Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-18 / 205. szám

* 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldala^ ".szám ára 5 lej. ÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. XIII. évfolyam 205-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ IN NUMERAR No. 24236—927. Szavak és tettek Hihetetlen, hogy Titulescu, amikor a munkát serkentő szavakkal elfoglalta az elnöki széket, ne tudott volna a román delegátusok halasztó szándé­káról. S ha ezt a népszövetség tagjai is igy téte­lezik fel: kérdés, megérte-e az elnöki megnyitó pil­lanatnyi sikere egy olyan köz-szólam használatát, amely ezúttal is — és ezúttal veszedelmesen rövid idő alatt _ frázisnak bizonyult. A negyvenmilliónyi kisebbségre nézve pedig az a kérdés: vájjon igy itéli-e meg a szavaknak és a tetteknek egymással való szcmbeállitását _a nép­szövetség? Mert ha nem, csalódásunk teljessé téte­lére azt kell tennie, hogy a genfi kirakatverseuy első diját is _Titulescunak Ítélje oda. 9 Népszövetség nagy napja ii—wiQIEinniin Curtras német külügyminiszter s „Egész Európának meg* kel! értenie a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát!“ A. kisebbségi kérdés, leszerelés, döntőbíróságok fo­kozatos kiegészítése — Nem veszik le napirendről a páneurópai kérdést Irta s Hí nieder Fels Ákos No hiszen megbánhatták a népszövetségi ülés résztvevői is, hogy Titules'cut választották elnökük­nek! A balkáni ország reprezentánsa ezúttal nem a tőle megszokott európai szeretetreméltóskodással, hanem hamisitatlan balkáni nyerseséggel megmon­dotta az uraknak az elnöki székből, hogy a népszö­vetségi dolgokban nem szavakra, hanem tettekre van szükség. Nagy bátorság kellett hozzá: ilyen el­koptatott szólammal foglalni el azt az elnöki széket, amelyért egy sokkal hatalmasabb ország az irigy­ségtől még sárgábbá vált Kina is versengett. Nem tekinthető hálás köszönetnek a megválasztott részé­ről annak megállapítása, hogy eleddig csak a sza­vak uralták a népszövetséget, de ő maga sem igye­kezett — tettekkel uralkodni. Mert az elnöki sza­vak — in optima forma _ezt jelentették. De aki az alvók között egy ilyen gyöngédtelen felébresz­téssel akar uj hajnalt kezdeni a munka számára, annak még a külvilággal is számolnia kell, amely csak abban a várakozásban bocsátja meg a kopott frázis használatát, hogy annak csakugyan a való­ság fog tartalmat adni. ... Tévedünk azonban, ha azt hisszük, hogy Titulescu, az elnöki, székben, ezúttal nem szereret- reméltóan csevegett, hanem nyers..n rendelkezett. Tévedünk! Mert a tettekkel való fenyegetőzés soha nem bizonyult még annyira _ szavaknak, mint éppen az adott esetben. Az ülésszak megnyitása után nemsokára sor került a esi ki magánjavak pa­naszos ügyére. A háború előtt nőm volt éppen elvi­selhetetlen szégyen, ha valaki nem tudta, hogy mi az a „Csiki magánjavak“ ? Ma azonban az egész világ tudja, hogy mi volt az a háború előtt és mi történt vele _ a békekötés után. A csiki székelyek panaszát tárgyaló genfi bi­zottságnak Furughs khán, sztambuli perzsa követ az elnöke. Elhihetjük, hogy ő is tisztában van a kér­déssel, mert ügyismeret nélkül lehetetlen volna rá­nézve a tárgyalások vezetése. De egy friss bizonyí­ték is van az ő ügyismerete mellett: ez a perzsa khán nem érkezhetett meg kellő időre Geníbe s igy szükségessé vált Alakán, párizsi követtel való he­lyettesítése. Alakánnak _ aki rögtön áttanulmá­nyozta a panaszanyagot _ Prokope finn külügy­miniszter segédkezik munkájában. És most jön a szeretetreméltó fordulat. A ro­mán delegáció az ügy tárgyalásának elhalasztását kérte azzal az indokolással, hogy az akták áttanul­mányozása hosszabb időt igényel. Kár volt tehát boszuskodni a tettekkel való fenyegetőzés miatt. Az ügy, amelyben tenni kelle­ne már valamit, még nem ismeretes mindenki előtt. Ismeri ugyan a perzsa khán, ismeri a perzsa követ Párizsban, ismeri a finnországi miniszter, — de nem ismerik még a román delegáció tagjai. Évek óta sajog a csiki székelység nyílt sebe, amelyre nagy fájdalmában végre a világ itélőszéke előtt kellett orvosságot keresnie, tehát ismeri azt ma már az egész világ. A kisebbségi panaszok iránt megvál­tozott végre az egész világfelfogás, a békeakadá­lyok elhárításában a közömbös halogatásokat a megoldásokra hajló belátás kezdi felváltani. A csi­ki vagyonelkobzás „aktáit“ ma már minden újság­olvasó ismeri s minden kávéházi politikus tudja, hogy a megoldás nemcsak a csiki székelység létér­deke, hanem Romániának is _ erkölcsi érdeke. És amikor tenni lehetne már az ügyben, akkor álla­munk érdekképviselői kijelentik, hogy nem tudják miről van szó. (Genf, szeptember 16.) A Népszövetség közgyűlé­sén kedden délelőtt Curtius német külügyminiszter mondotta cl nagy beszládét. Megköszönte azokat a me­leg szavakat, amelyeket az egyes delegáció Stresemann munkájának méltatására találtak, majd igy folytatta: — Ki kell mondanom nypty *u>gy részünkre a Stresemann tevékenysége óta úíKétít egész nemzetközi fejlődés bizonyos csalódást hozott. Az a szilárd elha­tározás, hogy minden háborút egyszer s mindenkorra kiküszöböljünk, kötelességünkké teszi, hogy a háború helyett tíiás olyan eszközöket találjunk, amelyek lehe­tővé tegyék a fölmerülő' problémák megfelelő megoldá­sát. Azon alapelvct hangoztatjuk, 'hogy nem a háború puszta eltiltására van szükség, hanem arra, hogy a konfliktusok okait kiküszöböljük és előző intézkedése­ket tegyünk minden nézeteitédcs békés elsimítására. Németország ebben a tekintetben bizalommal van a Népszövetség iránt és Stresemann külpolitikáját akar­ja követni, szilárdan kitartva alapelvei mellett. Egész Európának meg kell azonban értenie a jelenlegi helyzet teljes tarthatatlanságát, önmagától értetődő dolognak kell tartani azt, hogy a leszerelési konferenciánál: most már végre a jövő év folyamán össze kell ülnie. — A fegyverkezés csökkenése érezhető ugyan, vár az első leszerelési konferencia eredményeként is, azon­ban föltétlenül további lépéseknek kell történni ebben az irányban. — Egy másik fontos probléma, amely­nek a német kormány nagy jelentőséget tu­lajdonit, a már más oldalról is érintett kisebbségi kérdés. — A hatodik bizottságban alkalom nyílik majd, hogy állást foglaljunk a kisebbségi védelem egyes pontjaival szemben, főleg a benyújtott petíciókkal kapcsolatos eljárás tekintetében. A kisebbségi kérdés kezelésénél — és ezt is nagyon fontos belátni — nem külön kérdésekről, hanem a béke biztosításáról van szó. — Egyik állam sem érti jobban — folytatta to­vább — a jelenlegi európai helyzet nyomását, mint Németország. Éppen ezért örömmel üdvözlöm azt az államférfiut, aki az európai kooperáció kérdését a Népszövetség tárgyalására hozta. Általános fölfogás, hogy ezt a problémát a döntő határozatok előtt olyan tanulmá­nyi bizottsághoz kell utalnunk, amelyben benne vannak mind azon államok kikül­döttei, amely államok részt vennének a páneurópai szövetkezésben és akiknek résztvételcrc a probléma előmunkálataihoz szükség vau. Curtius beszéde végén a gazdasági helyzetre tért át, amelyek Németországot talán még jobban sújtják, mint a többi államokat, és amelyekből való kibonta­kozás csak egy európai gazdasági vámunióban) gondol­ható el. Sajnos, hogy ennek a vámuniónak a megvaló­sulása még ngayon sok nehézségbe ütközik. Curtius után Scialoia olasz delegátus szólalt fel. Hangoztatta, hogy a Népszövetség legfontosabb fel­adata a béke biztosítása és erre a legnagyobb garancia a döntőbírósági intézmény fokozatos kiépí­tése. Másik feladat a leszerelési kérdlés megoldása. A nép­szövetségi alapokmány szerint össze kell egyeztetni a leszerelés kérdését a nemzetközi biztonság problémá­jával, amely azonban a leszerelésnek nem előfeltétele. Az olasz delegátus ezután a páneurópai gondolatot méltatta. Az eszme csak lassan és fokozatosan való­sítható meg az útjában álló nagy nehézségek miatt. Procope finn külügyminiszter a világgazdasági vál­sággal kapcsolatos problémákat ismertette és hangoz­tatta a nemzetközi gazdasági együttműködés szükséges­ségét, hogy azokat a módozatokat meg lehessen találni, amelyek mellett a világgazdasági válság leküzdhető legyen. A finn külügyminiszter melegen üdvözölte Briand páneurópai federációs tervét és ismertette a finn kor­mány azon felfogását, hogy a gazdasági együttműködés előbbrevaló a politikai együttműködésnél. A közgyűlés mai délutáni ülésének végén Villegas chiliei fó'delegátus • mondotta el kormánya felfogását a népszövetségi köz­gyűlésen az általános vitában felmerült problémák te­kintetében. Miután a délelőtt folyamán Henderson és Briand . hosszabb megbeszélést folytattak és ennek során meg­egyezés jött létre a két külügyminiszter között, Curtius és Scialoia beszédei után, mindketten javaslatot tettek arra, hogy a 27 európai állam kiküldötteiből tanulmányi bizottság alakuljon, amely részletes vizsgálat tárgyává tegye Pán- Európa kérdését és arról a következő közgyűlésen tegyen jelen­tést. A javaslatot a közgyűlés elfogadta. Marinkovics jugoszláv külügyminiszter a Neue Freie Presse munkatársának nyilatkozott a kérdésről. Szerinte a Népszövetség mostani ülésezése meglehetősen ideges és izgatott volt, éppen a páneurópai gondolat miatt. Az európai delegációk kitértek a probléma meg­oldásának nehézségei elől, amikor a Népszövetség elé vitték a kérdést. Jugoszlávia részére a megoldás nagyon egyszerű. Jugoszlávia kikötésnélkül hajlandó hozzájá­rulni az európai államszövetség gondolatához. A fenn­álló rend és rendszer megjavítása, valamint az esetle­ges igazságtalanságok jóvátétele célszerűen csak utólag történnek meg, előzetesen azonban semmiesetre. Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents