Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-24 / 210. szám

6 TUI. UVF. 310. SZÁM. Bernits&A Amit a nép beszél A román orvosok botrányba akarták tullasztani az aradi orvosi kamara alakuló közgyűlését A terror hátasa alatt a magyar orvosok három vezető állás helyett kettővel voltak kénytelenek megelégedni (Arad, szeptember 22.) Az orvosi kamara alakuló ülése rendkívüli izgalommal zajlott le. Az öt aradi vezető tag közé három magyar orvost választottak meg. A román orvosok ebbe a megoldásba nena akartak belemenni és terrorizálták a magyar orvosokat, hogy a választás eredménye ellenére is elégedjenek meg kisebbszámu képviselettel. Hírek szerint a megfélemlítés eszközéül fölhasználták azt is, hogy az aradmegyei magyar körorvosokat el fogják helyeztetni a vármegyéből. Végül is a román orvosok fenyegető magatartásá­val szemben a magyar orvosók kénytelenek (Déva, szeptember 22.) Merész betörés tartja izgalomban Hátszeg lakósságát. Szeptember 17-én éjjel 11 óra körül ismeretién tettesek behatoltak Grossman Kálmán hátszegi fakereskedő fatelepé­nek irodájába a kertfelőli ajtón, a Wertheim-szek- rény pénzt tartalmazó felsőrészét magukkal cipel­ték. A nyomokból megállapítható volt, hogy a há­rom ismeretlen tettes egy liszteszsákokat görditő vastargoncával cipelte el a nehéz szekrényt, ame­lyet a mezőn törtek szét. A szekrény engedett, do a betörök csalódtak, mert a Wertheim-szckrényben mindössze 200 lejt találtak, mivel előző voltak deferálni és megelégedni két taggal. Ezek szerint az aradi orvosi kamarának dr. Moldován János lett az elnöke, a magyar orvosok közül pedig dr. Roth Marcel és dr. Borsos Béla kerültek be az igazgatóságba. A magyar orvosok között igen nagy az elkese­redés, úgy, hogy a mai alakuló közgyűlésen már csak igen kis számban jeleinek meg. A román orvosok terrorjának egyik tünete volt, hogy a megválasztott román orvosok le­mondással is fenyegetőztek, igy akarván meghiúsítani a kamara működését. este a kereskeö a pénzt lakására szállította. A tettesek kinyomozására a hátszegi rendőr­ség azonnal megindította a nyomozást. Legtöbb ada­tot szolgáltatott egy teherautó soffőrje, aki éppen akkor száguldott el az országúton, amikor a betö­rök a szekrényt a mezőre gördítették. Biztosat azonban ez a tanú sem mondhat, mivel a sötétség s az eső, valamint az ut félreeső volta a betörőknek kedvezett, úgy, hogy a rendőrség csak feltevéseken indulhat el. Annyi azonban valószínű, hogy a vak­merő betörést három környékbeli íöldmives követ­hette el. A nyomozás folyik. Irta: Dózsa Endre A Maniu-korminyt bizalommal és lelkesedéssel fo­gadta Erdély. A románság az ismeretlen regáti nrak he­lyett a saját fiait is ott látta a gorsintéző hatalmasok között. A magyar is, a szász is azt remélte, hogy Erdély* nek eddigi gyarmat-jellege megszűnik és végre a Re- gáttal egyenlő bánásmódban részesül, a közteher meg. osztásában nem lesz kétféle mérték az ó királyság és a kapcsolt részek között, a kereseti források az erdélyi népek számára is megnyittatnak. A nép gabonájának, állatállományának értékesítése fokozódik. A közterhek lényegesen apadni fognak. így ment a nép között a biztatás szájról-szájra. De amint telt az-idő, a közter­hek fokozódtak, a kereseti lehetőségek elapadtak, a még meglevő szűkös gabonakészlet ára rohamosan le­szállóit, hogy a termelési költségeket sem hozhatja ki. Az állatállománynak piacról-piacra hajtása mellett is alig akad vevője. Az adókért és más közterhekért pedig pereg a dob, állat, a termény kótyavetyére kerül. Mit tud arról a nép, hogy ez a krízis az egész kon­tinensén érezhető? Hogy vámsorompók akadályozzák a kereslet és kínálat kiegyenlítődését, hogy a világpiacon a gabonanemüekben túltermelés mutatkozik, hogy s pénznek halmozódását egyihelyt, máshelyt annak hiánya vagy megdrágulása követi. Hogy az olyan tőkeszegény állam, mint Románia, aránylag magas kamatos köl­csönökkel kénytelen az államháztartás zökkenéséin se­gíteni. A ncp csak azt érzi, hogy azt, ami az ő köz­vetlen szükséglete, mint a só, a dohány és a szesz, bé­lyeg, a posta, az államhatalom folyton drágítja. Ellen, ben annak, ami az ő bevétele, rohamos áresését meg­akadályozni nem tudja. Valami teljesen apatikus hangulat terjed rohamo­san a nép között. A lethargiával kapcsolatosan itt-ott már felveti a fejét az aminozitás, a „nadrágosok“ ellen. Az orosz fogságból hozott „burzsuj" elnevezés alá fog­lalt intelligens osztályt a nép feletti parazitáknak kéz. dik tekinteni. Sűrűn hallható már a városból vissza­áramlott munkanélküii parasztoktól: „Látjátok, a vá­rosokon a cukrászdák, bodegák, fényes falatozók anv- nyira elszaporodtak, hogy már-már se szerük, se szá­muk. Az autók is ezerével rontják az utakat, amit mi hordunk meg zsandárral kikényszeritett ntmunkával. A burzsujnak telik erre a pompás életmódra, amíg mi rongyosodunk, ők cifrálkodcak. Nekik az állam pén­zén színházaik, sporttelepeik, könyvtáraik vannak. Vil. lanyvilágitás, vízvezeték, minden. Nekünk sehol semmi.'4 Ezt látta meg Iorga, mikor lapjában felvetette a kérdést: „Mi tarthatja vissza országunkat a katasz­trófától, ha a városi munkanélküli proletariátus a fa­lusi proletárrá vált paraszttal megnövekszik. Régeb­ben a paraszt-zavargókkal szemben megvolt a vagyonát féltő városi elem. Mint a rend és fegyelem védőfala. Újabban a proletariátus mozgalmaival szemben meg­volt a paraszt-konzervativizmus, mint szintén a köz. rend és fegyelem védfala. Mi lesz, ha a védőfalak itt is, ott is leomlanak?“ Kétségtelen, hogy ezeket a véd- falakat, bár ha szórványosan is, ha még erőtelenül is, de szóbeszéddel ostromolni kezdik. E szóbeszédeknek ^\A/VSAAAA/WWWV V\AAAA^AAA/WWWWWW\A/VWW,^NArfNA/W\A^A/WWWVV­Nyolcvan százalék erejéig kötelezettséget vállalt az aradi Központi Takarékpénztár hat igazgatósági tagja a hitelezőkkel szemben XS/WW>/WVW»^V>KVWV>A^/VV^AA/Vi^AAA/^^/WVWVWWWWWWS/WVWW«^ Kiraboltak egy hátszeg! fakereskedőt Ismeretlen tettesek a Wertheina-szekrényt a mezőre cipelték s ott törték iel Aradról jelentik: A Központi Takarék­pénztár fölszámolása ügyében tegnap ülést tartottak, amélyén elfogadták azt a javasla­tot, hogy az igazgatóság vagyÄii tőkévél ren­delkező hat tagja a betétesekkel szemben 8Ö százalék erejéig fizetési kötelezettséget vál­laljon. E határozatot az igazgatóság tagjai, valamint a jelenlevő betétesek is aláirták, A megegyezés szerint három részletben fizetik vissza az adósságokat. Az elnök kijelentése szerint az intézetet nem fenyegeti összeomlás, de a kedvezőtlen konjunktúra előrelátói ezt a megoldást tartották célravezetőnek, nehogy az összeomlás valóban bekövetkezzék. A meg­állapodáshoz hozzátartozik, hogy ezt a nyolc­van százalékot abban az esetben nem fizetik vissza, ha a hitelezők csődöt kérnének a bank éllen. vagy ha a bank ügye kényszeregyez­séghez vezetne. Dr. Schütz Henrik betétes beszédében kijelentette, bogy a 80 százalékos kiegyezés mellett az érdekeltek elvileg nem fognak lemondani a további 20 százalékról, sőt a kamatokról sem, ezt a követelésüket fönntartják és kellő időpontban érvényesítik. Az érdekeltek közgyűlését a jövő hétre hívják össze. A betétesek egy i-észének az volt a kívánsága, hogy a likvidáló főbizottsá­got akként állítsák össze, hogy a betétesek és részvényesek egyforma arányban legyenek benne képviselve. VWVWWW\AäAA/WVAAA/WW\AA/WV\A/V\AAAAAAAA/ HTOUFFY byum sztiss- és szőrmeüzleté! (Azelőtt Mártoohy Testvérek) a Cluj, Piaţa Unirii 20 szám alól Str. Memorandului (Unió u.) 6 sz. alá HELYEZTE ATI D ús választékban áll b. vevőim rendelkezé­sére a Jegujabbdivatszerint készült szőrme­áru raktáram. Áruim a legjobb minőségű kül- és belföldi anyagból, Ízléses kivitelben készül­nek Megrendelések, átalakítások és javítások leggyorsabban* legjobb kivitelben, szolid árak íflfellett eszközöltetnék <-> Saison kezde* téré való tekintettel áraimból 20u/o kedvezményt adok. Mielőtt szőrmeszük- ségletéf beszerezné, áruimról és azoknak szo­lid áraífől Kérési meggyőződni. ­visszhangja még nincs ugyan, de ha már a történelem logikáját legélesebben ismerő tudós politikust ilyen ag­godalom fogja el, akkor már a 12-ik óra ütött, hogy a kormányzat paraszt tömegek c’.proletáriásodásának meg­akadályozására azonnal teljes erővel gátat emeljen. És a földmivelés hozamát rentábilissá tegye. Vár valamit a nép? Maga sem tudja mit. De mond­ja mindenfelé, hogy ez nem mehet igy. Még nem ve. szett el teljesen a bizalom Maniú személyében, Még akadnak faluszájai (gura satuiui), akik az előző kor­mányokra lóinak minden felelősséget a megromlott anyagi helyzetért. De a bizalom már halványodik. Am, hatványozott bizalommal és reménységgel van a nép a fiatal király iránt. Ez a bizalom és reménység adja ajakára a népnek azt a hitvallást, hogy a nép sorsát a fiatal király javítja meg. Igen, a király, „mért neki akarata is van. hatalma is van hozzá. Ha át tudta vág­ni a fellegeket, hogy királyi trónját elfoglalja, majd esak elvágja azokat a fellegeket is. melyek ma még reája tornyosulnak.“ Amit a nép beszél, a király iránti hódolat és szeretet mély érzésével mondja, A lejtőn már megindult népet ez tartja vissza, hogy vesztébe rohanjon. Ez, ami elűzheti és elűzi azokat a rémképe­ket, amiket a pesszimizmus kiszineS máé itt-óít. Ez igazolja a spanyol mondát, högy há az ember mindig i legrosszabbat hiszi, csalatkozhatok, mert a legrosszabb nem mindig bizonyos, A vése, hólyag, epe és gyomorbántaiiflak egyetlen és biztos gyógyszere a híres PAPTAWASI gVógtyíz. Kapható mindenütt. — Főlerakat Clujoa: Golámann Izsák, Piaja Mutai Viteazul lö

Next

/
Thumbnails
Contents