Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-24 / 210. szám
/< RTJDAPEb TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24258—927. C/aj-Kofczsvâr, 1730 szepîemoer 24 Szerda ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: Z Évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám. ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. XIII. évfolyam 210-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 penrj'i, félévre 29 pengő, negyedév*! 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. gţ£?aa j ' A magyar sző viharos harca a városházán Izgalmas illésen, zsigó viharban, de mégis magyarul hangzott el a magyar tanácsosok nyilatkozata - Ismeretlen idegenek puccsszerűen vonultak fel, hogy a gyűlést szétzavarják Kolozsvár, szeptember 22.) Nem túlságos könnyedséggel, de a kitartó magatartással végre el lehet érni Kolozsvár város tanácsülésén annyit, hogy ha óriási zajban is, a magyar nyelvű felszólalást végig el lehetett mondani. Az a nyugalom, amit a magyar tanácsosok tanúsítottak, amig ezt elérhették abban az atmoszférában, amit az úgynevezett román blokk a városházára bevitt, kétségtelenül jelentős emberi teljesítmény. A mai siker még távol áll attól a megoldástól, amit a magyarság számára jog szerint biztosítani kell s ma is csak a terror hangok zuhataga között állották meg a helyüket. Annak a már szokássá vált terrormódszernek, amely hátvédet vonultat fel a tanács üléstermébe, meg volt az a következménye, hogy délután, mikor a költségvetésnek a hallgatóság számára unalmas tételeit tárgyalták, előlépett egy csoport, megzavarta az ülést. At akarta venni a szót és a bevonult rendőrség tudta csak visszaszerezni a gyűlés folytatásához szükséges lehetőséget. A magyar nyelv joga A délelőtt 10 órára összehívott tanácsülés csak nagyon későn, tizenegy óra körül kezdődhetett meg. Addig a nemzeti parasztpárt vezetői tartottak megbeszélést Mihali polgármesterrel. A rend fenntartására irányuló eszközöket a polgármester úgy kezelte, hogy ennek következményei nagyon elfajulhattak volna. Majd a liberális-cuzista blokkal folytattak tanácskozásokat arról, hogy ennek a blokknak a kisebbségekkel szembeni eddigi magatartása az ország érdekeire ártalmas. Ezek a tárgyalások azonban — úgy látszik __nem vezettek eredményre. A helyzet nem változott a péntek esti botrány óta. Mikor Mibali polgármester a liberális-cuzista blokkal megjelent az ülésteremben, már megmutatkozott a padsorokba beült csoportok szándéka, mert tapsolni kezdettek. A polgármesternek a publikum e magatartása ellen nem volt egy szava sem. A nemzeti pártiak még nem voltak a teremben s távollétükben nyitotta meg a polgármester az ülést. Catuneau egyetemi tanár, a cuzista román biok éléről a költségvetési bizottság jelentése után szót kért és ezúttal jogilag akart valami magyarázatot adni a magatartásának, de lényegben nem tudott mást mondani, hogy kisebbségi törvény nincs, tehát Romániában nyelvhasználati jog sincs. Az ő magyarázatának konklúziója szerint __ amit nem mondott igy ki — tehát kisebbségi jog sincs Romániában. Ellenben azzal vádolta a magyarokat, hogy provokáló magatartást tanúsítanak. Természetes jog a kisebbségi nyelvhasználat. Socol ’Aurél dr. a román nemzeti parasztpárt kolozsvári szervezetének elnöke állott fel szólásra. Közben a hallgatóságként a teremben ülő csoportok zajongtak és Socol képviselő figyelmeztetésére Mihali polgármester is figyelmeztette ezt a hallgatóságot. Socol Aurél dr. azzal kezdette, hogy az itt élő kisebbségeknek természetadta joguk van anyanyelvűknek a használatára. Ezt a jogot a tanácsüléseken az eddigi uzus is elismerte. A régi liberális tanácsosok, egyetemi tanárok annak idején nemcsak együtt dolgoztak a csak magyarul beszélőkkel, de a liberális kormány olyan rendeletet adott ki, hogy nemcsak szóban, de Írásban, a közigazgatási beadványokban is el kell ismerni a nyelvhasználati jogot. Az Averescu-pártnak a nyelvhasználati jogban messzemenő csúcsai paktumát hozta fel. Bornemissza Sebastian felugrott s az elnök felé azt mondta, hogy Socol képviselő politikát csinál. Ezúttal, már a Socol képviselő beszédének hatása alatt s a nemzeti parasztpárti vezetők erélyesebb fellépésére, a polgármester már nem vette figyelembe a Bornemissza szavait s a háta mögött sem zúgott a beültetett csoport. Socol képviselő kijelentette, hogy azok csinálják a politikát, akik ebből a kérdésből ilyen helyzetet teremtettek. Nemcsak természetes joguk a magyar anyanyelvű tanácsosoknak __fejtette ki tovább__hogy magyarul felszólalhassanak, de egészséges közigazgatást nem is lehet másképpen elképzelni. Hivatkozott arra, hogy a nemzeti párt kulturemberekhez illően teret ad ennek a jognak. A Catuneanu vádjával szemben kijelenti, a magyar tanácsosok nem igaz, hogy politikát akartak itt csinálni. Nem igaz, hogy demonstrálni akarnának, hanem azok demon- trálnak, akik őket provokálják. Candrea, a blokk szónoka. A többség megtapsolta Socol képviselő szavait. A liberális Candrea akart felszólalni a blokkról. Amint beszélni igyekezett, Hatieganu Emil professzor odaszólt: _ Akinek vaj van a fején, as ne menjen a napra. Candrea mind arról akart beszélni, bogy a Keleti Újság mit ir az ő magatartásukról, milyen elítélően számolt be a péntek esti botrányról. Mibali polgármester is többször rászólt, hogy itt nem sajtóról van szó. Candrea, amikor arról beszélt, hogy ő a román közvéleménynek ad hangot, Pop Jonel dr. felállott és erős hangon, kipirult arccal jelentette ki: — Polgármester ur, tisztelt tanács, Candrea ur a román közvéleményt említette, de nincsen erkölcsi joga arra, hogy a román közvélemény nemében beszéljen. — Ilyen emberek sohasem csinálták volna meg Nagyromániát. Még ez is provokálás. Canarea nyelvhasználati elmélete után újból Catuneanu tanár állott fel s erősítette, hogy a magyar tanácsosok provokálóan viselkednek. Ezt azzal magyarázza, hogy a névsorolvasásnál is mind magyarul jelentkeznek. A másik oldalról, ahol a kisebbségek, szociáldemokraták ülnek, zugás hallatszik fel, majd összo- sugás arról, hogy meg kell őrizni a nyugalmat. Ragaszkodunk a nyelv jogához Végre az elnök ráterelte a költségvetés tárgyalására az ülést, közben feszültté lett a hangulat s a magyar tanácsosok egy része kivonult a teendők megbeszélésére. A teremben Marton Ernő és Schwartz Jakab beszéltek románul a zsidó blokk részéről. Marton Ernő deklarációt olvasott fel arról, hogy a költségvetést megszavazzák és kérik a zsidó kórház súlyosan leredukált segélyének a költségvetésbe visszaállitását. Amikor a magyar csoport megjelent ismét a teremben, János Gáspár dr. megválasztott helyettes polgármester kért szót és románul mondotta el röviden: __ a provokálás vádját azzal hárítják el a magyarok, hogy ő most románul szól. __A mi álláspontunk__mondotta__a következő: el vagyunk határozva, hogy semmiféle relációban soha le nem mondunk arról, hogy magyarul beszéljünk. Ezzel azonban nem az a szándékunk, hogy tüntessünk a román nyelv, vagy román nemzet ellen, amellyel mi barátságos egyetértést keresünk. • Magyar nyelven. Ezzel János Gáspár dr, leült, akkorra már felállott szólásra Zágoni István dr. és magyarul kezdett beszélni. Az első mondat után már mindjárt meglátszott, hogy a blokknak nincsen semmi más szándéka, mint a kisebbségekkel való együttműködés megakadályozása. Az előzményekben a magyar csoport mindent megkísérelt, hogy ezt a szándékot tisztázza s ezért előzte meg a Zágoni István dr. beszédét a János Gáspár dr. felszólalása, amire újból kitört a vihar. Candrea, majd Bornemissza adták ki a jeleket a tombolásra, de aztán az egész blokk felállt és kiáltozni kezdett. A magyar tanácsosok és a szociáldemokraták felháborodásuknak adtak kifejezést, de lefékezett nyugalommal viselkedtek. Á blokk igyekezett fülsiketítő lármát csinálni s mögöttük, meg a terem különböző pontjain a beállított publikum-csoportok segítsége most sem maradt el. Zágoni István dr. a nagy zajban ezúttal végigmondhatta, illetve olvashatta a magyar csoport nyilatkozatát, amely a következő: A magyar nyilatkozat. A városi tanács magyar tagjai kijelentik a következőket: _ Kolozsvár város törvényhatóságának (Munieipium) 1930. évi költségvetése olyan régebbi városi pénzügyi rendszeren épült fel, amely rendszernek a gyökeres megváltoztatását tartjuk kívánatosnak. Azok a kísérletek, amelyek a nyomasztóan fenyegető deficit eltüntetését igyekeztek elérni, odavezettek, hogy az összes bevételeknek ijesztően és megengedhetetlenül aránytalan nagy részét a személyzeti kiadások emésztik fel, háttérbe szoritva, részben teljesen mellőzve, azokat a közigazgatási, várospolitikai, szociális és kulturális kötelességeket, amelyek a városnak, mint polgári közösség szervezetének elsőrangú feladatait képezik. Úgy a város hivatalai, mint gazdaságai, üzemei, intézményei és vagyona alapos vizsgálatot igényednek a munkateljesítmény, a hasznosság és a gazdaságosság szempontjából. Kétségtelenül bizonyos az, hogy a lakosság közteherviselési képessége tökéletesen ki van mentve és az eddig ráháritott terhek sokaságát sem tudja hordozni. Minél súlyosabb az általános gazdasági krizis, annál több feladat bárul a városra, e feladatoknak felismeréséről ez a költségvetés nem ad bizonyságot, hanem az ellenkezőjét tükrözi vissza. Mai számunk 12 oldal
