Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-22 / 209. szám

u Km. *VF. m. SVAK. SS Kelymegyei eiékolységnek szomorú, megbontott élete, teljes arculatéval. Azok a százszámra menő akták, ame­lyek a szekrényekben rétegeződnek, vagy amelyek vas­taggá dagadt mellékleteikkel az Íróasztalokon fekszenek, tanúskodhatnak a székely nép tragédiájának egyes moz­zanatairól. — Tönkremegyünk anyagilag — mondja Hinléder Fels Ákos — de ami még fájdalmasabb, erkölcseinkben is kezdenek tönkretenni bennünket. Népünk olyan áram­latokkal találja magát szemben, hogy nagyon nehéz a védekezés. Az állam nem törődik a székely nép mindin­kább elhatalmasodó anyagi bajaival és erről tanúskodik a dobpergés, az elárverezésre kihurcolt bútoroknak re­csegése. Az adóbehajtók nem kimélik az iparosok munkaszer­számait sem. Félelemmel gondolunk még arra is, hogy milyen pusztításokat végez az állam az iskoláztatás te­rén. Ez utóbbi különösen égő sebe vármegyénk székely népének. Ahelyett, hogy magyar nyelvű iskolákat tar­tanának fenn, nehány beköltözött román kedvéért ma­gyar községekkel fizettetik meg a román iskola fenntar­tásának költségeit. Noha eltörölték azt az intézkedést, hogy a községi jövedelmek 14 százalékát iskolacélokra vonják el, itt-ott ezt a rendelkezést ismét felújították. És ez az átkozott névelemzés... • Néwegyelemzés — erről sokat beszélhet a krónika. Zokogva jelenik meg a népirodában egy székely asszony, Keresztes Ignácné, Máté Juliska. Előadja, hogy ő ma­gyar, az ura is magyar. De az uráról kisütötték, hogy görögkatolikus, tehát román, mint hogyha nem lenne elég magyar görögkatolikus a világon?! Ám de a na­gyobb nyomaték kedvéért azt állítják a beavatottak, hogy akit Keresztesnek hivnak; az valaha Cherestesiu le­hetett. Hiába volt apelláta, interveniálás, a minisztérium ezúttal is minden indokolás nélkül, mint annyi esetben, csak azt irta rá az aktákra: Nu se poate! Pedig éppen a napokban a háromszéki magyar tagozat intervenció­jára elrendelték hivatalosan, hogy függesszék fel az ilyen erőszakoskodó néwegyelemzést. A taktikázás, az erőszakos elrománositás azonban más községekben is, Homoródalmástól Galambfalváig egyforma lelkesedéssel folyik. Oláhfaluban például azért csináltak román is­kolát, mert érvelésük szerint, ha egy falut Oláhfalunak hivnak, az akkor is román eredetű község, ha egyébként szmtiszta székelység lakja. A jó urak ellenben elfelejtik, hogy ezt a községet azért hivják Oláhfalunak, mert an­nakidején egy Oláh János nevű ember alapította. Egy másik akta kerül a kezünkbe. Ez arról szól, hogy egyik magyar községben nem támogatják a ma­gyar ttizkárosultakat, noha erre betüszerinti rendelke­zések állanak fenn. Bezzeg, amikor egy román községet ér tűzkár, akkor megyére kiterjedő gyűjtést rendeznek és azonnal megmozdul a hivatalos szív. Egy másik akta arról regél, hogy a lakosság sérelmezei a szarvasmarhá­nak vásárra hajtására vonatkozó uj rendeletét. E ren­delet szerint csak 15 km.-es körzetben szabad lábonhaj- tani a szarvasmarhát. Hát ez bizony ostoba és rossz­akaratú rendelkezés. A székely ember, hogy a marháját eladhassa, kénytelen egyik vármegyéből a másikba néha 50 km.-nyi távolságra is áthajtani a marháját. A vas­úti szállítás költséges és hiányos. Ez az intézkedés külö­nösen most sérelmes, mert a száj és körömfájás miatt vesztegzár alatt volt a marhaállomány és most nyílik alkalma a lakosságnak, hogy vásárra vigye állatjait. Ahelyett hát, hogy a lakosság hóna alá nyúlnának eb­ben a nehéz időben, a lcglehctetlencbb intézkedésekkel vonják el szája elől a megélhetés falatját és csíráztatják benne az engedetlenséget. Ha arra gondolunk, hogy más vármegyében is száz számra gyűlnek a panaszok és hogy egész katafalkját lehet felállítani azoknak a sérelmeknek, amelyeknek szé­lesebb körben nincs látható nyoma, egyszerre ruegder- mesztő valósággá válik, hogy mi az a kisebbségi prob­léma voltaképen Egészen apró mozaikdarabokból áll össze egy népnek a sérelme, amelyekkel nem lehet a Népszövetséghez szaladni — sok értelme úgy sem volna, — de amelyek a maguk látszólagos jelentéktelenségükkel mégis egy felfordult világot jelentenek azok számára, akiket a sérelmek érnek. És a székely nép ennek ellenére nem csügged. A székely népnek lelkében ezer megpróbál­tatás dacára is ott cseng Tompa László költészetének kisharangja: „ne félj!“ (I. e.) Fül, ősr, gége sebészeti szanatórium CLUJ-KOLOZSVÂR P. CUZA VODA 8. (V. BOCSKAI TÉR.) Igazgató főorvos: DR. KOLESZÄR LÁSZLÓ Hogy is állunk a „kalória11 elmélettel? Óvatosan a fogyókúrákkal! — A böjt mint gyógyszer Utóbbi időben kevés szó esett a lapokban is a régebben lépten-nyomor használt „kalória” ki­fejezésről. Nehány évvel ezelőtt a nagyközönség lelkes buzgalommal látott hozzá a kalória elméle­ten felépült táplálkozási rend tanulmányozásához és alkalmazásához, amiben, — valljuk meg — nagy része volt a divatnak, helyesebben a sóvá- nyodni akarásnak. Azonban hamarosan bebizonyosodott, hogy a „kalória” elmélet alkalmazása nem hozta meg min­den esetben a remélt sikert. Nem azért, mintha az elmélet nem helyes alapokon épült volna fel, nem is azért, mintha nem hajtották volna a gyakorlat­ban helyesen végre, hanem más, mélyebben gyö­kerező okai voltak a sikertelenségnek. Azt elmé­letileg könnyű volt megállapitani, hogy például olyan embernek, aki mérsékelt testi munkát végez, (mondjuk sétál), naponta a testsúly minden kiló­jára 35—40 kalóriát fogyaszt. Azt is könnyen meg lehetett állapítani, hogy ezen az alapon egy átlagsulyu 65—75 kilós embernek 2500—3000 ka­lória értékkel bíró tápanyagot kell naponta felven­nie. A kalóriamennyiséget a végzett munka minő­sége szerint emelni, vagy csökkenteni kell, — en­nek elméleti megállapítása sem ütközik semmiféle nehézségbe. Azt is kiszámítja a vegyész boszor­kánykonyhájában, hogy 100 gramm cukor 410, 100 gramm kenyér 280, 100 gramm vaj 810 és 100 gramm hús 160 kalóriát ér. Mindezek a számadatok azonban csak átlag­értékeket adnak! Ideálisan végrehajtani egy kaló­riaelmélet alapján felépített fogyó-kúrát csak úgy lehetne, ha az illető mellett egy vegyész állana és minden ételt pontosan megvizsgálva, állapítaná meg annak kalóriaértékét. Természetesen nem szabad azt sem elfeledni, hogy minden embernek más és más szervezete van, különbözőképpen hasz­nosítja a felvett tápanyagokat, tehát ez is óriási el­térésekre vezethet az elméleti megállapítás rová­sára. Felesleges hangsúlyoznunk, hogy az ételek kalóriaértékét nemcsak azért nehéz állandó szám­mal pontosan kifejezni, mert borjúhús és borjú­hús között nagy különbség lehet a kalóriaérték tekintetében, hanem azért is, mert az ételek kaló­riaértéke nagyon függ az elkészítés módjától, a használt fűszerek, zsir és más főzésnél használt anyagok minőségétől és mennyiségétől. Azután az adagokat is kinos pontossággal kellene lemérni, hogy a siker ideális értelemben bekövetkezzék. A mindennapi életben — megállapítható'* •— ezek a feltételek ritkán vannak együtt meg. Egé­szen helyesen, csak súlyos megbetegedéseknél, vagy életveszedelem esetén kerül sor arra, hogy a kalóriaelméletet teljes szigorúsággal, szakember ál­landó felügyelete mellett alkalmazzák. Ilyen ese­tekben a legszörszálhasogatóbb pontosságnak van helye és az orvos rendeletétől való legkisebb el­térés megbosszulja magát. vAl kalóriaelmélet népszerűségéből főképpen azért veszített, mert a kövérek mint egyedül üdvö­zítőt köszöntötték és a végén az az 1—2 kiló, amit leadtak a kalóriaelmélet alkalmazásával, nem ér­te meg az étrendváltozás okozta szenvedéseket. Sok esetben pedig a siker teljesen elmaradt — a koplaló nagy bosszúságára. Természetesen mindezekért nem lehet hibáz­tatni a szegény „A:afória”-elméletet, a baj, a már elmondottakban gyökeredzik. A fcaíória-elmélefi nem dőlt meg, nem is fog megdőlni, ha alkalmazá­sa nem hozza meg bizonyos esetekben a várt si­kert, a hiba nem az elméletben, hanem a körülmé­nyekben rejlik. Azt azonban feltétlenül hibáztatnunk kell. ha valaki orvos tanácsa nélkül, hallva valamit a kaló­riaelméletről, önmagán kezd kisérletezni, hogy mi­képpen lehet a kalóriaelmélet alkalmazásával fogyni? A fogyókúrák általában nem olyan ártalmat­lanok. mint a köztudatban hiszik. Abból szoktak! kiindulni, hogy a sovány emberek egészségeseb­bek. mint a kövérek és tovább élnek. Előrebo- csájtva, hogy ez alól nagyon sok kivétel van, ez a megállapítás általában helyes. Az is bizonyos, hogy a sovány ember szive sokkal jobban birja a munkát, mint a kövér emberé. így bizonyos lázas betegségeken sovány emberek könnyebben átes­nek, mint a kövérek. A helytelenül végrehajtott soványodás azon­ban sok veszedelmet rejt magában és ezért feltét­lenül szükséges az, hogy a soványitó kúrákat az orvos ellenőrzése mellett hajtsuk végre. A böjt és helytelen táplálkozás legyengítheti a szervezet el­lenállóképességét és ennek igen kellemetlen hatá­sai jelentkezhetnek. Sok esetben a szervezet fel­használt tápanyagai miatt előállott hiány követ­keztében olyan nem várt betegségek léphetnek fel, amelyek szinte megmagyarázhatatlanok volnának, ha nem ismernők azt, hogy a szervezet milyen bonyolódott gépezet. Éppen a szervezet csodálatos reakcióképessé­ge következtében a böjtöt az orvos kitünően fel­használhatja bizonyos betegségek gyógyításánál. Alkalmazása előtt azonban számot kell vetnie az­zal, hogy nem minden szervezet reagál a böjtre azonosan. Például, bizonyos esetekben a böjt a paizs- mirigy tevékenységet csökkenti. Ennek következ­tében az anyagcsere lassúbbá válik, a szív lassab­ban ver, a pulzus szám csökken. A szív munkája a böjt következtében az által is könnyebbé válik, hogy a szivet burkoló zsírréteg apad. Ezeket a ta­pasztalatokat szakorvos szívbetegségek gyógyítá­sánál kitünően felhasználja. Régebben a cukorbetegséget is próbálták bőj- töltetéssel gyógyítani. Még ma is jut ennek a gyógyeljárásnak bizonyos szerep, — ha más for­mában is, a cukorbetegség gyógyításánál. Idült gyomor- és bélbántalmaknál kitűnő gyógyszer a böjt. De beválik vese-, epe- és bor­ba jóknál is. Hangsúlyoznunk kell: a böjt és a fogyókúra csak az orvos kezében gyógyszerek! Ezt nagyon szívlelje meg mindenki, mert könnyen életvesze­delembe kerülhet azért, mert a karcsúság divatjá­nak akart hódolni — és nem értett hozzá.-z. —z. dr. €> M $ fi A vese, hólyag, epe és gyomorbántalmak egyetlen és biztos gyógyszere a hires }> PA PTA WAS! UTHYNIA <( GTrtGTVIZ. Kapható mindenütt. — Főlerakat Clujon: »-- iUIUULllUl!. -- J vioiuftíH *|a* Goldmann Izsák, Piaţa Mihai Viteazul 15. ft ® Ti tan Oberon Oly 3, 4, 5 lám* pásháiözafi Rádiók A technika legutolsó vívmánya A legnagyobb SzeBekSivitáS. BERLIRER Vezérképviselet: Zâna Casei ügynökség Bucureşti, Bulev. Maria 46. Telefonsz: 325-61.

Next

/
Thumbnails
Contents