Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-18 / 205. szám

*

1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej.

12 oldala^ ".szám ára 5 lej.

ÁRTI LAP

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94.

XIII. évfolyam 205-ik szám

ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON:

1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő.

Egyes szám ára 20 fillér.

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24236—927.

Szavak és tettek

Hihetetlen, hogy Titulescu, amikor a munkát serkentő szavakkal elfoglalta az elnöki széket, ne tudott volna a román delegátusok halasztó szándékáról. S ha ezt a népszövetség tagjai is igy tételezik fel: kérdés, megérte-e az elnöki megnyitó pillanatnyi sikere egy olyan köz-szólam használatát, amely ezúttal is — és ezúttal veszedelmesen rövid

idő alatt _ frázisnak bizonyult.

A negyvenmilliónyi kisebbségre nézve pedig az a kérdés: vájjon igy itéli-e meg a szavaknak és

a tetteknek egymással való szcmbeállitását

_a népszövetség? Mert ha nem, csalódásunk teljessé tételére azt kell tennie, hogy a genfi kirakatverseuy első diját is

_Titulescunak Ítélje oda.

9 Népszövetség nagy napja

ii—wiQIEinniin

Curtras német külügyminiszter s „Egész Európának meg* kel! értenie a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát!“ A. kisebbségi kérdés, leszerelés, döntőbíróságok fokozatos kiegészítése — Nem veszik le napirendről

a páneurópai kérdést

Irta s Hí nieder Fels Ákos

No hiszen megbánhatták a népszövetségi ülés résztvevői is, hogy Titules'cut választották elnöküknek! A balkáni ország reprezentánsa ezúttal nem a tőle megszokott európai szeretetreméltóskodással, hanem hamisitatlan balkáni nyerseséggel megmondotta az uraknak az elnöki székből, hogy a népszövetségi dolgokban nem szavakra, hanem tettekre van szükség. Nagy bátorság kellett hozzá: ilyen elkoptatott szólammal foglalni el azt az elnöki széket, amelyért egy sokkal hatalmasabb ország az irigységtől még sárgábbá vált Kina is versengett. Nem tekinthető hálás köszönetnek a megválasztott részéről annak megállapítása, hogy eleddig csak a szavak uralták a népszövetséget, de ő maga sem igyekezett — tettekkel uralkodni. Mert az elnöki szavak — in optima forma

_ezt jelentették. De aki

az alvók között egy ilyen gyöngédtelen felébresztéssel akar uj hajnalt kezdeni a munka számára, annak még a külvilággal is számolnia kell, amely csak abban a várakozásban bocsátja meg a kopott frázis használatát, hogy annak csakugyan a valóság fog tartalmat adni.

... Tévedünk azonban, ha azt hisszük, hogy Titulescu, az elnöki, székben, ezúttal nem szereret- reméltóan csevegett, hanem nyers..n rendelkezett. Tévedünk! Mert a tettekkel való fenyegetőzés soha

nem bizonyult még annyira _ szavaknak, mint

éppen az adott esetben. Az ülésszak megnyitása után nemsokára sor került a esi ki magánjavak panaszos ügyére. A háború előtt nőm volt éppen elviselhetetlen szégyen, ha valaki nem tudta, hogy mi az a „Csiki magánjavak“ ? Ma azonban az egész világ tudja, hogy mi volt az a háború előtt és mi történt vele _ a békekötés után.

A csiki székelyek panaszát tárgyaló genfi bizottságnak Furughs khán, sztambuli perzsa követ az elnöke. Elhihetjük, hogy ő is tisztában van a kérdéssel, mert ügyismeret nélkül lehetetlen volna ránézve a tárgyalások vezetése. De egy friss bizonyíték is van az ő ügyismerete mellett: ez a perzsa khán nem érkezhetett meg kellő időre Geníbe s igy szükségessé vált Alakán, párizsi követtel való helyettesítése. Alakánnak _ aki rögtön áttanulmányozta a panaszanyagot _ Prokope finn külügyminiszter segédkezik munkájában.

És most jön a szeretetreméltó fordulat. A román delegáció az ügy tárgyalásának elhalasztását kérte azzal az indokolással, hogy az akták áttanulmányozása hosszabb időt igényel.

Kár volt tehát boszuskodni a tettekkel való fenyegetőzés miatt. Az ügy, amelyben tenni kellene már valamit, még nem ismeretes mindenki előtt. Ismeri ugyan a perzsa khán, ismeri a perzsa követ Párizsban, ismeri a finnországi miniszter, — de nem ismerik még a román delegáció tagjai. Évek óta sajog a csiki székelység nyílt sebe, amelyre nagy fájdalmában végre a világ itélőszéke előtt kellett orvosságot keresnie, tehát ismeri azt ma már az egész világ. A kisebbségi panaszok iránt megváltozott végre az egész világfelfogás, a békeakadályok elhárításában a közömbös halogatásokat a megoldásokra hajló belátás kezdi felváltani. A csiki vagyonelkobzás „aktáit“ ma már minden újságolvasó ismeri s minden kávéházi politikus tudja, hogy a megoldás nemcsak a csiki székelység létérdeke, hanem Romániának is

_ erkölcsi érdeke. És

amikor tenni lehetne már az ügyben, akkor államunk érdekképviselői kijelentik, hogy nem tudják miről van szó.

(Genf, szeptember 16.) A Népszövetség közgyűlésén kedden délelőtt Curtius német külügyminiszter mondotta cl nagy beszládét. Megköszönte azokat a meleg szavakat, amelyeket az egyes delegáció Stresemann munkájának méltatására találtak, majd igy folytatta:

— Ki kell mondanom nypty *u>gy részünkre a Stresemann tevékenysége óta úíKétít egész nemzetközi fejlődés bizonyos csalódást hozott. Az a szilárd elhatározás, hogy minden háborút egyszer s mindenkorra kiküszöböljünk, kötelességünkké teszi, hogy a háború helyett tíiás olyan eszközöket találjunk, amelyek lehetővé tegyék a fölmerülő' problémák megfelelő megoldását. Azon alapelvct hangoztatjuk, 'hogy nem a háború puszta eltiltására van szükség, hanem arra, hogy a konfliktusok okait kiküszöböljük és előző intézkedéseket tegyünk minden nézeteitédcs békés elsimítására. Németország ebben a tekintetben bizalommal van a Népszövetség iránt és Stresemann külpolitikáját akarja követni, szilárdan kitartva alapelvei mellett.

Egész Európának meg kell azonban értenie a jelenlegi helyzet teljes tarthatatlanságát, önmagától értetődő dolognak kell tartani azt, hogy a leszerelési konferenciánál: most már végre a jövő év folyamán össze kell ülnie.

— A fegyverkezés csökkenése érezhető ugyan, vár az első leszerelési konferencia eredményeként is, azonban föltétlenül további lépéseknek kell történni ebben az irányban.

— Egy másik fontos probléma, amelynek a német kormány nagy jelentőséget tulajdonit, a már más oldalról is érintett kisebbségi kérdés.

— A hatodik bizottságban alkalom nyílik majd, hogy állást foglaljunk a kisebbségi védelem egyes pontjaival szemben, főleg a benyújtott petíciókkal kapcsolatos eljárás tekintetében. A kisebbségi kérdés kezelésénél — és ezt is nagyon fontos belátni — nem külön kérdésekről, hanem a béke biztosításáról van szó.

— Egyik állam sem érti jobban — folytatta tovább — a jelenlegi európai helyzet nyomását, mint Németország. Éppen ezért örömmel üdvözlöm azt az államférfiut, aki az európai kooperáció kérdését a Népszövetség tárgyalására hozta.

Általános fölfogás, hogy ezt a problémát a döntő határozatok előtt olyan tanulmányi bizottsághoz kell utalnunk, amelyben benne vannak mind azon államok kiküldöttei, amely államok részt vennének a páneurópai szövetkezésben

és akiknek résztvételcrc a probléma előmunkálataihoz szükség vau.

Curtius beszéde végén a gazdasági helyzetre tért át, amelyek Németországot talán még jobban sújtják, mint a többi államokat, és amelyekből való kibontakozás csak egy európai gazdasági vámunióban) gondolható el. Sajnos, hogy ennek a vámuniónak a megvalósulása még ngayon sok nehézségbe ütközik.

Curtius után Scialoia olasz delegátus szólalt fel. Hangoztatta, hogy a Népszövetség legfontosabb feladata a béke biztosítása és erre a legnagyobb garancia a döntőbírósági intézmény fokozatos kiépítése.

Másik feladat a leszerelési kérdlés megoldása. A népszövetségi alapokmány szerint össze kell egyeztetni a leszerelés kérdését a nemzetközi biztonság problémájával, amely azonban a leszerelésnek nem előfeltétele. Az olasz delegátus ezután a páneurópai gondolatot méltatta. Az eszme csak lassan és fokozatosan valósítható meg az útjában álló nagy nehézségek miatt.

Procope finn külügyminiszter a világgazdasági válsággal kapcsolatos problémákat ismertette és hangoztatta a nemzetközi gazdasági együttműködés szükségességét, hogy azokat a módozatokat meg lehessen találni, amelyek mellett a világgazdasági válság leküzdhető legyen.

A finn külügyminiszter melegen üdvözölte Briand páneurópai federációs tervét és ismertette a finn kormány azon felfogását, hogy a gazdasági együttműködés előbbrevaló a politikai együttműködésnél. A közgyűlés mai délutáni ülésének végén Villegas chiliei fó'delegátus • mondotta el kormánya felfogását a népszövetségi közgyűlésen az általános vitában felmerült problémák tekintetében.

Miután a délelőtt folyamán Henderson és Briand . hosszabb megbeszélést folytattak és ennek során megegyezés jött létre a két külügyminiszter között,

Curtius és Scialoia beszédei után, mindketten javaslatot tettek arra, hogy a 27 európai állam kiküldötteiből tanulmányi bizottság alakuljon, amely részletes vizsgálat tárgyává tegye Pán- Európa

kérdését és arról a következő közgyűlésen tegyen jelentést. A javaslatot a közgyűlés elfogadta.

Marinkovics jugoszláv külügyminiszter a Neue Freie Presse munkatársának nyilatkozott a kérdésről. Szerinte a Népszövetség mostani ülésezése meglehetősen ideges és izgatott volt, éppen a páneurópai gondolat miatt. Az európai delegációk kitértek a probléma megoldásának nehézségei elől, amikor a Népszövetség elé vitték a kérdést. Jugoszlávia részére a megoldás nagyon egyszerű. Jugoszlávia kikötésnélkül hajlandó hozzájárulni az európai államszövetség gondolatához. A fennálló rend és rendszer megjavítása, valamint az esetleges igazságtalanságok jóvátétele célszerűen csak utólag történnek meg, előzetesen azonban semmiesetre.

Mai számunk 12 oldal