Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-08 / 172. szám
TUI. TVJ, ETC. WZÁM. 3 mKtatrtttoufc " I II 111 III ii ii» I I IT-num miii'i Mit is Jelent az Európai Egyesült Államok gondolata Fransots Marsai szenátor, bankigazgató, Franciaország volt miniszterelnöke nyilatkozik az európai egyesült államok gazdasági értelméről — Mit ér és mit nem ér a nemzetközi kartel- megállapodás — A vámbéke — A siker titka a iínanciális organizáció Tárizs, Julius hő. Brían3 külügyminiszter kérdőivére nagyjában megérkeztek a válaszok. A tömérdek nyilatkozat, újságcikk, konferencia között könnyen elmosódik a lényeg és könnyen zavarossá válik az olvasó előtt, mit is jelent számokban és konkrétumokban a világ- gazdaság szempontjából az európai Egyesült Államok gondolata. Erről a kérdésről beszélgettünk a francia köz- gazdasági élet egyik legkiválóbb vezéralakjával, Francois Marsai, volt miniszterelnökkel, a francia szenátus tagjával és az egyik legnagyobb francia bank a ÍBanque de 1‘ Union Parisienne igazgatójával. 'Ä következő nyilatkozatot adta párizsi szerkesztőnknek: Amerika csodálkozik __ Amerikai közgazdászok és államférfiak bizalmatlanul nézik azt a hatalmas erőfeszítést, amelyet az európai országok egy szorosabb gazdasági egység és egy békés összefogás felé tesznek. Nem igen tudják megérteni, hogy amikor a nagy Amerika olyan egy-kettőre szoros gazdasági egységgé lehetett, miért kell Európában annyit torzsal- kodni az cgymásrautalt sok kis országnak. Elfelejtik azonban ezek a jó urak, hogy Amerika kialakulása egészen más volt, mint az európai országoké. Ott egy kis magból alakult ki a nemzet. Az egész ország gyorsan fejlődött ki és nem is gondolhattak arra, hogy egymással szemben vámokat csináljanak vagy vámsorompóval zárják el határaikat. Europá- ban azonban egész máskép áll a dolog. Itt igen sok kis magból alakult ki a mai Európa és ezeknek a kis csoportoknak évszázadokon keresztül kellett az ellen küzdeniük, hogy az egyik el ne nyomja a másik érdekeit. Franciaország ebből a szempontból tipikus példa, mert mi sem olyan izoláltak nem vagyunk, mint az angolok vagy spanyolok, sem olyan hatalmas egység, mint az oroszok, nekünk tehát igen gyakran kellett megmozdulnunk, nehogy ellenünk mozduljanak meg, védeni érdekeinket, nehogy késő legyen. __Ennek az évszázados tradíciónak a nyomait és emlékeit érezzük Európában még most is, amikor végre a háború ezer szenvedése után és minden tornyosuló, nehézség daeára, azért küzdünk, hogy ne legyen több háború és sikerüljön végre megorganizálni Európát. __De ezek csak belső nehézségek, mert vannak még kívülről jövők is. Itt van az amerikai vámtarifa és itt van az uj angol törekvés, egy uj splendid isolationra az United Empire Scheeme.- Szerencsére azonban, legalább is az európai országok szerencséjére ez a kívülről jövő lökés inkább sietteti, mint hátráltatja Európa egyesülését. Az orosz probléma __ Van azután egy harmadik momentum; Oroszország akaratos elszigetelődése. A Szovjet helyzete a világgazdasági problémákban igen különleges. Belpolitikai okokból, amelyekkel most nem akarok vitába szállni, nem tud és nem is tudhat csatlakozni egy európai kollaborációhoz, amelynek alapja a munka és a tőke együttműködése. __Akár akarjuk, akár nem, le kell mondanunk hát a Szovjettel való együttműködésről. De elég ok-e ez arra, hogy feladjuk az európai együttműködés gondolatát? Egyáltalán nem. Mert ugyan ki mondotta volna a háború előtt, líogy a nyugat meg tud élni az orosz mezőgazdasági termények nélkül és anélkül a piac nélkül, amely szinte korlátlan elhelyezési lehetőséget nyújtott az európai ipar és export számára. Azonban hamarosan kiderült, hogy be lehet tömni ezt a lyukat, amelyet a világpiacokon az eltűnt orosz gabona ütött és ha ma Oroszország gabonájával megjelennék a világpiacon, egy gobona világkrizis elkerülhetetlen lenne. __ Oroszország magunkra hagyott és mi bebizonyítottuk, hogy meg; tudunk élni nélküle. __ A másik kérdés azonban, hogy az Oroszországtól elvágott Európa Angliával vagy Anglia nélkül csinálja meg az európai egységet. Ez a kérdés már sokkal nehezebben megoldható. Angol terv ___Egyes angol körökben az Egyesült Államok gondolata egyre jobban hódit. Csakhogy ők az angol domíniumok államait akarják egyesíteni. Én nem hiszek ennek a vállalkozásnak a sikerében. A közvetlen jövőben sokkal több veszedelmet jelentene Angliára, mint amennyi hasznot. A haszon, vagy az eredmények semmiesetre sem mutatkoznak 50 éven belül, ez pedig igen sovány vigasz lenne az egyre növekvő angol munkanélküli tömegekre. Európára pedig sokkal kisebb veszéllyel járna a vállalkozás, mint Angliára nézve. Mert éppen az angolok által készített statisztikák mutatják, hogy Európának nyersanyag szempontjából sokkal kisebb szüksége van Angliára és annak dominiumaira, mint megfordítva. Angol barátainktól függ tehát majd, hogy a világ három vagy négy gazdasági egységre sza- kad-ef Az Egyesült Államok, a Szovjet mellett Európai Egyesült Államok Angliával, vagy Európai Egyesült Államok és angol Egyesült Államok alakul janak-e? De akárhogy is fordul a dolog, akár három, akár négy gazdasági egységből áll a világ, ezek a gazdasági egységek nem helyezkedhetnek a merev elszigetelődés álláspontjára. Európának semmiesetre sincsenek támadó szándékai, Európa rá van utalva az amerikai nyersanyagra, noha, hála a kolóniák növekvő termelésének, egyre önállóbbá válik azonban ennek dacára is az Európai Egyesült Államok nem irányulhat sem Amerika, sem Oroszország ellen. __ De hát hogyan is kezdődjék az európai államok egyesülése? Mi legyen az alapja a gazdasági és pénzügyi együttműködésnek? __ Szerintem mindenekelőtt át meg át kell hálózni a kontinenst kereskedelmi és ipari megállapodásokkal. Ezeknek a megállapodásoknak, vagy kartelleknek az eladást, a nyersanyagbeszerzést, a piacok felosztását, a termelés szabályozását, az árak megáílapitását, a szabadalmak kicserélését és a temelési metódusok egységesítését kell szabályoznia. __ Ebben az irányban történtek már megállapodások, de Amerika nem vett ezekben részt. Anglia azonban szívesen csatlakozik hozzájuk. __ De akármilyen hasznosak és nélkülözhetetlenek is ezek a megállapodások, nem elegendők. Nagy jóakarat is kell a dologhoz. A vezéreknek hinniök kell az összefogás üdvös és lehető voltában, mert különben a legelső kis, szellő szétfujhatja a nagy erőfeszitéssel összehordott épületet. __Ebben az irányban történtek is már lépések és hinni lehet abban, hogy ez a folyamat folytatódni fog. A vámbéke __ Sokkal nehezebb azonban a vámok kérdése, amely probléma pedig a megegyezés kulcsa. Európa országai között elkeseredett vámháboru folyik. Megszaporodtak az országhatárok, megszaporodtak a partikuláris érdekék, meg a-mesterségesen kitenyésztett iparok. __ Mióta vámbékéről van szó, iszonyú sietséggel igyekszenek az országok minél magasabb nívón stabilizálni. vámtarifájukat s bizony amig ebből valami nyugalmi állapot fejlődhet ki, sok elkeseredett vita és.küzdelem lesz még. __De mégis el kell érkezni a vámbékéhez, mert. ha stabilizáljuk Európában a vámokat, nyugati állapotot teremtünk, egy békés intervallumot, amelynek, feltétlenül meg kell előznie azoknak az egyezményeknek megkötését, amelyek a végén a vámtételek redukálásához vezethetnek. __Ha ez sikerül, az európai államoknak rá kell térniök, hogy vámpolitikájukat egy egységes ipari és egy nyersanyag politikához alkalmazzák. Egységesíteni a piacokat és egységesíteni a nyersanyag beszerzést, ez az európai közgazdasági élet prosperitásának egyik előfeltétele. __De ez nem minden. Mert ha ez sikerül,.akkor még az eljövendő egységes Európának szolid financiális armatúrára is szüksége van. __ Az európaj országok egyesitett érckészlete körülbelül egyenlő az Egyesült Államok érc,képletével, vagyis megközelítőleg 4 milliárd dollár. Csakhogy az amerikai bankszisztema lehetővé teszi egy Kapható; Gyógyszertárakban, droguériákban, illatszertárakbaa sth. Fölerakat: Str. Plantelor 26 ,Tel. 842/93. Bucureşti. *«*v**t****t $■***+** 1500 milliárd, franknyi hitel mozgósítását, mig Anglia, Franciaország és Németország együttesen sem tudnának többet 520—550 milliárd franknál mozgósítani. | — Megfelelő financiális organizációt kell tehát teremteni, hogy az európai országok potenciális energiáit kihasználhassuk. _ Amig ez sikerül, addig is örömmel üdvözölhetjük, hogy Párizsban egyre jobban kialakul egy nemzetközi elfogadványpiac, amely lassanként vetekedhetek a londonival, vagy a newyorkival. Egy ilyen piac, mint ismeretes, a nemzetközi kereskedelemmel összefüggő^ pénzügyi műveletnek nagyrészét magához vonza. Nálunk a helyzet ebből a szempontból igen kedvező. A Banque de France egy év alatt tizmilliárd értékű aranyrudat gyűjtött össze. Ennek megfelelően hitelpotenciája magasabb 30 milliárd franknál. Ha ezt az összeget az elfogadványok finanszírozására használnék fel, a nemzetközi, de különösen az európai kereskedelem tengelye Páris felé fordulna. — Az európai financiális organizációra azt hiszem jó hatással lesz a nemzetközi reparációs bank működése is. Óriási clearinggé kell kinőnie magát a nagy kibocsátó intézetek között, amelyek között állandó kontaktust teremt. Ilyenformán az emisz- sziós intézetek együttműködése állandóvá válik és elkerülhetővé lesz a tőkének az a rendetlen és fejetlen mozgása, amely a kríziseknek leggyakoribb okozója. — íme tehát azt hiszem, hogy amennyiben sikerül a politikai nehézségeket kiküszöbölni, úgy ä modern kapitalista társadalom gazdasági organizációja eléggé fejlett lesz ahhoz, hogy lehetővé tegye egy egységes európai rendszer funkcionálását. Dr. Aigner László. Lelkész urak figyelmébe! Reverendát és papi palástokat egész Erdély- ___ ben a legszebben és a legolcsóbban készít: ■ Huszár András polgári és papi szabó Maros- vásárhely, Bolyai u. 9/a. Szövetek raktáron.
