Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-11 / 199. szám

5 XIII. ÉVF. 199. SZÁM. JBfiecEraSBaafe Véget értek a romániai katholi- cizmus három napos ünnepségei "1 '■ — I ■ I A nagygyűlés egyike volt a legimpozánsabb egyházi megmozdulásoknak — Az egyház legégetőbb problé­máit tárgyalták meg fl vasárnap! körmeneten mintegy 20.000 ember vett részt (Kolozsvár, szeptember 9.) Vasárnap a katho­likus nagygyűlés második napján a kora délelőtti órákban zsúfolásig megtelt a római katholikus gim­názium udvara, ahol mise után gyülekezett a kö­zönség. A program szerint a megnyitót Majláth G. Károly erdélyi püspöknek kellett volna tartania, akit azonban betegsége akadályozott a megjelenés­ben. így a gyűlést Pacha Ágoston temesvári püs­pök nyitotta meg. Paeha püspök indítványára üd­vözlő táviratot küldenek a Pápának, II. Károly ki­rálynak, a Maniu-kormánynak és Csiszár bukaresti érseknek. Az első előadást Hirschler József dr. tartotta az egyház katholicitálásáról. A tudós főpap rámu­tatott arra a felfogásra, hogy a katholikus egyház­nak csak egy vagyona van, az igazság.Ez az, ami az egyházat universálissá teszi. Hangsúlyozta, hogy a katholicitás nemcsak elv, de egyben feladat is. Az iskolaprobléma. Schill József dr. a katholikus iskolák jelenlegi helyzetét tárta fel. Tizenegy éve annak __ mon­dotta, — hogy iskoláinktól és vagyonúnktól meg vagyunk fosztva, óriási vérveszteséget szenvedtünk s a jelek szerint a lassú, de biztos pusztulásra va­gyunk ítélve. Ki kell küzdjük magunkat a siralom yölgyéből. Ezt pedig csakis a szervezettség utján érjük el. A továbbiakban azt fejtegeti Schill dr., hogy veszélyt csakis a katholikus autonómia és a demokrácia minden vonalon való kiépítésével lehet elhárítani. Dr. Kovács Kandid (Nagyvárad) a katholikus akcióról tartott előadást. Ez minden megmozdulás mozgató ereje. A katholikus akció van hivatva meggyógyítani a modern társadalom vallástalanságát. Báró Szentkereszthy Béla országgyűlési kép­viselőnek kellett volna az iskolaügy második de- cenniumáról beszélnie. Távollétében Gyárfás Ele­mér dr. tartott előadást, a kérdésről. Ismertette hogy tulajdonképpen mi is az erdélyi katholikusok köve­telése iskolatéren. A katholikus iskoláknak nemcsak a nyilvánossági jogra van szükségük __mondotta __ hanem a többségi iskolákkal egyenlő elbánásban kell részesülniök. Végül azzal fejezi beszédét, hogy a közvélemény tegye magáévá a katholikus iskolák támogatásának a kérdését. Betegh Miklós népszövetségi elnök, mint házi­gazda, meleg szavakkal üdvözli a különböző vidékekről ídesereglett katholikus híveket. A nagygyűlés délelőtti programját Szabó István püspök beszéde zárta le. A délutáni tanácskozások. Délután 3 órakor a Marianum tornatermében foly­tatták a tanácskozásokat. Betegh Miklós elnök a kath. sajtó problémáját veti fel és annak fontosságát hangsúlyozza. Egy megindí­tandó lap fenntartása problémájának megoldása azon­ban nem könnyű feladat. Szükség van szellemi munká­sokra és anyagiakra. Az erdélyi katholikus vezetőfér­fiak nem mondanak le a katholikus sajtó kérdésének megoldásáról, de a terv keresztülviteléhez idő kell. Sándor Imre népszövetségi ügyvezető igazgató Egyszerű ujnyomással az ébresztőt megállít. (uK. HÁROM NAGYSÁGBAN Fehér számlap Világító rádió.számlap különleges francia gyArtmTny legmegbízhatóbb precíz ébresztő hosszabb beszámolót tart a kath. Népszövetség munkás­ságáról. Az adott körülményekhez viszonyítva a Nép- szövetség elég szép munkát fejthetett ki. A közgyűlés bizalmat szavaz Sándor Imrének. László Endre bank­igazgató, a katholikus Népszövetség pénztárosa a Nép- szövetség anyagi helyzetéről tesz jelentést. Ezután egy­hangú választással választják meg újból a katb. Nép- nzövetség igazgatójává Sándor Imrét, aki fáradságot nem kímélve, eddig is önzetlenül intézte a Népszövetség ügyeit. György Gábor nagykászoni plébános emelkedik szó­lásra és a nép neveléséről tart mélyenjáró előadást. Hangoztatja, hogy a papokat és tanítókat, az iskolán kiviili oktatás kérdése is kell hogy foglalkoztassa. Az államot pótolhatatlan mulasztások terhelik ezen a téren Éppen ezért, amit az állam elmulasztott a kisebbségek­kel szemben, nekünk kell azt pótolnunk. Megrázóerejii beszédében vázolja a falu határtalan nyomorát és hang­súlyozza, hogy az erdélyi magyarságnak olyan leiké- szekre és tanitókra van szüksége, akiknek érzékük van a falusi nép nyomora iránt. Javaslatában kéri a népkönyvtárak felállítását, továbbá kurzu­sok tartását, ahol a papok és tanítók állandó továbbképzésben részesülnének. Dr. Czifra Kálmán azt javaslatot terjeszti elő, hogy a falu lelkészei valahányszor egy ifjú falujokból a városba távozik, erről értesítsék az illető város katho­likus legényegyletét. Ez által a városba kerülő katholi­kus ifjúság továbbra is támogatásban és irányításban részesülhet Dr. Gyárfás Elemér előadása Dr. Gyárfás Elemér a társadalmi osztályellentétck- ről tartott előadást. Foglalkozik azokkal a támadások­kal, amelyek az katholikus egyházat érik. Az egyház ellenségei azt hangoztatják,, hogy a katholikus egyház támogatja azt a társadalmi rendszert, amely ellentetek okozója és sok igazságtalanságnak a kutforrása. Ezzel az állítással szemben ki kell hangsúlyozni, hogy a kath. egyház sohasem volt olyan elveknek a szószólója, ame­lyek nem a közjót mozdították elő. A jelenlegi kapita­lista rendszernek két természetei lenes kinövése van. Az első a túltermelés, a második pedig a munkanélküliség. Rámutat arra is, hogy jóval Marx és Lenin előtt a katholikus egyház már hangoztatta azokat a szociális elveket, amelyeket a kommunizmus teljesen kiforgatott eredetiségükből. A jelenlegi helyzetet csakis azon az er­kölcsi alapon lehet megoldani, amelyet a katholikus egy­ház képvisel. Ugyancsak vasárnap délután zajlott le a Katholikus Nőszövetség közgyűlése a Marianum dísztermében Hor­váth Árpádné elnöklete mellett. Künnlc Ilus titkári je­lentése után Gálffy Sándor a hitélet fejlesztéséről beszél és foglalkozik a Szent Imre ünnepségek nagy lelki jelentőségével. Az ifjúsági szakosztály nevében Nagy Kató,* a tordai Leányklub tagja tart érdekes beszédet.. Csatári Adél szociális nővér a katholikus Nőszövetség­gel és a szociális nővérek tevékenységével foglalkozik. Hangoztatja, hogy egy közös célt szolgál mind a két. egyesület. A második diszgyiilós. Hétfőn ugyancsak a Marianum dísztermében zajlott le a második diszgyülés. P. Tréfán Leonárd, a kiváló egyházi szónok a katholikus szolidaritás fontosságáról tartott előadást. Ttácz József kolozsvári főgimnáziumi tanár az ifjú­ság védőszentjéről, Szent Imréről emlékezik meg. Kö­szönetét mond a királynak, illetve Maniu miniszter- elnöknek, amiért lehetővé tette, hogy az erdélyi katholi­kusok is tekintélyes számban résztvehettek a Szent Imre ünnepségeken. Gálffy Sándor azt indítványozza, hogy a romániai katholikusok is ünnepeljék meg Szent Imre herceg ha­lálának kilencszázéves évfordulóját. Betegh Miklós elnök is hangsúlyozza, hogy a katho­likus Népszövetséggel szemben megértőbb szellem nyil­vánul meg a kormány részéről, mint az előző években — Ugyanakkor azonban, amikor ezt kihangsúlyoz­zuk, — mondotta — azt sem szabad elfelednünk, hogy mindez azért van, mert a kormány is belátta, hogy a ■Katholikus Népszövetség egyetlen feladata a krisztusi igazság keresése. Csatári Adél szociális testvér, a nők szerepéről a katholikus akcióban; tart tartalmas előadást. A dél­előtti programot Szalag Mátyás dr., az ismert hitszónok „Világi kultúra“ és „Krisztusi kultúra“ című előadása zárta be. Délután a központi oltáregyesület és az euchariszti­kus papiegyesület közgyűlése volt a Marianum díszter­mében. Utána a székely leányok gyűltek össze a Szent Fercnc-rendi kolostor dísztermében. P. Tréfán Leonárd tartott nekik előadást a székely leányok hivatásáról. Slettner Andrea nővér rámutatott arra az útra, amelyen a cselcdsorba jutott leányoknak haladniok kell. Amikor arról beszélt, hogy a székely leányoknak nem az a hivatása, hogy a városban tiszta falusi er­kölcsi felfogásukat nivótlanabbal cseréljék fel és hogy vissza kell menniök a faluba, ahol az édesanya ölelő két karja, a testvéri szeretet, az esti haraiigszó és a virágos rét várja őket, az otthoni emlékek a hallgatóság leg­nagyobb részének könnyeket csaltak a szemébe. A triduumot ünnepélyes Te Deum zárta be. A körraenct. A katholikus nagygyűlés ünnepségeinek legkiemel­kedőbb mozzanata a vasárnapi esti körmenot volt. A hi vei; felvonulása már a kora esti órákban megkezdő­dött. Egymás után jöttek a különböző hitbuzgalmi egye­sületek, jelvényeikkel és zászlók alatt. Mire a menet el­indulhatott, mintegy húszezerre rúgott a résztvevők száma. A körmenet megmozdulása pillanatában kigyul- tak a torony villanyörtéi és néhány perc alatt a főtéri házak földiszitett ablakaiban is fellobbant a fény. Grandiózus látvány volt, amikor az oltári szentség előtt haladó embercsoportok elözönlötték a főteret. Közel egy óra hosszat, tartott, amig a menet megkerülte a Szent Mihály templomot. A szentséget Szabó István, Szatmári apostoli kormányzó vitte. A zenekarok egyházi énekekor játszottak és mire a körmenet njból visszatért a templom ajtajához, abban a pillanatban megszólalt a toronyzene, amely hosszú ideig varázsa alatt tartotta a közönséget. Erdély részére jól bevezetett gramaíonleme- zek eladása céljából. - Ajánlatok „Grama" phon“jelige alatt Societate Generale de Pub­licitate, Carol Schulder & S. Berger, Str- Eugen Carada No.9 Bucureşti-nek cimzendö

Next

/
Thumbnails
Contents