Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-25 / 211. szám

3 XIII. ÉVF. 211. SZÁM. A városházi botrányok hősei Az egyik azt kiálltotta be a tanácsülésre: rablók! Botokkal felfegyverkezett hallgatóság Az atmoszféra, amiben a „kincses“ város szomorú költségvetését tárgyalták (Kolozsvár, szeptember 23.) A kolozsvári városhá­zára bevitték a botrányokat s most csak a jogtisztelct fölényes felülkerekedése tudná a városháza tekintélyét visszaszerezni. Mert arról van szó mindenekelőtt, hogy a polgárság, amikor felnéz a városházára, az utóbbi pár hónap óta nem érzi azt a tiszteletet, ami egy komoly tanácskozó képviseleti testületnek ki szokott járni. A tanács. A városatyák. Komoly fogalmak ezek, amelyek­nek a mostani tanácsközgyülcsek lefolyásai nem felel­nek meg. S a lakosság maga már nem tudja, hogy ne­vetségesnek tartsa-e azt, ami ott történik, vagy mély­ségesen elkeseritó'nek. Ezerkilenszázharmincat Írunk s a városháza tanácskozó terméből olyan zaj hallatszik le a szépséges főtérre, mint amilyen zajt a legeldugottabb falu legényei sem a községházán szoktak csapni. Kul- turváros. Erdélyi főváros. És tanácsos urak az uccáról bevonult emberekkel együtt sivitanak, csapkodnak, tom­bolnak, dobognak, padokat vernek. Egyáltalában nem lehet csodálkozni azon, hanem a dolog természetszerű iajulása, hogy az uccáról bevitt elem egyszerűen úrrá akar lenni Kolozsvár városa felett s odakiáltja a pol­gármesternek: most hallgasson mindenki, mert mi kez­dünk beszélni. % Megtámadták a polgármestert is. Amikor a rendőrség bevonult, hogy lecsendesitse azokat a zavargókat, akik kezdetben a liberális—cuzista tanácsosokkal együtt zúgtak, csapkodtak, doboltak, de aztán át akarták venni a szót, akkor néhány apró jele­net siklott el, amik a helyzet ismertetésére megörökí­tést kívánnak. Amint a Keleti Újság tegnap megírta, a rendőrök csak egyet távolítottak el. A többi, amikor rendőrökért küldöttek, elhallgatott. Pedig szervezetten egy csoportot alkottak, a blokk mögötti padsorokban s közöttük volt olyan, aki feltűnően magasra tartotta a botját, mintha azt akarta volna mutatni, hogy sokféleképpen fel vannak készülve. Egymást bökdösték és a Catuneanu professzor nyelvki- tagadási elméletére ők zúgták a szentesítést, szembe az európai közvéleménnyel. Ők csinálták a lármát, hogy a magyarnyelvű felszólalást zavarják. Amikor a nemzeti párt kolozsvári elnöke egyszer a terem kiürítését igye­kezett emlegetni az elnöklő polgármester számára, akkor a blokk tanácsosai tiltakoztak ez ellen. A polgármester pedig nem mutatkozott hajlandónak erre. A felkavart ilyen vihar nem szokott megállani ott, ahol a rendezők akarják. így lehet megérteni azt, hogy az igy beszabaditott elemek délben az előcsarnokban megtámadták azt a Mihali polgármestert, akit az az­előtti napon intő jelre éljeneztek. A várostól elbocsátott volt alkalmazottak, várossal üzletet kötni szokott külvárosi fékezhetetlen kortesek gyülekező he­lye lett a tanácsterem, akik nem tudják hol vannak, mit csinálnak, csak tom­bolnak, magyarokat fenyegetnek és kiáltják, hogy nem engednek nyelvhasználati jogot. Akit kivezettek, az is azt kiáltotta, amikor Bornemissa Sebastian elitélő kije­lentést Í3 tett, hogy ő blokkista. Még azt sem értette meg, hogy ezúttal — mert véletlenül nem a nyelvhasz­nálatról volt akkor szó — a szolidaritás elutasításáról történt kijelentés. Rablók! Azonban hangzottak el súlyosabb szavak is. Á kive­zetett volt vámszedő kétszer is rákiáltott a tisztelt ta­nácsra : — Báblók! Amikor az ajtón kifelé vezették, akkor is azt kiál­totta vissza: — Bábiák! Románul kiáltotta: Hoţi! Ilyent még nem hallottak azok a falak mindmostanig. Hova fejlődik ez az álla­pot, ha itt nem igyekeznek a városi tanács súlyát, te­kintélyét megmenteni? Az illetőt levezették a rendőr­ségre, a gyűlés végéig ott tartották, akkor szabadon engedték és az ügyészségnél feljelentették. Amikor ez a zaj elmúlt az ülésteremben és a költ­ségvetést tovább tárgyalták, egyszer csak hatalmasat csaptak a főbejárat ajtajára. A tárgyalás hirtelen megakadt, mert mindenki az aj­tóra nézett: mi van megint? Semmi az egész. Egy részeg ember kifeszitett mellel, diadalmasan bevonult a padso­rok közé s az ajtóra azért csapott rá, mert meg akarta mutatni a világnak, hogy ő jön. Tüzes szemekkel végigmérte dühösen a tanácsot s talán csak azért nem szólt semmit, mert nem szólt hozzá senki. Amikor látta, hogy senki sem köt bele, fel­ment a karzatra s onnan nézett úgy le, mint aki harag­ban van a faluval. Apadsorokban zsúfolva ültek az em­berek. A megszavazott segélyek. Ebben a keretben tárgyalták a város költségvetését, részleteiben. A magyar tanácsosok ebben a vitában már nem vettek részt és a szociáldemokraták közül is csak kizárólag a két román anyanyelvű: Russu Simeon és Stroia György. Mindketten nagyon jól megállották eb­ben a szerepben a helyüket. Russu szólalt fel az ellen a szándék ellen, amely le akarta szállítani a kisebbségi is­kolák városi segélyét. Socol Aurél dr. a délelőtt elhang­zott magyarpárti indítványra kijelentette, hogy méltá­nyosnak tartja az indítványt s a jövőre nézve Ígéretet is tesz, most háromszázezer lejnek a felvételét java­solja. Úgy Stroia, mint Russu szociáldemokraták a munkanélküli segélynek a költségvetésbe beállításáért A leggazdaságosabb és legmegbízhatóbb zörejmentes vételt csak a »IARTA« FÜTŐ ÉS ANŐD AKKUMULÁTOROK biztosítják Varia Accumulator mondottak beszédeket. Kifejtették, hogy Európa min­den városának fontos problémája a munkanélküliség kérdése, mindenütt a legnagyobb áldozatokat hozzák 3 itt, ahol a legsúlyosabb a helyzet, nem hunyhatja be a város a szemét. Felolvasták a közigazgatási törvénynek azt a pontját, amely kötelezővé teszi a munkanélküli se­gélyalapnak a költségvetésbe iktatását. Haţieganu Emil dr. a törvény kötelező pontjára hivatkozva, elfogadta a javaslatot. A zsidó kórház százezerlejes évi segélyét tö­rülték a költségvetéstervezetből, ez ellen Fischer Tiva­dar szólalt fel újból s ennek a visszaállítását is megsza­vazták. Törülték a tervezetből a többi segéllyel együtt a görög keleti katedrális ötszázezer lejét is, aminek a visszaállítását Haţieganu Emil indítványára megsza­vazták. De elhangzott a kisebbségi iskolák segélye ellen is egy pár felszólalás, egészen téves felfogásból és beál­lításból. Akik ezeket mondották, nem ismerik a kérdés törvényes alapjait és súlyos a félremagyarázás. Az utolsó szó A szeptemberi tanácsülés Stroia szociáldemokrata felszólalásával, végződött. Egy egyszerű munkásember állapította meg beszédében végszóként, hogy nagyon szomorú gyűlés volt, Kolozsvár tanácsának ülése. A vá­rosnak szüksége van azoknak az értékes képességeire tudására, akik ragaszkodnak' a nyelvhasználati jogukhoz. Súlyosan el kell Ítélni azokat, akik itt zavart keltenek. A város, a lakosság érdekei parancsolóan követelik, hogy a legközelebbi ülésre biztosítsák a jogot, mely sza­badon lehetővé teszi mindenkinek, hogy itt akár magya­rul, akár németül nyugodtan beszélhessen, ahogyan ma­gát' a legjobban kifejezni tudja. Ezek a feljegyzések is hozzátartoznak a városi köz- igazgatás históriájához. Az eltávolítót! nagykárolyi Kossuth-szoforoi visszakéri a magyarság, hogy templomba helyezze el (Nagykároly, szeptember 23.) A Magyar Párt nagykárolyi intézőbizottsága az elmúlt napokban ülést tartott, amelyen Görög István asztalosmester, tanácstag érdekes indítványt tett. Amint ismeretes, 1920-ban a nagykárolyi hatalmas bronz Kossuth- szobrot eltávolították talpazatáról és azt a város gazdahivatalának bejárójánál helyezték el, ahol a pásztorok subájának fogasaként szerepelt. Görög István azzal a javaslattal állt elő, hogy a párt helyi tagozata lépjen érintkezésbe a város vezetőségével és kérjék el a Kossuth-szobrot, hogy azt méltó helyre, valamelyik templomba helyezzék el. Az in­tézőbizottság magáévá tette Görög István javaslatát és megteszik a szükséges lépéseket, hogy Kossuth Lajos bronzszobra helyet változtasson. Ugyancsak itt Írjuk meg, hogy dr. Suchterits Béla intézőbizott­sági elnök lemondott a helyi tagozatban viselt tiszt­ségéről, amelyet deiglenesen töltött be. Az intéző­bizottság a lemondást elfogadta és közelebbről köz­gyűlést hivnak össze, hogy az elnökválasztást meg­ejtsék. A jelek szerint dr. Vetzák Edét fogják meg­választani elnöknek* aki a magyarság osztatlan bizal­mát birja. Bethlen István októberiben két hetet Törökországban tölt (Budapest, szeptember 23.) Gróf Bethleii István ma*gyar miniszterelnök októberben Török­országba utazik. Ezzel kapcsolatosan a félhivatalos sajtóiroda azt jelenti, hogy Bethlen törökországi utjának nincs különösebb politikai jelentősége. Tisztán udvariassági látogatást tesz, amely alkalom­mal a magyar miniszterelnök Kemál pasának lesz a vendége és pár hetet fog Törökországban időzni. AZ ODOL a kővetkező hatással bin 1. A száj és a fogak alapos tisztítása és tartós fertőtlenítése. 2. üdítő hatás, az idegrendszer felfris­sítése, felélesztése. 3. A száj rossz szagának eltávolítása és tiszta, jóillatu leheílet teremtése.

Next

/
Thumbnails
Contents