ha az amerikai kikötők neveit írják fel adresszkéut a hajófalakra. Ebben a zűrzavarban, amikor nem ágyúgolyóval, gránáttal, lángszóróval, hanem az árak lerontásával zúdítják reánk a gazdasági katasztrófát, Catuneanu professzor a városháza közgyűlési termének padjait recsegteti, fogvicsorgatva kavarja a gyűlölködés viha­rát és kiáltozza a világ felé, hogy itt nincsen jog és ebben az országban nincsen helye az emberi legtermé­szetesebb jogoknak. Ha mi, kisebbségi elemek a fel­forgatás viharának tudnánk és akarnánk örülni, vi­gyorogva kacaghatnánk, örvendezhetnénk a kolozsvári városházi botrány felett. Afölött, hogy nem ismerik fel a viharszitók annak a vésznek a magvait, amit Liuaégcaen hiutegetnek. A gondolkodó ész azonban túl akar látni a falu határán és a mai napnak alkonyán és a maga életét, a mai polgári életet igyekszik belo- állitani, beleképzelni az egyetemes emberi életbe. Ha azok nem látják, akiknek sokkal inkább kötelességük volna gyorsan észrevenni, mi akkor is tisztán látjuk, hogy itt nagy bajok vannak, amik a ma ránk neheze­dett megélhetési tehetetlenségünk terhének ködrétegét döngetik. Az orosz a nyakunkon van. akár vesszük komolyan a fenyegetéseit, akár hisszük az ő még na­gyobb tehetetlenségének a látszatok mögötti valóságát. Mert eemmiképpen sem érthető másképpen az orosz partokról utrainditott különös munició, mint úgy, hogy utrainditó oka a politika és célja a politikai tüntetés. A mezőkről összegyűjtött gabonát begyurják a hajók­ba, még akkor is, ha nem marad betevő falatjuk sem azoknak, akik a mezők termését learatták. Csak a kí­méletlen diktatúra teheti meg ezt a saját népével ezemben, amelyre ráparancsolja a szenvedést és éhe­zést, ha a szezontüntetés terveibe ezt iktatják be. Az épületfát kiszállítják az orosz erdőkből, még akkor is, ha hajléktalanul veszi meg az Isten hidege a szov­jeturalmat nyögő emberek tömegét. A világ egy idő óta azon az állásponton volt, az orosz vörösuralommal «zemben, hogy magára kell hagyni s minden külső be­avatkozás nélkül megérlelődik önmagában a biztos bu­kása. A szovjetdiktatura számára ez a nyugateurópai álláspont volt a legkibirhatatlanabb csapás és nem tudja a fennmaradási taktikájába beleilleszteni azt a valóságot, hogy észre sem akarják venni. A külső tá­madások kedveztek volna a terveinek, az átalakulás akadályait és nehézségeit, kudarcait a háborúval indo­kolták volna. Ez nem adatott meg a számukra s most ők jelentkeznek. Kitépik a földből a fát, a lakosság egy részének a kezéből a kenyeret és a súlyos gazda­sági válság nyugati piacaira ontják, de nem azért, hogy ide segítséget hozzanak, hanem éppen ellenkező­leg. Először: azt akarják ezzel mondani, hogy ők ol­csón adhatnak, mert nem fizetnek semmit a fáért az erdőtulajdonosnak, a búzáért a földbirtokosnak s a kisgazdáknak, nem lévén magántulajdon. Másodszor: az európai agrártermelés árait akarják felbontani, hogy az éhség boruljon rá az orosz határokat környező országok népeire a ez az idezuditott nyomor egyenges­se az Ő haladásának útját. Azt kihagyta a számításból az orosz dumping terve, hogy Európában észreveszik a tüntető hajórakományok súlyos ámyfoltjait is, ame­lyek pedig csontvázujjaikkal kisérik a hajók útját: nemcsak a fa, buzakalász, érc tulajdonjoga nem került pénzbe a vörös diktatúrának, hanem ingyen van szá­mára az ember is, akinek munkaerejével és életével ogy rendelkezik, mint a napszámos a kapanyéllel. A bukaresti lapok széles cikkekben foglalkoznak azzal a rendelettel és annak hatásaival, amit a had­ügyminisztérium bocsátott ki a katonai szolgálat alól felmentettek felülvizsgálása végett. A rendelet felül­vizsgálatra utasít minden olyan bukaresti lakost, aki bármilyen okból nem teljesített katonai szolgálatot. A vizsgálatok visszanyúlnak a 10—15 év előtti időkbe, annak a megállapítása alapján, hlogy nagymérvű csalások és kijátszások történ - ttek a háború alatt, mint as azutáni idők­ben. A miniszteri rendeltet szerint ötvenéves életkorig kell számot adnia mindenkinek, hogy miért kerülte el a katonáskodást. Azokat, akikről kiderül, hogy nem a saját hibájukból, vagy vétkükből maradtak ki a ka­tonai kötelékekből, két évre büntetik, azokat pedig, akikre a mnlasztást, vagy bűnösséget rásütik, öt évi büntetéssel sújtják. Felülvizsgálják azoknak a katonai viszonyait is, akik a háború alatt a Regátban, mint internáltak él­Ezért nem veszedelmes végeredményben az emberi­ségre ez a dumping-felvonulás. Azonban itt Romániában a megélhetés legfőbb re­ménységei fűződtek azokhoz az agrárkonferenciákhoz, amelyek Bukarestben kezdődtek, Szinajában folyta­tódtak és Varsóban jutottak el felépített tervekhez. Ebbe a reménységbe belerobbantak az orosz hajóra­kományok átkai. Jön a tél és a krízis bombaesirái sza­kadoznak fel. Mert ha nyugaton el is jelent éktelene­tek, vagy, mint külföldiek' nem teljesítettek katonai szolgálatot. Ezek közé tartozik nagyon, sok olyan erdélyi román, akik sem a román hadseregben, sem a magyar had­seregben nem voltak katonák. A tévesen, vagy vétkesen felmentetteknek éa ál­talában azoknak, akik a szolgálati kötelezettség alól valamilyen ürüggyel kibújtak, a behivása már meg­kezdődött. A bukaresti lapok sok panaszt közölnek, amelyek arról szólanak, hogy SO—50 éves embereknek kell bevonuMok a kaszárnyákba. A Lupta szerint, mintegy 1400 ilyen kiszuperált férfi­nak a behivása van folyamatban. A lap azt kéri, hogy az öreg, családos emberekkel szemben méltányló« elbá­nást tanúsítsanak s a katonai szolgálatukat redukálják le legalább hat hónapra. Bukaresti lapokban jelentek meg hírek arról, is, hogy hasonló rendelettel foglalkoz­nak az erdélyi katonai kerületi parancsnokságok is. dik a vörös gabonatüntetés, nekünk nyakunkra dobta idegesítő, nyomorúságot okozó veszedelmeit az orosz szomszéd. Mindezt el lehet hárítani, ha van hozzá ko­moly elszántság és van öntudat a támadás felismerésé­re. Amikor ilyen súlyos problémák támadják a nép megélhetését, akkor itt gyülöletacsarkodással foglalko­zik az egyetemi professzor a kolozsvári városházán. Ezért nehezebb a romániai védekezés, mint a többi szomszédoké. Mai számunk 12 oldal Az orosz tfűmping

Next

/
Thumbnails
Contents