Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-15 / 203. szám
14 SÍIT. ÉVF. ZI«. BEAM. A legújabb irodalomtörténeti meglepetést: ban édesapja halála megakadályozta, de Ka* tározott szándéka a gyűjtést folytatni. Addig is a feldolgozott anyagot közelebbről ki szán* dékozik adni. Ez az anyag előreláthatólag Domokos Pál Péter Csíkszeredái tanár hozza, aki felfedezte a moldvai csángók népköltészetét és kiszélesítette a magyar dal területét. (Csíkszereda, szeptember 13). Erdélyben különösen pedig a Székelyföldön számosán vannak ismeretlen tehetségek, akik ragyogó lélekkel, emberfölötti kitartással, támogatás nélkül szolgálják az erdélyi magyar kultúra ügyét. Kemény, tragikus sors ez, mely ha néhanapján valamely eset kapcsán nyilvánosságra kerül, csodálatra ragadja az embert. Ennek a sorsnak egyik részese Domokos Pál Péter tanár ia, aki újabban felbecsülhetetlen nagy szolgálatot tett az erdélyi magyar kultúrának, amiről ezidőszerint csak az egészen közelébe tartozók tudnak valamit. kiszélesítette a magyar dal területét, a Szeret folyótól harminc kilométerre Keletre eső Gaiceanáig, kezdve a gyűjtést a Kárpátok keleti lejtőjén. Útja a Dnyeszter parjján fekvő Csöbörcsök- ig vitte, de onnan csalódottan tért meg, mert az 1770 táján még nagy számban élő magyaroknak a nyomát sem lelte fel. Újabban szerzett tudomást róla, hogy ezek a Dnyeszter balpartján mai napig is élnek. További utjáépen olyan irodalomtörténeti meglepetés lesz, mint mondjuk a Kriza vadrózsái. Hogy némi fogalmat nyújtsunk olvasó-* közönségünknek Domokos Pál Péter gyűjtésének rendkívüli értékéről, közöljük egyik gyönyörű csángó népballadáját az eredeti tájszólással, amelynek ő egyébként magyarázatát adja. Ezt a balladát éneklik Bacau környékén a csángók. A dallamnak variánsa nincsen és a szöveg variánsa az ismert „Budai llonau cimü népballada, amelyet Kriza is közölt a vadrózsákban. A gyönyörű csángó népballada a következő: Tanársors. Domokos Pál Péter úgy indult el az élet utján, mint annyi sok ezer elődje. Polgári iskolai tanári oklevelet szerzett 1926-ban Budapesten a matematika, fizika, kémia fő szakcsoportból és ének-zene mellékcsoportokból. Oklevelei alapján a Csíkszeredái róm. kath. tanítóképzőbe nevezték ki ének és zenetanárnak. Tudomására hozták, hogy a román nyelv, irodalom, történelem, földrajz és alkotmánytanból vizsgáznia kell. Ezt a vizsgát még 1926-ban sikeresen le is tette Nagyszebenben. A vizsga után kérvényt nyújtott be a közoktatásügyi minisztériumba, hogy diplomáját nosztrifikálják, 1928-ban választ kapott rá, és kérését minden indokolás nélkül eiutasitották, ■ igy még egyszerű énekmester sem lehetett. Állását el kellett hagynia. A csángók között. A tanítással töltött Károm év alatt szorgalmasan foglalkozott a magyar népdallal, Kodály és Bartók müveit tanulmányozta különös előszeretettel. Bartóknak a magyar népdal cimü munkájában szó van a Bacau környéki csángókról, akiknek népdalai ismeretlenek. A csángó magyarok szomorú sorsáról Bitay Árpád is sorozatos cikkeket irt és már első értekezésében említi a kérdéses irodalmat. Ezeken fellelkesülve elhatározta, hogy idejét a moldvai csángók népköltészetének megismerésére fordítja. Evégből Moldvában kellett huzamosabb időt töltenie, ami meglehetős anyagi áldozatokat kívánt. Domokos Pál Péter nem kunyorált senkitől segítséget, hanem eladta két manuálos értékes harmó- niumját 55.090 lejért, vett egy fényképező gépet, megtörnie a hátizsákot elemózsiával, felpakolta a hegedű jét, ráült egy biciklire és útnak indult Moldvába. Csodálatos az a kitartás és lelkesség, amely- lyel fáradtságot nem ismerve, értékes munkáját végezte. El lehet mondani, hogy neki köszönhető a moldvai csángók népköltészetének a felfedezése és megismertetése. Sikerült a csángók bizalmát megnyernie. Megtanulta énekeiket, balladáikat, hegedűje segítségével 65 éneket kottázott le és szövegeiket leírta. így Iszéenem9 Iszíeném szerelmesz Iszéenem Mejikeé fegyem le sz mejikef vegyem fel. ülle10 lányom ülle sz e ruzamezébe11 Ruzavirág12 szenni koszorúba kötni. Járnok18 meleg esszék14 kik megferésszenek Sz járnok meleg szelek kik erréngesszenek1*. Ud menen ud menen szögien árva asszon Sz elől me géalála15 ed boromállafof17. Jobbodalán viszi vala edeszéendősz18 bomyáé Balódalán viszi vala kéíeszfendősz hornyáé Szarva kézééé19 viszi vala kici20 bomyuckájáf21 Szarva kezeié viszi vala kici bornyuckájáé. Iszéenem Iszéeném szerelmesz Iszteném Ez ed boromálloé ^sz ien22 ed lelkész23 állóé Hát ien haééevém24 le sziró lányeckámoé. O esz megszirüle sző esz visszaraene Háé kerilbe271 veéte bárom fene farkasz“5 E legnagyobb fene farkasz szaváé félfeleié27 Szakasszuk báromba szakasszuk báromba. E közepsző fene farkasz szavát felfelelc Bizon nem bánom ién bízón nem bánom ién. E lekkisszebb fene farkasz szaváé felfelelé Vaj ne szegiené28 vaj ne, vaj ne szegiené vaj ne, Műk esz cak vigyük el e mi ballanginkhoz“9 Sz e mű ballanginkba műk esz nevejjük fel Cienge30 báránhuszvol31 sz genge malacbúszvol. Anyám jedesszányám32 iedesz farkaszányám8'* Eresszen el. ingem erdőbe szééálni Érdébe84 sziééálni35 sz mezébe35 nyúgunni Érdébe sziééálni sz mezébe nyűgunni. Ne menny lányom ne menny szók37 vadászok [járnok38 Şz á fejedet veszik sz á fejedet veszik. Apám iedesszápám40 iedesz41 farkaszápám42 Eresszen el ingem erdébe szééálni Érdébe sziééálni sz mezébe nyúgunni. Ud ménén ud ménén az ő íedesszannya Ud ménén ud ménén az ő íedesszannya. Hojjársz lányim hojjársz, hojjársz lányira [hojjársz Halgassz anyám halgassz. balgassz anyám , [halgassz Anyám lettél lenne43 el szem báééál lenne44c*j£ * 1. Ügy 23. lelkes 2. megyen 24 hogy tevém le 3. szegény 25 körűibe egy 26. farkas 5. nagy 27. beszélni kezdett 6. síró 28. szegényt 7. lángocskáját 29. barlangunkhoz 8. fiacskáját 30. gyenge 9. Istenem 31. bárányhussal 10. Ujj le 32. édesanyám 11. e rózsamezöbe 33. farkasanyám 12. rózsavirág 34. erdőbe 13. járnak 35. sétálni 14. esők 36. mezőbe 15. elrengessenek 37. sok 16. meglátott, találkozott 38. járnak 17. baromállatot 39. s a 18. egy esztendős 40. édesapám 19. között 41. édes 20. kicsi 42. farkasapám 21. bornyucskáját 43. lettél volna 22. s én egy 44. hagytál volna Hatvanöt ilyen és ehez hasonló értékes balladát közöl Domokos Pál Péter, melyek között van olyan is, amelyet még Zsigmond király korában énekeltek ugyanezzel a dallammal. Ezidőszerint nem áll módunkban részletesen foglalkozni az értékes gyűjteménnyel és most mindössze csak a figyelmet hívjuk fel rá; de már most le kell szögeznünk, hogy egy uj kinesforrás nyílik meg a magyar kultúrában, a népdalköltészetnek egy ismeretlen világa, amelynek megismerése rendkívül nagy nyeresége lesz irodalmunknak. Nyirö 'Józsefe y
