Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-25 / 211. szám
3 XIII. ÉVF. 211. SZÁM. A városházi botrányok hősei Az egyik azt kiálltotta be a tanácsülésre: rablók! Botokkal felfegyverkezett hallgatóság Az atmoszféra, amiben a „kincses“ város szomorú költségvetését tárgyalták (Kolozsvár, szeptember 23.) A kolozsvári városházára bevitték a botrányokat s most csak a jogtisztelct fölényes felülkerekedése tudná a városháza tekintélyét visszaszerezni. Mert arról van szó mindenekelőtt, hogy a polgárság, amikor felnéz a városházára, az utóbbi pár hónap óta nem érzi azt a tiszteletet, ami egy komoly tanácskozó képviseleti testületnek ki szokott járni. A tanács. A városatyák. Komoly fogalmak ezek, amelyeknek a mostani tanácsközgyülcsek lefolyásai nem felelnek meg. S a lakosság maga már nem tudja, hogy nevetségesnek tartsa-e azt, ami ott történik, vagy mélységesen elkeseritó'nek. Ezerkilenszázharmincat Írunk s a városháza tanácskozó terméből olyan zaj hallatszik le a szépséges főtérre, mint amilyen zajt a legeldugottabb falu legényei sem a községházán szoktak csapni. Kul- turváros. Erdélyi főváros. És tanácsos urak az uccáról bevonult emberekkel együtt sivitanak, csapkodnak, tombolnak, dobognak, padokat vernek. Egyáltalában nem lehet csodálkozni azon, hanem a dolog természetszerű iajulása, hogy az uccáról bevitt elem egyszerűen úrrá akar lenni Kolozsvár városa felett s odakiáltja a polgármesternek: most hallgasson mindenki, mert mi kezdünk beszélni. % Megtámadták a polgármestert is. Amikor a rendőrség bevonult, hogy lecsendesitse azokat a zavargókat, akik kezdetben a liberális—cuzista tanácsosokkal együtt zúgtak, csapkodtak, doboltak, de aztán át akarták venni a szót, akkor néhány apró jelenet siklott el, amik a helyzet ismertetésére megörökítést kívánnak. Amint a Keleti Újság tegnap megírta, a rendőrök csak egyet távolítottak el. A többi, amikor rendőrökért küldöttek, elhallgatott. Pedig szervezetten egy csoportot alkottak, a blokk mögötti padsorokban s közöttük volt olyan, aki feltűnően magasra tartotta a botját, mintha azt akarta volna mutatni, hogy sokféleképpen fel vannak készülve. Egymást bökdösték és a Catuneanu professzor nyelvki- tagadási elméletére ők zúgták a szentesítést, szembe az európai közvéleménnyel. Ők csinálták a lármát, hogy a magyarnyelvű felszólalást zavarják. Amikor a nemzeti párt kolozsvári elnöke egyszer a terem kiürítését igyekezett emlegetni az elnöklő polgármester számára, akkor a blokk tanácsosai tiltakoztak ez ellen. A polgármester pedig nem mutatkozott hajlandónak erre. A felkavart ilyen vihar nem szokott megállani ott, ahol a rendezők akarják. így lehet megérteni azt, hogy az igy beszabaditott elemek délben az előcsarnokban megtámadták azt a Mihali polgármestert, akit az azelőtti napon intő jelre éljeneztek. A várostól elbocsátott volt alkalmazottak, várossal üzletet kötni szokott külvárosi fékezhetetlen kortesek gyülekező helye lett a tanácsterem, akik nem tudják hol vannak, mit csinálnak, csak tombolnak, magyarokat fenyegetnek és kiáltják, hogy nem engednek nyelvhasználati jogot. Akit kivezettek, az is azt kiáltotta, amikor Bornemissa Sebastian elitélő kijelentést Í3 tett, hogy ő blokkista. Még azt sem értette meg, hogy ezúttal — mert véletlenül nem a nyelvhasználatról volt akkor szó — a szolidaritás elutasításáról történt kijelentés. Rablók! Azonban hangzottak el súlyosabb szavak is. Á kivezetett volt vámszedő kétszer is rákiáltott a tisztelt tanácsra : — Báblók! Amikor az ajtón kifelé vezették, akkor is azt kiáltotta vissza: — Bábiák! Románul kiáltotta: Hoţi! Ilyent még nem hallottak azok a falak mindmostanig. Hova fejlődik ez az állapot, ha itt nem igyekeznek a városi tanács súlyát, tekintélyét megmenteni? Az illetőt levezették a rendőrségre, a gyűlés végéig ott tartották, akkor szabadon engedték és az ügyészségnél feljelentették. Amikor ez a zaj elmúlt az ülésteremben és a költségvetést tovább tárgyalták, egyszer csak hatalmasat csaptak a főbejárat ajtajára. A tárgyalás hirtelen megakadt, mert mindenki az ajtóra nézett: mi van megint? Semmi az egész. Egy részeg ember kifeszitett mellel, diadalmasan bevonult a padsorok közé s az ajtóra azért csapott rá, mert meg akarta mutatni a világnak, hogy ő jön. Tüzes szemekkel végigmérte dühösen a tanácsot s talán csak azért nem szólt semmit, mert nem szólt hozzá senki. Amikor látta, hogy senki sem köt bele, felment a karzatra s onnan nézett úgy le, mint aki haragban van a faluval. Apadsorokban zsúfolva ültek az emberek. A megszavazott segélyek. Ebben a keretben tárgyalták a város költségvetését, részleteiben. A magyar tanácsosok ebben a vitában már nem vettek részt és a szociáldemokraták közül is csak kizárólag a két román anyanyelvű: Russu Simeon és Stroia György. Mindketten nagyon jól megállották ebben a szerepben a helyüket. Russu szólalt fel az ellen a szándék ellen, amely le akarta szállítani a kisebbségi iskolák városi segélyét. Socol Aurél dr. a délelőtt elhangzott magyarpárti indítványra kijelentette, hogy méltányosnak tartja az indítványt s a jövőre nézve Ígéretet is tesz, most háromszázezer lejnek a felvételét javasolja. Úgy Stroia, mint Russu szociáldemokraták a munkanélküli segélynek a költségvetésbe beállításáért A leggazdaságosabb és legmegbízhatóbb zörejmentes vételt csak a »IARTA« FÜTŐ ÉS ANŐD AKKUMULÁTOROK biztosítják Varia Accumulator mondottak beszédeket. Kifejtették, hogy Európa minden városának fontos problémája a munkanélküliség kérdése, mindenütt a legnagyobb áldozatokat hozzák 3 itt, ahol a legsúlyosabb a helyzet, nem hunyhatja be a város a szemét. Felolvasták a közigazgatási törvénynek azt a pontját, amely kötelezővé teszi a munkanélküli segélyalapnak a költségvetésbe iktatását. Haţieganu Emil dr. a törvény kötelező pontjára hivatkozva, elfogadta a javaslatot. A zsidó kórház százezerlejes évi segélyét törülték a költségvetéstervezetből, ez ellen Fischer Tivadar szólalt fel újból s ennek a visszaállítását is megszavazták. Törülték a tervezetből a többi segéllyel együtt a görög keleti katedrális ötszázezer lejét is, aminek a visszaállítását Haţieganu Emil indítványára megszavazták. De elhangzott a kisebbségi iskolák segélye ellen is egy pár felszólalás, egészen téves felfogásból és beállításból. Akik ezeket mondották, nem ismerik a kérdés törvényes alapjait és súlyos a félremagyarázás. Az utolsó szó A szeptemberi tanácsülés Stroia szociáldemokrata felszólalásával, végződött. Egy egyszerű munkásember állapította meg beszédében végszóként, hogy nagyon szomorú gyűlés volt, Kolozsvár tanácsának ülése. A városnak szüksége van azoknak az értékes képességeire tudására, akik ragaszkodnak' a nyelvhasználati jogukhoz. Súlyosan el kell Ítélni azokat, akik itt zavart keltenek. A város, a lakosság érdekei parancsolóan követelik, hogy a legközelebbi ülésre biztosítsák a jogot, mely szabadon lehetővé teszi mindenkinek, hogy itt akár magyarul, akár németül nyugodtan beszélhessen, ahogyan magát' a legjobban kifejezni tudja. Ezek a feljegyzések is hozzátartoznak a városi köz- igazgatás históriájához. Az eltávolítót! nagykárolyi Kossuth-szoforoi visszakéri a magyarság, hogy templomba helyezze el (Nagykároly, szeptember 23.) A Magyar Párt nagykárolyi intézőbizottsága az elmúlt napokban ülést tartott, amelyen Görög István asztalosmester, tanácstag érdekes indítványt tett. Amint ismeretes, 1920-ban a nagykárolyi hatalmas bronz Kossuth- szobrot eltávolították talpazatáról és azt a város gazdahivatalának bejárójánál helyezték el, ahol a pásztorok subájának fogasaként szerepelt. Görög István azzal a javaslattal állt elő, hogy a párt helyi tagozata lépjen érintkezésbe a város vezetőségével és kérjék el a Kossuth-szobrot, hogy azt méltó helyre, valamelyik templomba helyezzék el. Az intézőbizottság magáévá tette Görög István javaslatát és megteszik a szükséges lépéseket, hogy Kossuth Lajos bronzszobra helyet változtasson. Ugyancsak itt Írjuk meg, hogy dr. Suchterits Béla intézőbizottsági elnök lemondott a helyi tagozatban viselt tisztségéről, amelyet deiglenesen töltött be. Az intézőbizottság a lemondást elfogadta és közelebbről közgyűlést hivnak össze, hogy az elnökválasztást megejtsék. A jelek szerint dr. Vetzák Edét fogják megválasztani elnöknek* aki a magyarság osztatlan bizalmát birja. Bethlen István októberiben két hetet Törökországban tölt (Budapest, szeptember 23.) Gróf Bethleii István ma*gyar miniszterelnök októberben Törökországba utazik. Ezzel kapcsolatosan a félhivatalos sajtóiroda azt jelenti, hogy Bethlen törökországi utjának nincs különösebb politikai jelentősége. Tisztán udvariassági látogatást tesz, amely alkalommal a magyar miniszterelnök Kemál pasának lesz a vendége és pár hetet fog Törökországban időzni. AZ ODOL a kővetkező hatással bin 1. A száj és a fogak alapos tisztítása és tartós fertőtlenítése. 2. üdítő hatás, az idegrendszer felfrissítése, felélesztése. 3. A száj rossz szagának eltávolítása és tiszta, jóillatu leheílet teremtése.
