Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-24 / 210. szám

ßßuvrfmam XIII. ÉVF. 210. SZÁM. Három töltötte meg zsúfolásig Turda közönsége o Oigadő termét vasárnap, hogy o magyar dalnak hódoljon A dalosverseny első díját a kolozsvári Törekvés nyerte Torda város babérkoszorúja lnezédy Joksman Ödönnek (Torda, szeptember 22.) Torda város vendégszerető falai fogadták maguk közé vasárnap a Magyar Dalos­szövetség kolozsvári kerületének dalosversenyére össze- sereglett dalosokat. Kora reggeltől késő estig magyar dalokat visszhangzottak ennek az ősi magyar városnak, az Aranyosvidék amerikaias lendülettel fejlődő központ­jának falai. Ha összegezni akarom azt az impressziót, amelyet ennek a napnak története bizonyára nemcsak e sorok Írójára, hanem minden egyes megjelentre, szerep­lőre, vendégre és hallgatóra egyaránt tett, mindössze csak azt mondhatom: felejthetetlen volt! Felejthetetlen és ugyanakkor szivbemarkolóan megható. Látni a lelke­sedés tüzet, a lónai, fenesi, gyéresi, ludasi, ragyogóan tiszta, egyszerű földmives ruhába öltözött dalosok ar­cán azt a meleg, szeretetteljes gondoskodást,, amellyel Torda magyar polgársága szivére ölelte a dalostestvére- ket, olyan élmény volt az, amely fölött nem lehet egy­szerűen napirendre térni. Tordán láttam meg a maga valóságában: mit jelent az erdélyi magyarság számára a Magyar Dalosszövetség és milyen soha le nem róható hálával tartozunk mi azoknak, akik ezt a szövetséget megteremtették és odafejlesztették, hogy a magyar dal igazi eleven erővé vált, amely mindennél erősebb szálak­kal fűzi össze Erdély magyarságát. Egész Torda ünnepi lázban. Tordán a vasárnapi napon nem volt más téma, nem érdekelt senkit más, mint a dalosünnep. A Dalosszövet­ség Tordát tűzte ki a kolozsvári kerület dalosversenyé­nek színhelyéül és a tordai polgárság lelkes szeretettel követett cl mindent, hogy vendégei jól érezzék magukat. Mintegy hatszáz dalos és legalább ugyanennyi vendég érkezett ebből az alkalomból Tordára s az ünnepség a város egész lakosságát megmozgatta. A vendéglátó két A tordai Vigadó körülbelül másfélezer embert be­fogadó óriási terme az utolsó zugáig megtelt. Torda vá­ros közönségének minden rétege képviselve volt. A bal­oldali proscenium páholyban foglaltak helyet a Dalos- szövetség vezetői, élükön lnezédy Joksman Ödönnel, to­vábbá Betegh Miklós, Szenkovics Aurél, Bethlen Mária grófnő és mások. Ünnepi, áhitatos esendben gördül föl a függöny és a színpadon katonás rendben körbe állnak az aracyos- gyéresi református egyházi dalkör dalosai. Polgárok, földmivesek és munkások. A magyar dal csodákat mü­veit: leomlottak a társadalmi válaszfalak és sziwel-lé- lekkel harsant fel ajkaikon a dal. Külön megtapsolják a kolozsvári Honvéd uecai Földész Dalkör magyarruhás dalosait. Megható látvány a magyardéesei földmivesek daloscsoportja. Öreg, törődöttarcu férfiak is állnak a sorban, a magyar dal, mintha elfeledtette volna gond­jaikat, az arcredők kisimulnak. Ebben a csoportban, amely a férfikarok harmadik csoportja, még a maroslu- dasi református egyházi dalkör és a felvinci férfidal- egylet adja elő versenyszámait. A felvineiek karmestere, Horváth Péter már idősebb ember, de a lelkesedés tüze őt is elragadja, dolgozik kézzeí-lábbal s boldogan hajol meg a közönség hatalmas tapsaira. Ennek a csoportnak, valamint a következőnek, a férfikarok második csoportjának a dalárdái még csak rövid múltra tekinthetnek vissza. A közönség azonban méltányolja ambíciójukat és bátorító tapsokkal ünnepli a dési polgári dalkör, a kolozsvári Acélhang, a Monos­tori úti ref. egyházi dalkör, a magyarfenesi dalosok, a nagyenyedi iparosdalárda és a marosujvári polgári dal­kör szép énekszámait. A marosuj váriaknak ez az első nyilvános szereplésük. Egy tekintélyes újvári ügyvéd ül mellettem, aki elnöke és patrónusa a dalárdának és Ugyancsak drukkol a sikerért. De a hangos tapsorkán éppen elég jutalom számára. Egy kis mozgolódás: a verseny legizgalmasabb ró­tordai dalárda teljes precizitással végezte az előkészítés munkáját. A város főterén faágakkal díszített pódiumot emeltek a vezetőség és a meghívott előkelőségek tiszte­letére. Kora reggel a Tordára érkezett dalárdák tagjai szokásos próbáikat tartották meg, majd a tordai három magyar templomban tartott istentiszteleteken jelentek meg, majd a kijelölt dalárdák a két elhunyt tordai kar­mester, Adorján Domokos és Dónáth Mátyás sirját ko- szoruzták meg. Négy-négy dalárda énekelt a siroknál gyászdalokat, Dónáth karmester emlékére pedig Tárcza Bertalan, Adorján emlékére pedig Kiss Béla találtak kegyeletes szavakat. Az ünnepélyes (elvonulás. Délelőtt 10 órakor folyt le a dalosünnep egyik leg­szebb és legimpozánsabb része: a vendégdalárdák felvo­nulása. Az emelvényen lnezédy Joksman Ödön dalos­szövetségi elnök, Betegh Miklós volt főkormánybiztos, Gergely Endre, a kolozsvári kerület elnöke, továbbá a többi vidéki és helyi notabilitás foglalt helyet. Sorra el­vonultak ezután előttük a vendégdalárdák s azután kör­ben vették körül a pódiumot. A dalárdák jeligéinek el- éneklése és zászlóiknak megkoszorúzása következett, minden dalárdának meg volt a maga koszorúslánya, aki az ünnepi nap emlékére feldíszítette a daloszászlót. Nagy Mózes református lelkész, városi tanácsos a város nevében mondott üdvözlő beszédet, amelyre Gergely Endre dr., a kolozsvári kerület elnöke válaszolt. Yislcy Ferenc a tordai intézőbizottság nevében beszélt, majd lnezédy Joksman Ödön tartott lelkes és emelkedett szel­lemű beszédet. Az ünnepség után aztán a dalosok és a közönség megindult a tordai Vigadó felé, amely a da­losverseny színhelye volt sze következik, a legjobb dalárdák felvonulása. A férfi­karok első csoportjában három dalárda mérkőzik. Itt aztán már a közönség eldöntötte a versenyt. Percekig tapsolják a kolozsvári Törekvés nagyszerű dalosait és kiváló karmesterüket, Kárpáti Emilt. De a tapsokból kijut a nagyenyedi iparos önképzőkör férfikarának és a kolozsvári magyar dalárdának is. A vegyeskarok második csoportjában a szászlónai református egyházi dalkör versenytárs nélkül maradt. A dalárdának és meghatóan lelkes karmesterének, Im­rék Sándornak azonban a sikere igy som marad el. A szászlónaiak szereplése a délelőtti műsornak a szenzá­ciója. Ezek az egyszerű falusi emberek, akik valameny- nyien ünnepi ruhába öltöztek, de sokkal szegényebbek, semhogy a népviseletük teljesen megegyező lehessen, annyi muzikalitással és lelkességgel énekeltek, hogy a közönség alig akarja leengedni őket a színpadról. A délelőtti kötött verseny utolsó száma két első csoportbeli vegyeskar éneke. A közönség meleg ováció­ban részesíti a kolozsvári Erzsébet Énekkart, valamint a Nagyenyedi Templomi Vegyeskart. Két óra felé jár az idő, amikor a délelőtti műsor véget ért, utána ban­kett következik. Szabadverssny és dijak kiosztása Négy óra felé jár az idő, amikor a dalosünnep második része, a szabadon választott darabok verse­nye sorra kerül. A közönség ismét zsúfolásig megtölti a Vigadó termét. A délelőtt folyamán már megismer­kedtek a dalárdákkal és már kialakult a közönség vé­leménye. Már vannak kedvenc dalárdák, akik az ová­ciókból nagyobb részt kapnak. A közönség igazságos: méltányolja azt, hogy a legnagyobb elismerés a föld műves dalárdákat illeti, hiszen a mai nyomorúságos vi lúgban a falusi ember talán még sanyarúbb helyzetben van, mint a városi, az ő áldozatuk a legnagyobb. A föld­műves dalosok kapják a legfrenetikUsabb tapsokat. Az ünneplés középpontjában azonban a szászlónaiak áll­5 rak, akiket háromszor is kitapsolnak és a lónaiak bol­dogságtól ragyogó arcú karmesterükkel, Imrei Lajos­sal együtt alig győzik az ünneplést megköszönni. Hat óra felé ér véget a verseny második része, de a közönség a helyén marad. Öt perc szünet és megkez­dődik a dalosünnepély. Először ax összes férfikarok éneklik el a királyhimnuszt, a vegyeskaroknak és a fér­fikaroknak külön számaik vannak s végül hét óra felé megtörténik a közben Ítélkezésre visszavonult biráló bizottság döntésének kihirdetése. A bizottság kiváló szakemberekből áll, tagjai: Tárcza Bertalan, a dalos­szövetség főtitkára, Bródy Miklós dr., Erdős Mihály, Zalányi György és Nagy Andor karmesterek. A bírá­lat eredménye a következő: A kötött versenyek III. B) csoportjában a két versenyző dalárda, az Aranyosgyéresi Ref. Egyh. Dal- kör és a Marosludasi Ref. Egyházi Dalkör egyforma pontszámot (7.45) kapott és igy mindketten első he­lyezettek. A férfikarok III. A) csoportjában: 1. A ko­lozsvári Honvéd uccai Ref. Földészdalkör 8.18 pont­számmal. 2. A Magyardéesei Ref. Földműves Ének­kar (7.86). 3. Felvinci Férfi Dalegylet (7.15). A férfikarok H. csoportjában: 1. Nagyenyedi Ipa­ros Dalárda (8.70). 2. Egyformán helyezték a Dési Polgári Dalkört (7.96) és a Kolozsvári Monostori nti Református Dalkört (7.90). A harmadik dijon osztoz- tak a Magyarfenesi Dalkör (7.60) és a Kolozsvári Acélhang (7.56). A Marosujvári Polgári Olvasókör Dalkörének buzgóságát külön jutalomdijjal tüntették ki (6.83). A férfikarok I. csoportjában: 1. Kolozsvári Tö­rekvés Dalegylet, karnagy Kárpáthy Emil. Ez a dalkör kapta meg a legnagyobb dijat és ez érte el a legna­gyobb pontszámot (9.11). 2. Nagyenyedi Iparos Ön­képzőkör férfikara, karnagy Fövényessy Bertalan (8.95) pontszámmal. 3. Kolozsvári Magyar Dalárda, karnagy Rezik Károly (8.54) pontszámmal. A vegyeskarok II. csoportjában versenytárs nél­kül szerepelt a szászlónai ref. egyházi dalkör és si­kerét jellemzi, hogy (8.60) pontszámot ért el, emlék­dijat nyert. A vegyeskarok I. csoportjában: 1. Nagyenyedi Ipa­ros Önképzőkör Vegyeskara (9.04), 2. Kolozsvári Er­zsébet Énekkar (8.60), 3. Nagyenyedi Templomi Ve­gyeskar (7.71). Minden eredményt megtapsol a közönség, s aztán sietve oszlik szét, hogy nehogy elkéssen a dalosünnup legkiemelkedőbb eseményeitől, az esti díszhangver­senyről. Ezt megelőzőleg még a dalárdák szerenádot adnak a tordai dalárdák vezetőinek, valamint Moldovan Vaier dr. tartományi igazgatónak, aki a banketten is megjelent. . lnezédy Joksman Ödönt ünnepli Torda közönsége. Harmadszor telt meg a vasárnapi napon szinültig a Vigadó terme, ezúttal a díszhangversenyre. Előkelő, fényes közönség. De hálás közönség is. A tordaiak azt mondják, hogy emberemlékezet óta nem kavarta fel ünnepség ennyire a város polgárságának érdeklődő fi­gyelmét. De ki is tettek a dalárdák magukért. Ezúttal a tordai Magyar Dalárda és a Tordai Református Dalkör töltötték be a hangverseny műsorának nagy részét, továbbá a versenyző csoportok első helyezettjei. Megható része volt a diszünnepnek Szász Sándornak, az 58 éve működő tordai dalosnak üdvözlése. Gergely Endre dr. üdvözölte szép szavakkal Szász Sándort, aki meghatott hangon mondott köszönetét. A díszhangver­seny keretében osztották ki a versenyárakat, végül pedig az ünnep legkiemelkedőbb pontja, Inczedy Joksman Ödön szereplése következett. Talán még so­hasem énekelt annyi érzéssel, olyan csengő hangon In ezédy Joksman, mint a tordaiaknak. Ezzel köszönte meg azt a vendéglátást es szeretetet, amellyel Torda lakossága fogadta a magyar dalosokat. Balázs Árpád, Sándor Jenő szebbnél szebb magyar dalai szólaltak meg lnezédy Joksman Ödön felülmúlhatatlan es mes­teri interpretációjában. A hálás tordaiak babérkoszorú­val tették emlékezetessé lnezédy Joksman Ödön szá­mára azért a nagy munkáért, amellyel a Dalosszövet ség ügyeit vezeti, ezt a napot. Két viruló, szép tordai urilány nyújtotta át a gyönyörű baérkoszorut, melyet lnezédy Joksman Ödön meghatva köszönt meg. Mindenki azzal távozott az emlékezetes ünnepsé­gekről, hogy nemcsak Tordának, hanem az egész ma­gyarságnak felejthetetlen es nevezetes napja volt a tordai dalosünnep. — a — . Külföld!, művészi kivitelű gyártmányok ^ egyedárusitssára vezérképviseletet óhaj- ^ tunk létesíteni. Részleteladásban járatos, 50*80 ;-S: ezer iei lökéu-l rendelkező agilis urak részére nagy kereseti lehetőség. — Ajánlatok beérkezte Jöj után, személyes tárgyalás és cikkbemutatás cél- vj* jából odautazunk. Ajánlatok „Bevált cikk“ jeli- ífíj gére Blockner J. hirdető irodába Budapest, 1V. fg: Városház ucca 10 szám, küldendők. — íjje Ünneplő sokaság hallgatta végig a dalosok versenyét

Next

/
Thumbnails
Contents