Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-17 / 204. szám

UndgeirH és Bethlen romdn- fifíifár közeledésről tárgyallak, francia közvetítéssel, üenfben A legfőbb feltétel a kisebbségi kérdés rendezése (Geaf, szeptember 15.) A Népszövetség őszi ülés— szakán sikerült a kisebbségi kérdést előtérbe hozni. A népszövetségi egyesületek nemzetközi uniója, Limbourg elnök vezetése alatt küldöttséget menesztett Titulcscuhos, a népszövetségi ülésszak elnökéhez. A kül­döttség közölte az elnökkel a legutóbb ho­zott nemzeti kisebbségi,, oktatásügyi, jogi és politikai, valamint gazdasági problémák felöli határozatokat. Titdicsen kijelentet: c a delegációnak, hogy az unió munkássága: élénk figyelemben részesíti és értékeli a kettős szerepet, amelyet az unió, mént a népszövetségi tevékeny.-.ég munkatársa és kritikusa kifejt. Dickinson lord kéric Titulescut, hogy a Népszövetség rendezze az állampolgársággal nem bírók helyzetét. Madgcaru és Bethlen tanácskozásai. Nagy jelentőséget tulajdonítanak politikai körök­ben azoknak a tanácskozásoknak, amelyeket Madgezni miniszter és Bethlen István gróf, magyar miniszterel­nök folytattak két Ízben is. Ezek a tárgyalások élénk megbeszélés tárgyai az egész európai sajtóban. Nyil­vánvaló,. hogy ez alkalommal a szigorúan gazdasági kérdéseken túl szóba került a kisebbségi kérdés is, amelynek rendezése egyik alapfeltétele a jó viszony létrejöttének. Az Adeverul tudósítója a magyar delegáció egyik tagjával folytatott beszélgetést a tárgyalásokról. Az illető szerint a kezdeményezés Magyarország részéről jött és a magyarok a maguk részéről őszintén óhajtják, hogy a legjobb eredményeket érjék el. A tárgyaláso­kat nagy óvatossággal folytatják, nehogy előre veszé­lyeztessék a sikert. (Az Adeverul szerint a magyar de­legáció a budapesti soviniszta köröktől fél és az óva­tosság ezekre vonatkozik.) A lap genfi tudósítója kü­lönben úgy tudja, hogy a megbeszéléseket Franciaor­szág közvetíti. Bethlen minden esetbeim hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország az utódállamokban élő kisebbségek helyze­tének kedvező megoldásával meg fog elégedni s kész arra, hogy ezért cserében beszüntessen minden, revi­zionista agitációt. Ugyancsak ezzel a problémakörrel van összefüggésben az a tény is, hogy Bethlen több Ízben is tárgyalt Guarg,iával, a francia küliigyinimiisz- téi’ium kisebbségi osztályának vezetőjével, aki közelebbről ellátogat Budapestre, majd in­nen Romániába jön, hogy itt a kisebbségi helyzetet tanulmányozza. Útja célja az Adeverul szerint az volna, hogy tapasz­talatai alapján olyan megoldást javasoljon a kisebbsé­gi kérdésre, amely mindkét országot kielégítse. Bethlen István gróf nyilatkozata. (Budapest, szeptember 15.) Bethlen Tstván magyar miniszterelnök egyébként hétfő délután 4 órakor ér­kezett meg Budapestre. Útközben a Bées—budapesti gyorsvonaton nyilatkozott a sajtónak. Kijelentette, hogy Magyarország a páneurópai kérdés olyan megoldásához nem járulhat hozzá, amely a békeszerződésekben kreált helyzet állan­dósulását jelenti. Magyarország hozzájárulásának előfeltétele ezenkívül a kisebbségi kérdés megfelelő megoldása, a leszerelés problémájának elintézése és egy olyan rendelkezés, amelynek eredményeként az egyes államok között fennálló szerződések, amelyek éle más államok ellen irányul, eltűnjenek. Magyarország részéről szükségte­len volt az, hogy véleményét precízebben szögezze ic Genf ben. A magyar tárgyalások előterében inkább a középeurópai gazdasági helyzet állott. Ennek érdeké­ben Bethlen érintkezést keresett Schoberrcl, majd Madgearuval, Marinfcoviccsa! és Zaleskivcl. A varsói konferencián az európai agrárállamok fontos problé­mái kerültek szóba. Magyarország az ottani javasla­tokat természetesen hajlandó efogadni, olyan feltétel­lel azonban, hogy a gazdasági kérdések politikai kér désekkel nem vegyíthetek össze. A külföldi kölcsönről Bethlen kijelentette, hogy ebben a tekintetben Briand- tól megnyugtató választ kapott. Az időpontot majd a magyar kormány fogja meghatározni. A kisantant vámunióról tárgyal. A kisantant államok külügyminiszterei egyébként a három ország közötti vámunióról tárgyaltak. Az ér­tesülések szerint az ügyben elvi megállapodás jött máiis létre, mig a részletes mgebeszélésekct a szakér­tők fogják tovább folytatni. (Genf, szeptember 15.) A népszövetségi közgyű­lés szombat délelőtti ülésén úgy határoztak, hogy a kisebbségi jogvédelem tanulmányozására irányuló né­Geufből jelentik: A népszövetség ma délutáni ülésén, arra való tekintettel, hogy azon gróf Appo- nyi Albertnak, a magyar fődelegátusnak kellett beszélnie, a terem zsúfolásig megtelt. Amikor Apponyi gróf szólásra emelkedett, ha­talmas tapsorkán fogadta. Beszédét azzal kezdte, hogy nem sok mondanivalója van, mivel a magyar kormány a Briand-tervezetre adott válaszában rész­letesen kifejtette álláspontját. így mindössze egy néhány ponthoz akar reflexiókat fűzni. Először is a javaslatot benyújtó Briand ugylátssik az utóbbi időben álláspontot változtatott, mert először azt hangsúlyozta, hogy a politikai és nem pedig á gaz­dasági együttműködést kell létrehozni az európai államok között. Most azonban Briand a gazdasági együttműködést helyezte előtérbe a politikaival szemben. Apponyi szerint az utóbbi a helyes. Meg­említi, hogy a szinajai és varsói konferenciák al­(Bukarest, szeptember 15.) Maniu Gyula mi­niszterelnök __ a bukaresti Lupta hire szerint __ két hónapi szabadságra megy s azoknak a lapoknak a számára, amelyek mindennap kormánybukásról írtak, meglepetés ez a hir, mert a hosszú szabadság annak a jele, hogy a kormány a helyén marad. Â miniszterelnök ez idő alatt több európai fővárost is fel kivan keresni s külföldi kormányokkal fontos tárgyalásokat felvenni. Az Adeverul a politikai helyzetről elmélkedik. Minden intrika és ellenkező híresztelés ellenére is — Írja — kétségtelen, hogy a mai helyzetben az egyetlen megoldás csak a jelenlegi kormány tovább- maradása, vagy pedig egy olyan más kormány, amelyet a nemzeti parasztpárt teljes erővel támo­gat. A liberálisok legalább is, amig Bratianu Vin- tila az elnök, nem kerülhetnek kormányra, mivel a külföldi tőkére szükség van és ez vi­szont nem bízik Bratianuban. Az Averescu-párt nem képvisel elegendő erőt arra, hogy a helyzetnek megfeleljen. Legfennebb Titu- lescura lehetne gondolni, mint miniszterelnökre, ta­lán annál is inkább, mivel ő mindig felette állott a pártoknak és akkor sem lénett be a liberálisok közé, amikor az ő miniszterük ^7olt. Amikor Mânjii annakidején külügyminisztert keresett, felaján­lotta a tárcát Titulescunak, aki hajlandó is volt elfogadni azzal, hogy az összes pártok ismerjék cl, Románia örö­kös külügyminiszterének. Ebbe valamennyi párt bele is ment, azonban éppen Bratianu Vintiláék nem járultak hozzá a Tituleseu, met javaslatot a politikai főbizottság elé utalják. Nép- szövetségi körökben rámutatnak arra, hogy a kisebbsé­gi kérdés most kerül először a tulajdonképpen illeté­kes politikai főbizottság elé és hogy ilymódon. alkalom adódik a kisebbségi problémák egész komplexumának beható megvitatására. Az ülés többi része a főtitkári jelentéshez való hozzászólásokkal telt cl. Délelőtt Motta svájci delegátus mentegette a Népszövetség te­hetetlenségét. Bethlen megérkezett Budapestre. (Budapest, szeptember 15.) Gróf Bethlen István hétfőn délután 4 órakor Budapestre érkezett. Az állo­máson Klebelsberg gróf miniszterelnökhelyettes és Darányi államtitkár várták. Az állomásról egyenesen a temetőbe hajtatott, ahol Vass József kriptáját ke­reste fel és hosszabb ideig időzött. Innen az elhalt csa­ládjához ment, ahol részvétet nyilvánította. kalmasak arra, hogy bebizonyítsák, miszerint noha Magyarország a szomszédállamokkal nem a legna­gyobb politikai barátságban él, de a legyőzhetetlen gazdasági kényszer mégis együttműködésre szo­rítja. A döntőbíráskodással foglalkozva, köszönetét mond a britt külügyminiszternek, hogy ebben a te­kintetben a kisebbségek mellett foglal állást. Majd arról beszél, hogy a túloldalról, a győzők állandóan azt hangoztatják, hogy viseljük el a ránkmért ter­heket. A helyzet azonban az, hogy a békeszerződés­nek nemcsak azokat az intézkedéseit kell szigorúan végrehajtani, amelyek ellenünk irányulnak, hanem azokat is, amelyek nekünk némi jogokat bizto­sítanak. Apponyi beszédét végig nagy figyelemmel és tetszéssel kísérték a népszövetségi ülés résztvevői. kívánságának teljesítéséhez. Argetoianu Berlinből mond hazafelé súlyos kritikát. Argetoianu, a liberális pártnak kétségtelenül egyik legmarkánsabb alakja, aki jelenleg Berlin­ben tartózkodik, rendkívül érdekes intervjut adott a Deutsche Allgemeine Zeitung-nah. A volt liberá­lis miniszter elsősorban is megállapította, hogy Ro­mánia gazdasági helyzete az állam adósságai szem­pontjából nagyon kedvezőnek mondható. Romá­niának van a háborús államok között a legkisebb külföldi és belföldi adósságösszege, mindössze öt-' milliárd aranyfrank, tehát csak kétszerese a háboruelőtti Románia állam- adósságainak. Ezzel szemben az országnak hatalmas kitenneletlen erdői, bányái, petróleuma, szene, halászata, ötszáz­ezer hektár olyan területe van, amelyet az áradá­soktól könnyen meg lehetne szabadítani s amelyek­nek négyötödrésze az államé. Ilyen körülmények között a jelenlegi gazdasági nehézségeket, amelyek a világgazdaság krízisével vannak elsősorban össze­függésben, nem tartja aggasztóaknak. Az agrárreformról is nyilatkozott Argetoianu. Ezt a reformot kizárólag politikai nézőpont­ból szendéitek és hajtották végre — mondotta, _ nem véve tekintetbe a gazdasági következményeket. Így a háború előtti nagybirto­kot szervezetlen, technikailag felkészületlen kis birtokok, törpebirtokok sokaságával helyettesitől* ték. ßpponyl: „11 gazdasási szükségszerűség össze­hozza flagfarországot és az utódállamokat 1“ Románia gazdasági megmentése a Ch cago Tribune szerint: Anglia átveszi a román petroleumfermékek legnagyobb részét (Párizs, szeptember'15.) A Chikagó Tribune hosszabb cikket közölt Románia gazdasági helyze­téről. Á lap azt a nagy jelentőségű értesülését közli, hogy az angol kormány átfogja venni a román petróleumtermékek legnagyobb részét, hogy ezzel is hozzájáruljon a gazdasági krízis áthidalásához. Cserébe viszont Románia az angol hajógyárakban rendeli meg hajóit és angol vállalat fogja felépí­teni a Fekete tengeri román flottabázist. A lap azt is tudja, hogy Olaszország kötelezte magát arra, , hogy teheráru forgalmát angol hajókkal bonyolítsa le és ezenkívül Kisázsiában és Törökországban támogatja Angliát. Mamin mluisztereluok két hónapra külföldre utazik Az elutazás Mr® elsimítja egy időre a kormány változás híreszteléséi

Next

/
Thumbnails
Contents