Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-25 / 211. szám
ă XIII. ÉVF. Éli. SZÁM. Henry Ford most Európát készül meghódítani Párisi sajtó foga dia fás asz autókirálynáíf aki szerint az amerikai gyárak sorra bevonulnak Európába és itt fognak gyártani (Paris, szeptember hő,) Kaphatott kezekkel, szürke ruhában ül fejedelmi apartementjében az a csontos, eovány öregember, aki egymaga csinált történelmet, akinek nevét jobban ismerik Grönlandiéi a Fokföldig és Nowyorktól Tokióig, mint bármely politikusét, mozicsillagét, sportbálványét, vagy Íróét. Itt ül 18 év után először ismét egy párisi luxushotelben és beszél. Henry Ford beszél. A körülötte ülő' újságírók pedig, meredten figyelik a szavát. Mióta megérkezett ..Európába, nem szólt egy szót se. Hiába ostromolták a legnagyobb világlapok tudósitói, hiába könyörögtek, ha csak egy tiz szavas interjúért is, a mindenható autókirály hallgatott. Gyerekes öregember módjára élvezte Parist, megvásárolt egy csomó ócska lim-lomot, kiérdemesült cséplő- géplokomotivokat, szúrágta bútorokat, múzeuma számára, vidáman sétálgatott gyalogszerrel a párisi uccán, be-bet«rt a társaságával egy-egy lokálba, hogy Vichy- viz mellett figyelje kritikus, szúrós tekintettel a fény városának ugrándozását. Champagncrt nem ivott, mert Henry Ford dühös és elszánt hive a prohibiciónak. — Igenis, mondja most is az ujságirók előtt, a pro. hibiciő 'jön és meghódítja a világot. (De csak ennyit mond. Hogy hogyan, arról már nem beszél Henry Ford. Mert megszokta, hogy a szavát szentirásnak vegyék és ha egyszer ő valamit elhatároz, az úgy is legyen. Ugyanígy nyilatkozik arról a tervéről is, hogy elárasztja Európát és különösen Franciaországot apró Ford-kocsik helyett hatalmas ujtipusu túraautókkal. Hiába veti ellen valaki a hallgatóság közül, hogy ami lehetséges Amerikában, nem lehetséges ideát, minálunk. Itt drágább a benzin, nagyok az adók. Az emberek szeretnének nagy kocsit, de nőm tudják megfizetni. Mr. Forddal nem lehet vitatkozni. A ceru- za'jával egyet koppant az asztalra és kijelenti:) — Ezt csak bizzák ránk, mi ezt jobban tudjuk. Azt kell adni a népnek, amire szüksége van. A nép nagykocsit akar, amely odavigye, akkor cs olyan gyorsan, amily gyorsan menni akar. Mi ilyen 'kocsit csináltunk és ilyet is fogunk csinálni. A publikum nem sajnálja majd a drágább benzint, meg a nagyobb adót, ka jó kocsit és jó eredményt kap a pénzéért. (Ford persze nem fejtette ki részletesen, hogy honnan vegye a publikum a pénzt. Azt kell hinni azonban, hogy Európában is azt a nagy jóléti hullámot akarja elinditani, ami Amerikában csak nemrégiben olyan dicsőséges kraehra vezetett. Mert igy folytatja:) — Európai gyárainkban, amit most rendezünk be Németországban, Belgiumban és Hollandiában, ugyanazokat a béreket fizetjük majd, mint fizetünk amerikai gyárainkban. Ezek a bérek az eredménnyel lesznek ■arányosak. És ennek a metódusnak bevezetése óriási hatással lesz az egész európai ipar fejlődésére. — Magas béreket kell fizetni, folytatta Ford szentenciáit, hogy felemeljük a vásárlóképességet. A gyártási költségeknek egyenlőiknek kell lenni az egész világon. Az emberek annyit keresnek, amennyit dolgoznak. (Mister Ford azt is elmesélte, hogy új európai gyáraiban ezentúl egész kocsikat gyártanak majd és nemcsak montírozni fognak Amerikából importált alkatrészeket. „így ki fogunk az európai magas vámokon“, mondotta mosolyogva.) [(Elérkeztünk a vámokhoz, Henry Fordnak erről is meg van a maga véleménye. Elég különös:) — Az uj amerikai vámtarifa, jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon, jó dolog. Erre az európai országok szintén magas vámokkal felelnek, ez is jó dolog. Mert mi következik ebből? Az, hogy az amerikai vállalatok bevonulnak Európába és itt fognak gyártani. [(Valaki félénken közbevetette, hogy Európában igen rossz Látást keltett az uj amerikai vámemelés. Ford egy pillantással lesújtotta a közbeszólót és lesújtotta Európát. Aztán, mint olyan emberhez illik, aki cselekedni szokott és nem törődik azzal, hogy mit szólnak éhhez a többiek, csak ennyit mondott:) — Annyi baj legyen. (Mr. Fordot ezután ellialmozták az ujságirók kérdésekkel, párisi tapasztalatairól, oroszországi üzleteiről. Ford mindenre felelt röviden, apodiktikusan. Hogy Oroszországgal nincs baj, mert megfizeti, amit vásárol, bogy Franciaország soha nem viheti semmire, amig a munkások napi egy dollár 12 centet keresnek csak stb., stb. Egyszerre megjegyezte:) — Csak azt Írják ám, amit én mondok, nem pedig azt, amit maguk gondolnak. Mert én nem felelek azért & sok zöldségért, amit nekem tulajdonítanak. ^Valaki megjegyzi: Megelégszünk, ha azért felfii, amit mondott. Az amerikai ujságirónépség nem ijedős fajta.) (Most azonban érdekes fordulathoz ért az interjú. A gépkorszak és a tulprodukció problémáihoz értünk és ekkor Ford a következő nagyfontosságu kijelentést tette:) — Ha sikerül a tervem, rövidesen becsukom a gyáraimat minden évben l?ét hónapra, esetleg háromra. Ez alatt az idő alatt munkásaink más dolgot végezhetnek. A legjobb az lenne, ha földmivelésscl foglalkoznának ezalatt. (Túlságos részletekbe itt sem ment Ford, nem beszélt nevezetesen arról, hogy hol akarja dolgoztatni (Berlin, szeptember 23.) A Börsen Kurír értesülése szerint Románia minden ellenkező biresztelés dacára, nagyszabású kölcsöntár- gyalásokat folytat itteni pénzcsoportokkal. Hírek szerint Románia 100 millió dollár beruházási kölcsönt akar felvenni. Ä kölcsönt Romániában 1931. év első felében akarják elhelyezni. (Bécs, szeptember 23.) A távirati iroda belgrádi munkatársának jelentése szerint a napokban a jugoszláv fővárosban titokzatos tárgyalások folytak egy amerikai pénzcsoport és a jugoszláv hivatalos körök között. A (Nagyvárad, szeptember 23.) A nagyváradi és biharmegyei orvosok lázasan készülődnek az uj egészségügyi törvény végrehajtásának következtében megtartandó orvoskamarai választásokra, amelyeket az eddigiek szerint szeptember 28-án, vasárnap tartanak meg. A választási előkészületek már betek óta tartanak. A helyzet az, hogy a népkisebbségi orvosok létszáma 70 százalékkal haladja meg a városi és megyei orvosok összességét. Tehát a többségi orvosokkal szemben döntő többségben vannak. Máskülönben az az egyhangú felfogás alakult ki, hogy az orvoskamara közös tanácsának legalább három kisebbségi és két többségi tagja legyen. Nagyváradon 145, a megyei községekben pedig 65, vagyis összesen 210 orvosa van a bihari kerületnek. Ezek közül 60 román nemzetiségű. A napokban próbaszavazást tartottak, amelynek eredményeképpen bebizonyosodott, hogy 150.000 munkását ma, amikor a mezőgazdaság krízisre és túl prod'akcióra mutat.) — Még nem tudom, hogyan fogjuk megoldani, de meg fogjuk, annyi biztos. Kell, hogy valamiképen össze lehessen kapcsolni a mezőgazdasági tormelést a gyárainkkal. —.(Aztán pedig kijelentette, hogy persze ezeket a farmokat is ő maga fogja vezetni, mint a gyárait. De arra, a kérdésre, hogy hatalmas tröszt lesz.o ez, vagy pedig egy kapitalizmusba oltott kommunizmus, a kitűnő Ford nem válaszolt.) (Egy erőszakos kolléga, ha jól tudom, francia, visszatér a vámokra.) — Mister Ford, Ön helyesli, hogy az országok egyre magasabb vámokkal licitáljanak egymásra? Nem gondolja, hogy ez árthat a békének? (Mister Henry Ford egy elnéző pillantásával vtr gigméri a kollégát, aztán igy felel:) — A béke az is más, a vámok az is más. A vámoknak semmi közük a békéhez. A vám: pénzkérdés. (Ezzel a nyilatkozattal be is fejezte Henry Ford az interjút. Visszavonult belső lakosztályába és másnap reggel elutazott feleségével és barátaival Ober- ammergauba, hogy mielőtt belemélyedne európai tele- pciuek látogatásába, megnézze a passziójátékokat...) jugoszláv kormány államkölcsönt akar felvenni vasúti beruházásokra, de mint jólinformált bolyon közölték, a kölcsön tárgyalás okban a jugoszláv hadügyminisztérium megbízottai is részt vettek. A jugoszláv fővárosban olyan híreket kolportálnak, hogy az amerikai csoport a kölcsön jelentős részét nem készpénzben, hanem hadifelszerelésben, elsősorban tankokban és motoros-ágyukban fogja megadni. Az olasz-jugoszláv határvidék lakossága bizonyára aggodalommal fogadja a birt, mert Jugoszlávia hegyi háborúra készülődése az olasz hegységek felé mutat. abban az esetben, hogyha a kisebbségi orvosok önálló listával vennék is fel a választási küzdelmet, százszázalékos győzelmet aratnának. A népkisebbségi orvosi kar hivatalos jelöltjei cli’. Julier Vilmos, dr. Meer Samu és dr. Balázs'Sándor. A román orvosok közül viszont dr. Costa Roinulust és dr. Matei Joant jelölték. Kétséges azonban, hogy a két román jelölt, mivel kisebbségben lennének az ötöstanácsban, elfogadja-e a jelölést. A kisebbségi orvosok semmiesetre sem adják fel azt az álláspontot, hogy a kamara elnöke közülök kerüljön ki, mert a megyei kamara elnöke tagja a bukaresti országos nagytanácsnak. Itt írjuk meg, hogy Erdély és a Bánság kisebbségi orvosai között mozgalom indult meg, amely azt célozza, hogy megalakítsák az erdélyi és bánsági népkisebbségi orvosok szövetségét Az őszi és téli ti ív ss iagszsb/s an oxotusSvválasztékban > m ág A legújabb szövésű original angol és francia anyagok kabátokra, kosztümökre az összes dî- I I vat színekben. — Sima és mintás angol bársonyok kabátra, ruhákra és pongyolákra. Szolid ( GRÜMW1LB ÉS STEUER Szolid I anyagok Ng4 mvATKÜLÖNlEGESSÉGEK ÄRWH6je<t, KOLOZSVÁR, FŐTÉR 12. Srak ! | ipwi mm mi m—wwmep Aigner László. Románia Berlinben százmillió dolláros kölcsönről tárgyal Titokzatos kölcsöntárgyalások Jugoszlávia és amerikai pénzcsoportok között egy olyan kölcsönről, amelynek jelentős részét Jugoszlávia hadi felszerelésekben fogja megkapni Nagyváradon is harc előzi meg az orvoskamarai választásokat
