Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-24 / 210. szám
4 xin. évf. mo. szám. JWemramum Bethlen György grof lót Vásárhelyi JánosGyalnRmn A snlyos gazdasági krizisbon a magyarságot csak a szervezkedő öntudata ineofheti meg — A parlamenti csoport működéséről és céltndatosságáről (Gyalu, szeptember 22.*) Vasárnap délután Gyalu községben a Magyar Párt ottani tagozata ülést tartott. Ennek a gyűlésnek a jelentősége messze kimagaslik az átlagos párttagozati megnyilatkozások fölött, mert azon gróf Bethlen György, az Országos Magyar Párt elnöke is résztvett és hatásos beszéd kíséretében mutatott rá arra, hogy az országos pártvezetőség milyen munkásságot fejtett ki az utóbbi időben.. Az ülés megnyitása előtt a református templomban istentiszteletet tartottak, amelyen a gyalui és vidéki magyarság, úgyszólván vallásfelekezet nélkül résztvett. Az istentiszteleten közreműködött a gyalui vegyeskar is, amely gyönyörű egyházi dalokkal emelte az istentisztelet fényét. Délután 4 órakor a tagozati elnök keresetlen szavakkal nyitotta meg az ülést és üdvözölte a megjelenteket. Utána Gallus Viktor földbirtokos emelkedett szólásra és melegen üdvözölte az Országos Magyar Párt elnökét és a magyarság nagynevű vezérét, gróf Bethlen Györgyöt. Gallus beszédében rámutatott arra, hogy nagyon szép gesztus az Országos Magyar Párt elnökétől, hogy egy ilyen kisebbjelentőségü párttagozati ülésen is résztvesz. Gyalu magyarsága legnagyobb szeretettel és ragaszkodással üdvözli a párt országos elnökét és biztosítja arról, hogy a jövőben egy emberként áll mögéje és a Magyar Párt vezetősége mögé. Gallus üdvözlő beszéde után gróf Bethlen György emelkedik szólásra. Percekig nem tud szóhoz jutni, mert a nagyszámú hallgatóság zajosan ünnepli a magyarság vezetőjét. Az Országos pártelnök hosszabb beszéd keretében válaszolt Gallus felszólalására. Ismertette az Országos Magyar Párt vezetőségének és parlamenti csoportjának a munkásságát. A törvényalkotás munkáját a Magyar Párt vezetői mindig éber figyelemmel kisérték és minden uj törvényjavaslatnál a párt képviselői és szenátorai felszólaltak és minden törvényes eszközt felhasználtak, hogy ezekből a törvényekből a magyarság érdekeit sértő rendelkzéseket eltüntessék s hogy ezek az ország egyetemes gazdasági érdekeit szolgálják. A magyar parlamenti csoport erőteljesebben mutatott rá mindig arra, hogy az olyan törvények, amelyek a kisebbségeket sértik, az ország érdekei ellen is vannak. — Bizonyos az. — mondotta gróf Bethlen György. — hogy Romániában súlyos gazdasági krízis von barázdákat az emberek arcára, igaz ugyan, hogy a gazdasági krízis világjelenség, de kétségtelen az is. hogy céltudatos gazdasági politikával Romá- niában sokat lehetne enyhíteni a gazda- sági válságon. Rámutatott arra. hogy a Magyar Pártnak mindig az volt az erőteljes álláspontja, hogy apró. pillanatnyi előnyökért nem áldozhatja fel az altalános nagy elveket. A párt parlamenti csoportjának nagy egyetemes célokért kell harcolnia, mert csak igy tudja megvédeni és biztosi- tani a magyarság érdekeit. Felhívja a jelenlevő magyarság figyelmét arra, hogy ebben az általános és egyetemes küzdelemben mindenkinek részt kell vennie. Azért jött a gyalui tagozat ülésére, hogy bizonyságát adja annak, hogy a párt joggal hivatkozhatik a magyarság egyetemes képviseletére és arra, hogy a párt vezetősége az egyetemes magyarságot reprezentálja Romániában. Erőteljesen hangsúlyozta, hogy alaptalan minden olyan állítás, amely ezt kétségbe vonja. ____________ j Házvezetőnőt, | l idősebb, intelligens, komoly hölgyet kere- I síink. Fényképes ajánlatok Székely & Réti \ Bútorgyár Rt.-boz, Tg.-Mures küldendők. |j A nagyhatású beszéd, amelynek itt csak a gondolatmenetét vázoltuk fel, mély hatást tett a hallgatóságra. Azután Vásárhelyi János kamarai képviselő mondotta el beszámoló beszédét. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a maqyarpárti képviselők és szenátorok között lankadatlanul munkában és kötelességteljesitésben mindig előljár gróf Bethlen György, a párt érdemes elnöke, aki mindenkor első a munkavállalásban. Azután rámutatott arra. hogv feoyelmezettség és összetartás nélkül eredményeket felmutatni nem lehet. Ő is (Genf, szeptember 22.) Külföldi magyarokról írni, valljuk be, bizony sokszor nem a legkellemesebb feladat. Ezúttal azonban örömmel ragadjuk meg az alkal mat, hogy megemlékezzünk azokról a Genfben éló' ma gyár testvéreinkről, akik kitartó munkájukkal és tehetségükkel az első sorokba küzdötték fel magukat s nem. zetüket általános elismerés mellett reprezentálják itt, ahol a nagyon is exkluzív jellegű társadalmi és szellemi élet bizony igen gyakran áttörhetetlennek tetsző gátakat emel az ideszakadt idegenek elé. Genfben aránylag nagyon sok magyar cl. Főként diákok, iparosok és akadémiai végzettségű zenészek. Mint külön érdekességet, kell megemlíteni, hogy a magyar zenét mennyire nagyrabecsülik itt. Az előkelőbb kávéházakban főként klasszikus zenekarok játszanak s az ember, ha esténként végigsétál a Lae Leman partján, igen gyakran lesz figyelmes magyaros motívumokkal átszőtt zenedarabokra, melyeket a közönség láthatóan nagy szeretettel hallgat. Az a gárda pedig, mely a magyar szellemiséget reprezentálja, különös megbecsülésre tarthat számot. Mindenekelőtt Dr. Lédermann László professzor nevét kell feljegyeznünk, aki rövid idő alatt a genfi egyetem magántanára lett s ebben a minőségében úgy szerepel, mint a magyar szellemi élet legfőbb és leghivatottabb irányitója. Egyébként ő a Genfben megalakult középeurópai Tudományos Intézet ügyvezető főtitkára, mely intézet a Briand-féle Páneurópa helyett a középeurópai államok gazdasági szövetkezésében látja a kontinens egyensúlyának a helyreállítását. Szintén itt él már évek óta Hevesi Pál, Magyarország rezidens minisztere, akiről magyar körökben nagy szeretettel beszélnek. Fontos külpolitikai szolgálatainak jutalmául a magyar kormány most Madridba helyezte át követi minőségben. Nem lehet kihagyni a névsorból Vágó József magyar építészt, akinek díjnyertes terve alapján épül most az uj népszövetségi palota. A legimponálóbb genfi karriert Dezső Alajos magyar rajzoló futotta meg. Mint újságíró jött ki, aki Úgy, szórakozásképpen néha karrikaturákat is készített. Ma pedig Genfnek legtekintélyesebb politikai karrikaturistája, akinek rajzait a nagy nyugati lapok szinte naponta közük. Állandó szerződése a londoni Illustrated News-zal van, ahonnan fejedelmi fizetést kap. Titkára van és bejáratos a legelőkelőbb körökbe. Kővári Lajosé a legjellemzőbb és talán a legérdekesebb genfi karrier. Mint egyszerű tokkészitő munkás jött ki ide tizenhárom évvel ezelőtt. A háború után altisztnek állott be a magyar delegációhoz. Közben nagyszerűen megtanult franciául, mint autodidakta állandóan képezte magát, annyira, hogy magyar novellákat és regényeket kezdett átültetni franciába, Fordításaival nagy sikere volt, mert úgy a genfi, mint a párisi lapoktól állandóan kapta a megbízásokat. Néhány héttel ezelőtt kiköltözködött Londonba, ahol ki~ ismerteti a súlyos gazdasági válságot, de utal a saját erőnkre, fegyelmezettségünkre, kitartó munkánkra. Utal arra a magyar őserőre, amely bennünket, magyar kisebbséget kivezethet a súlyos gazdasági krízisből. Felhívja a jelenlevők figyelmét, hogy a magyarság meglevő szövetkezeteit, gazdasági egyesületeit, társadalmi szervezettsége utján erö- sitse, meg .Ha a magyar összetartás gazdasági szervezeteinket meg tudja őrizni, akkor a magyarság politikai jogait is könnyebben vívhatja ki. Szüksége van a magyarságnak arra. hogy a hitét, bizalmát és öntudatát ne veszítse el. Mert ha a magyar nép a hitét és bizalmát elveszíti, akkor önmagával hasonlik meg és minden eredményes akció kifejtésére képtelenné válik. A beszéde végén megköszöni a választok bizalmát és ígéretet tesz arra. hogy a jövőben is mipden erejével fog harcolni a parlamentben. Ezzel szemben csak azt kéri. hogy a magyarság a további küzdelmekben is kitartson vezetői mellett. A tetszéssel fogadott beszámoló után a tagozat elnöke köszönetét mond oróf Bethlen Györgynek. a Magyar Pár elnökének és Vásárhelyi János képviselőnek, hogy Gyaluban a nép között megjelentek. Az ülés délután 6 órakor ért véget. Este pompásan sikerült műkedvelői előadást tartottak. amelyen a református Nőszövetég sikeresen működött közre. zárólngosan a magyar irástermékek külföldi propagálásának szenteli idejét. Lapunk állandó genfi munkatársa, Seidner Imre is, mint szerény kertészmunkás kezdte svájci pályafutását. Erős akarattal azonban legyőzte a kezdet nehézségeit, tökéletesen megtanult franciául s ma a Tribune de Geneve-ben nap-nap után olvashatjuk invenciózus riportjait s elmésen megirt politikai cikkeit. Szép pozíciója van Tamás Andrásnak, egv udvarhelyi székely fiuuak, aki itt a magyar külpolitika állandó megfigyelőjének fontos és nagy hozzáértést igénylő feladatait végzi. Nem lenne teljes a galéria, ha Lang Lajos debreceni egyetemi tanárt kihagynék abból. E magyaros hangzású név mögött bennszülött svájci francia család gyermeke rejtőzik. Diákkorában egyszer kirándult Magyarországra s ott annyira szivéhez nőtt a magyar nemzet, hogy nyolc hónap alatt tökéletesen megtanult magyarul. Genfi tartózkodásom alatt különben alkalmam volt vele beszélni s mondhatom, hogy nagy bámulattal kellett konstatálnom ritka nyelvtehetségét. Azóta Magyarországról számtalan cikke .jelent meg nagy külföldi lapokban s a magyar közoktatásügyi kormány érdemei jutalmául egyetemi tanárrá nevezte ki Debrecenbe. Jelenleg ott él családjával s tősgyökeres magyarrá vedlett át. A francia nyelvet tanítja és összeköttetéseinél fogva ma is nagy szolgálatokat tesz külföldön második és talán igazi hazájának. Genf elismerése azonban nemcsak az élőknek jár ki, de a magyarság két nagy halottja iránt is impozáns formában nyilvánul meg. A város egyik legrégibb negyedét járva, ritka örömmel fedeztem fel azt a márványból készült emléktáblát, melyen magyar és francia nyelven a következő áll: „Itt lakott Klapka György, a dicsőséges magyar honvédtábornok, aki 1856-tól 1861-ig tagja volt a genfi községi tanács nak.“ Egyemeletes, szerény kis polgárházon van az emlék, tábla, hová a svájci „Hungária“ diákegyesület minden évben elhozza koszorúját. A másik magyar emlék Bocskay István szobra, mely az úgynevezett Várkertben felállított hatalmas méretű reformációs emlékfai, főalakjai között foglal helyet. A svájciak ugylátszik jólismerték a nagy erdélyi fejedelem szereplésének világtörténelmi jelentőségét, mikor szobrát Kálvinnal, Knox-szai és Cromwellel egy sorba helyezték el. Egyébként az emlékfalat több magyar történelmi dombormű díszíti, melyek mellett mindenütt latin nyelvű magyarázatot találunk. A kis svájci polgár már az elemi iskola padjában megismerkedik a magyar szabadság nagy neveivel. Nálunk Erdélyben ezek a nevek száműzve vannak az iskolai tankönyvekből. És Írunk 1930-at... Kakamy Endre, Genfi magyarok
