Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-24 / 210. szám
XIII. ÍVF. 210. SZÁM. iaposvásárhely tosMii és iparosai Itt nagygyűlésen tártál! fel sérelmeiket Külön iparos- és külön kereskedő-tanonciskolák felállításáért indított akciót a nagygyűlés és követelte az anyanyelv használatát a tanoncoktatásnál — Országos akció a 20 százalékos városi taxák ellen (Marosvásárhely, szeptember 22. Saját tud.) Vasárnap délelőtt találkozót adott egymásnak Marosvásárhely kereskedő- és iparostársadalma, hogy a haldoklók utolsó erőfeszítésével és görcsös kézfogásával még- egyszer tanujelét adja élniakarásának és olyan gyógymódok alkalmazását kérje a hatalom uraitól, amely gyógymódok — ha item is állítják azonnal talpra az agonizálót — de legalább biztató reménységet nyújtanak a fölgyógyulásra. A városi székház dísztermében köze! 300 kereskedő és iparos gyűlt össze. Rita Antal, a Magyar Iparos Egylet alelnöke nyitotta meg az ülést. Ajánlatára a közös nagygyűlés elnökének Bürger Albertet választják meg, társelnököknek pedig a kereskedők részéről: Szláma Emilt, az iparosok részéről: Bálint Jánost. Bürger Albert megköszöni a bizalmat és röviden rá- tmntat arra, hogy a gazdasági válság nemcsak Romániának, hanem egész Európának a betegsége. Ez a körülmény azonban nem azt jelenti, hogy mi ne foglalkozzunk sérelmeinkkel, bajainkkal és ne keressünk rá orvoslást. A nagygyűlés első pontja a Szatmáron tartott országos iparoskongresszuról szóló beszámoló, melyet Benkő László nyomdatulajdonos tart meg általános figyelem közepette. Nagy elismeréssel emlékszik meg arról a kedves fogadtatásról, melyben a szatmári kollégák részesítették az ország különböző városaiból ősz. Szesereglett iparosokat. Leírja a kongresszus egész lefolyását és rámutat a kongresszus egyik gyakorlati eredményére, amely már meg is nyilvánult abban, bogy a szatmári hatóság szigorú rendszabályokat léptetett életbe a kontárok ellen. Bejelenti, hogy a legközelebbi kongresszus 2 év múlva Marosvásárhelyen lesz, mert Rita Antal idehivta meg a kongresszus tagjait, akik ürömmel elfogadták a meghívást. A tanoncoktatás és a tandij kérdését Vlasa György iparo3 adta elő nagy tájékozottsággal. Maros- vásárhelyen nagyon bonyolulttá vált a tanoncoktatás Ügye. Ötven esztendőn keresztül ment fennakadás nélkül a tanoncoktatás — mondotta Vlasa magyarnyelvű beszédében, — a költségeket a város fedezte különféle Híjakból és ha nem fedezték ezek a dijak a kiadásokat, akkor pótolta a város. Az elmúlt esztendőben ez a helyzet teljesen megváltozott. Az iparhatóság által be- gzedett dijak a betegsegélyző pénztárba folynak be s igy pines semmi alap most a tanoncoktatásra. Éppen femiatt az elmúlt esztendőben az oktatást is félbe kellett szakítani s csak hosszas utánjárás után sikerült tiémi segélyt kieszközölni s újból megkezdeni a támlást. Határozati javaslatot terjeszt elő, melyet memorandum formában Maniu miniszterelnöknek küldetek el. — A marosvásárhelyi iparosok és kereskedők meglepetéssel állapították meg, — mondja a memorandum — hogy a tanonciskolák a közoktatás- ügyi minisztériumhoz tartoznak, amelynek nincsen pénze azok fantartására; az iskolák fen- tartására befizetett taxákat pedig a munkaügyi minisztérium vételezi be, amelynek nincsenek iskolái. Sérelmezi a memorandum azt is, hogy a tanonciskolák fentartására szedett taxán kívül még 350 lej beiratási díjjal is megterhelik a mestereket, ez pedig fellenkezik a munkásoktató törvény érvényben levő rendelkezéseivel. Azt kéri a memorandum a miniszterelnöktől, hogy az állam gondoskodjék a tanonciskolákról. Nyugati nívóra a tanoncoktatást! kell emelni A következő előadó Révész Ernő könyvkereskedő, feki a tanoncoktatás nívójának emeléséről tart frappáns hatású beszédet, azzal végezve szavait, hogy a kereskedőknek és iparosoknak ezt a jelmondatot kell felir- hiok zászlóikra: „A tudás hatalom.“ Határozati javaslatot terjeszt elő', melynek szövegét, tekintettel a bén- heföglaltak fontosságára, szószerint adjuk: A marosvásárhelyi Kereskedő Társulat megbízásából megjelent kereskedők követelik, hogy: 1. Azöfitoali hatállyal külön iparos és külön kéreskedőfahönbisKoIák létösittésSenfe'k, 2., hogy ezekben az iskolákban feltétlen szaktanárok, legalább középiskolai tanári képesítéssel rendelkezők t&iiit&aaak, 3., hogy ü£y az iparos, mint a kereskedő tanonciskolák gondnoksága iparosokból és keminden szabadfoglakozásra vessék ki ezt a 20%-os taxát és pedig az állami adó százalékaképpen. Várady Árpád építész, dr. Erdélyi javaslatára megjegyzi, hogy ezt az. akciót országossá kell tenni s a többi városok iparosait és kereskedőit is csatlakozásra felhivni, mert a törvény intézkedik erről a 20%-os taxáról s a városi hatóságok saját hatáskörükben nem tudnak ezen változtatni. Az iparmuzeum és a közmühely. Kitz Antal, a marosvásárhelyi iparmüzeum ügyéről és a közmühelyről beszél. Az iparnruzeumot ugyanis, amely a négy székely vármegye iparosainak kiállítási céljait szolgálta mindenkor, az iparkamara hatásköre alól kivették és a szakiskola hatáskörébe rendelték. Az elmúlt év karácsonyi kiállítása alkalmával a megyei prefektustól Ígéretet kaptak az iparmuzeum visszaadására vonatkozólag, de sajnos, ez az Ígéret csak Ígéret maradt. Éppen ezért azt a határozati javaslatot terjeszti elé: kerestessék meg a kereskedelmi és iparkamara, hogy szerezze be az okmányokat a székely- földi iparmuzeum alapításáról, rendeltetéséről és fen- tartásáról s ezekkel az okmányokkal a már régebb beadott kérést alátámasztva, újból járjon el az illetékes minisztériumoknál, hogy az iparmuzeum az alapitók céljának megfelelően adassák át a rendeltetésének és utaltassák vissza az iparkamara hatáskörébe. A közmühelyre vonatkozólag ugyancsak azt a határozati javaslatot fogadja el a nagygyűlés, hogy az iparkamarát kérjék fel, állapítsa meg az állami szakiskola által tervezett s a közmühellyel kapcsolatos termelő üzem vagy gyár alapításának tényét s tegyen meg minden törvényes lépést arra nézve, hogy ez a terv meg ne valósuljon. Tiltakozik a határozati javaslat az ellen, hogy a csődöt mondott állami ipari szakoktatást olyan továbbképző tanfolyamokkal akarják életképessé tenni, amelyre egyáltalában nincsen szükség s amely a még meglevő, de súlyos válsággal küzdő lakatos- és asztalom ipart tenné tönkre. A javaslat elfogadása után Bürger 'Albert a kereskedők és iparosok nagygyűlését bezárta. reskedőkből álüttassék össze, 4., hogy mindkét- rendü iskolát teljes egészében az állam tartsa fenn, 5., hogy a tanítás az anyanyelven történjék, G., hogy törvény hozassák a tanoncoktatás szabályozására 1' éves korhatárral és legalább négy kö- zépiskok képzettség legyen az előfeltétele a ke- reskedőtanoneoknál, 7., a kereskedő tanonciskolák előadói csakis felsőkereskedelmi iskolai képzett, séggel biró tanárok lehessenek olyan városokban, ahol felsőkereskedelmi iskolák működnek, 8., az ipari és kereskedelmi szakoktatás külföld: nívóra való emelését és végül azt követelik, hogy mindaddig, mig a jelenlegi helyzet fennáll, a kereskedő és iparostársulatok megbízottai számarányukhoz képest választassanak be a tanonciskolái gondnokságba. A nagygyűlés úgy a Révész Ernő, mint a Vlasa határozati javaslatát elfogadja s a további lépések megtételét négytagú bizottságra ruházza, melynek tagjaiul dr. Erdélyi Emilt, Révész Ernőt, Vlasa Györgyöt és Szigyártó Gábort jelöli ki. A városi taxa ellen. Dr. Erdélyi Emil droguista a 20%-os városi taxáról beszél. Sérelmes az, hogy csak kereskedőkre és ipa. rosokra rójják ki. Határozati javaslatában azt keli hogy A népszövetségi politikai főbizottság észrevétlenül átalakult népszövetségi kisebbségi bizottsággá A görög és a jugoszláv fődelegátusok elleneznek minden méltányos eljárást (Párizs, szeptember 22.) A Havas távirati iroda genfi tudósítója jelenti, hogy a politikai főbizottság mai délelőtti fél tízkor kezdődött ülésén a kisebbségi vitában Briand és Zaleszki szólaltak fel és válaszoltak a német delegációnak kisebbségi előterjesztéseikre. Tegnap este a kisantant államai, Lengyelország és Görögország delegátusai külön értekezleten vitatták meg a kisebbségi kérdés vitájának újabb fejleményeit. Megbízható információk szerint a francia delegációban visszatetszést szült, hogy a német delegáció ebben az évben is széleskörű kisebbségi vitát provokált ki a politikai főbizottságban. Ezt a franciák megengedhetetlennek tartják, mert ezzel tulajdonképpen kisebbségi bizottságot kreálnak a politikai főbizottságból. November harmadikon ül Össze a leszerelési bizottság. (London, szeptember 22.) A déli lapok közlik azt a genfi jelentést, hogy Anglia, Franciaország és Németország fődelegátusai bizalmas értekezleten megegyeztek abban, hogy a lészerelési előkészítő bizottságot a Népszövetség november harmadikára liivja össze. A bizottság karácsonyig ülésezne Genfben. Valószínűnek tartják, hogy a leszerelési világkonferenciát a jövő év novemberére fogják egybe hívni. (Genf, szeptember 22.) A főbizottság üléséről érkezett újabb jelentések szerint Mihalajkopulosz görög fődelegátus élénk ellentmondások kö zött a kisebbségek elhelyzkedésének útját a beolvadásban jelölte meg. Zaleszky lengyel delegátus szerint az egybegyült tanácsnak joga van a kisebbségi eljárást megváltoztatni, de ehhez az érdekelt államok jelenléte szükséges.A kisebbségi iskolatartás problémája Zaleszky szerint általában lényegesen javult. Curtius német külügyminiszter emelkedett szólásra. Tiltakozott azon törekvés ellen, amely a kisebbségeknek a többségbe való beolvasztásét célozza. A hármas bizottság előtt tett javaslatát, amely a kisebbségi eljárásnak szabadelvű kezelésére vonatkozott, megismételte. Rendkívül fontosnak tartja, hogy minden kisebbségi panaszt a Népszövtség teljes terjedelemben hozzon a nyilvánosság elé. Curtius azal fejezte be beszédét, hogy fölösleges a múltak fölhánytorgatása, a népeknek a jövőt kell előkészíteni. Marinkovics jugoszláv külügyminiszter ragaszkodik at eddigi kisebbségi jogi eljáráshoz. Ezt az eljárást a békeszerződések szabták meg, nem lehet változtatni rajtuk. Ellenzi a kisebbségi petíciók nyilvánosságra hoozását. Apponyi Albert egymásután boncolja föl a Népszövetségi eljárás javítására irányuló ellenvetéseket. Szerinte Magyarország kész elismerni, hogy egyformaképpen állapíttatnak meg minden kisebbségi és többségi népre a jogok és kötelességek, a kisebbségi jogvédelemről szóló intézkedések az összes államokra kiterjesztessenek, de viszont hasonló princípiumokkal kell a leszerelés kérdését is keresztül vinni, Briand hangsulyoza, hogy a főbizottságban fölmerült összes szempontokat figyelembe kell venni.Hálával adózik Apponyi Albertnek és Koch- Weser német miniszternek a felszólalásaikért és fölszólalását azzal zárja be, hogy a kisebbségi jogvédelemből nem szabad egyes államoknak politikai tőkét kovácsolni. Az olasz-angol delegátusok záró szavaival ért véget a politikai bizottság ülése.
