Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-08 / 172. szám
6 ZZÍ7. »7Z. 773. SZÁM. Súlyos baleset érte a nyolcvansayolc éves Szentgyörgyi Istvánt (Kolozsvár, augusztus 6.) Ügyes-bajos dolgom akadt az öreg Szentgyörgyi Istvánnál. Nyári idő lévén, nem tudtam, hol keressem föl: ferencjózsefuti lakásán, avagy donátuti kertjében. Mult héten láttam, találkoztam vele utoljára. Egy donátuti autóbuszon. Arra felé igyekeztünk mindketten. Én családommal fürdeni mentem. Fürdőruhát, meg elemózsiás kosarat szorongattunk a kezünkben. Pista bácsi egyedül volt, azaz: a botjával. Nó és egy frissen vásárolt kerti fűrésszel. A zsúfolt autóban ő erre vigyázott, ezt szorongatta kezében. Ahogy felszállt, tisztelettel üdvözöltem. Majd megjegyeztem, hogy magas korban van, inkább pihenhetne egy-egy keveset, hiszen éltében dolgozott eleget. — A dologból soha sincs elég — legyintett . . . Micsoda különbség közte és közöttünk. A mai nemzedék fürödni megy tele tarisznyával. A nyolcvannyolcéves öreg ur dolgozni megy ki kertjébe frissen vásárolt szerszámmal. Ml nem tudunk pihenni __ ő nem tud eleget dolgozni. Vájjon nincs okunk egy kicsit szégyenkezni?... Mondom, nem tudtam, lakásán keressem.e fel vagy kertjében. Déli tizenkét óra volt. ügy okoskodtam, hogy Pista bácsi korán kelt, kiment a Dónát útra, rek- kenő meleg is, meg ebéd ideje is van. Talán hazajött már étkezni, meg szundítani. A lakására mentem. Otthon találtam. Ahogy üdvözöltem, észrevettem, hogy az öreg ur fáradt. Színe is az eltelt rövid hét alatt fakóbb lett valamivel. Mentegetőzni kezdtem, bogy pihenésében zavarom s nem engedem,-hogy fáradságát elverje. — Nem fáradság az én bajom — mondta kissé csendesen. — Hát mi más baja lehet az örökké egészséges Pista bácsinak? — Hát kérem, a kon Nyolcvannyolo é — Az olyan nyolcvannyolcéves kor, mint a Pista bácsié, nem baj, hanem ritka Istenáldás. — Ahogy vesszük. Nem régiben egy amerikai orvos — a nevét is megmondta, én elfeledtem — nagy- előadást tartott arról, hogy vájjon az öregség áldás.é vagy teher. Az igaz, bogy a szép, egészséges öreg kor isteni ajándék és földi tisztesség. De azt is elmondta az a hires doktor — s igaza is van —, hogy az öreg embernek nincs már jelenje. Pipadohányt se ér élete. Jövője éppen nincs. Útjában van mindenkinek. Teher önmagának, környezetének. Hogy melyik igaz a kettő közül, nagy kérdés. Tudományos és életkérdés is ez egyszerre. Mig ezeket mondta, hangja megércesedett, előadása, arca megélénkült. Mintha a színpadról hallottam volna. Szinte hamiskás mosolygással folytatta szavait: — De az is igaz kérem, hogy az a tudós doktor azzal végezte előadását, hogy ő szeretné megérni századik születés napját, hogy személyes tapasztalata alapján tudja megmondani: áldás-é a hosszú élet, vagy teher? — Pista bácsi, istennek hála, ezen az utón van... — Baj van, kérem. Nem tudok irni. Fáj a kezem... — Hiszen örömest leírja bármelyik tisztelője, ha valamit diktálni akar, Pista bácsi. — Igen, de a vásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, melynek tagja vagyok, annak kell, hogy Írjak valamit. Sokszorosítani akarják a kezemirását, hát magamnak kell megírni. Még most nem tudom, fáj a karom. — Mi történt? — Hát kérem, beomlott a kutam oldala. Beleestem, azért fáj a fél karom, meg a fél lábam. A csont" jaim összezuzódtak, különösen a lábam. Azon nagy seb is van, puffad. Éppen kezelő orvosa, dr. Reiter lép be. A kötés lekerül a lábról, az orvos nézi, vizsgálja. Magam iis látom, hogy ugyancsak hosszú varrat vörösük á lábszáron. Az öreg ur azonban oda se figyel, hanem folytatja az amerikai témát. — Az öreg embernek bizony nincs mit keresnie se a jelenben, sem a jövőben. Az öreg embernek nem süt a mai, meg a holnapi nap. De van múltja, süt rá aa emlékezet napja. Ami engem illet, folytatta, ma. gamat meghajtva, hálásan köszönöm as istennek, hogy van múltam, adott nekem sok gyönyörű, kedves emléket. Ezekben élek és boldog vagyok, hogy bennük élhetek; hogy rájuk gyönyörűséggel visszagondolhatok. A kezelő orvos közben utasítást ad. Szivére köti a patriáreha művésznek, hogy az utasításhoz tartsa ma. gát, mert különben gondoskodni fog, hogy a sok szép emlék közé jusson egy kemény dorgatórium is, amire majd nem lesz gyönyörűség rágondolnia. E tréfás megjegyzés után dr, Reiter távozik. Ketten maradunk. És Pista bácsi folytatja: Mindennemű aranyere* bántalmat úgy a különösen nyáron oly kellemetlen viszketést, nedvezést, vérzést, mint elhanyagolt eseteket nemcsak enyhit, hanem BIZTOSAN GYÓGYÍT A HAEMORSAN KÚP VAGY KENŐCS. Kapható minden gyógyszertárban. Főraktár: GEA-KRAYER RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, TIMIŞOARA — Annyi és olyan gyönyörű emlékem van a múltból, hogy mind le kellene írnom. Csak kiheverjem ezt a zuzódást, le is irom. Biztatom, hogy kiheveri a arra is, hogy emlékeit vesse papirra. — Meg lesz, amit csak tudok, mindent szépen le fogok irni. Mert kérem, az öreg embernek a jövője az ő múltja. Ha van szép múltja, vannak szép emlékei, érdemes, öregnek lenni. A szép mult és a szép emlé. kék nem halnak meg soha; nem szabad, hogy megengedjük elmúlásukat,.. Hát leirom, ezért irom le, emlékeimet. Elköszöntem az örökifjú aggastyántól, aki most se súlyos balesete miatt panaszkodott, hanem, mert még nem tud irni, dolgozni... Eddig is tudtam, most közvetlenül is éreztem az igazságot: — A szép mult, a szép emlékek nem halnak meg soha! . . . Dr. Kristóf György Egy magyar orvos nagyjelentőségű felfedezésével uj irányt adott a tuberkulózis elleni küzdelemnek (Budapest, aug. 6.) A Királyi Magyar Orvosegye.1 sületben nemrégiben érdekes beszámolót tartott kutatásairól Jancsó István dr., aki a tuberkuiotikus betegségek ellen — minden valószínűség szerint — uj és hathatós fegyvert talált fel. Jancsó István dr. beszá mólójában elmondta, hogy több, mint ötezer betegforgalmat számláló osztályán tehetetlenül látta olyan gyógymód hiányát, amellyel munkaerejében folyton csökkenő betegeken gyorsan és rövid idő alatt lehetne segitenj. Uj eljárása abból a gondolatból született, hogy a beteg szervezetet az úgynevezett antitest fokozott termelésére kell késztetni. Arra gondolt, hogy erre a célra a beteg szervezet által már szelídített kórokozókat, illetve azoknak mérgét, antigénjét használja fel. Ezt úgy érte el, hogy a beteg saját vérsavóját használta fel, amely kétségtelenül tartalmazza, a kórokozó ellenmérgét. Ezt a tervét egy olyan esetben, mikor minden eljárás eredménytelennek bizonyult, — megpróbálta. A beteget saját vérsavójával a vénába be. oltotta. Meglepő eredményt tapasztalt, A láz csekély emelkedés után esett és a vérköpés megszűnt. A váratlan eredmény megdöbbentette, különösen a láz hirtelen zuhanása. — amely a beteg szivét nem hagyta érintetlenül — késztette arra, hogy ezt ia kezelést beszüntesse. De amikor a láz újból kezdődött, s a vérköpés jelentkezett, újból megpróbálta az előbbi módszert — s a beteg láztalan lett, később meghízott és a köpete negatív lett. Előadásában Jancsó István dr. hangsúlyozta, hogy a vénába való oltás a szigorú sterilitás miatt csakis intézetben vihető keresztül. Egy másik eljárást is dolgozott ki, amelynél a beteget nem savóval, hanem saját vérével az izomzatba oltotta be. Ezzel az eljárással azért kísérletezett, mert ily módon a fertőzés nem olyan veszélyes és .a kezelés esetleg majd később — klinikán is keresztülvihető. Az intravenárisan, vérsóval oltott betegek, valamint a saját vérükkel, intramaszkulári- san kezelt betegek esetében ugyanazt a hatást tapasztalta; azzal az eltéréssel, hogy amelyik beteg vérsavós, intravénás oltást kapott, annál gyorsabb és jobb volt az eredmény. Ez kétségtelen előnye a savókezelésnek, de az a hátránya, hogy csakis klinikai ellenőrzés mellett és fekvőbetegeknél lehet alkalmazni. Beszámolójában elmondta Jancsó István, hogy eddig száztizennégy beteget kezelt az általa feltalált eljárással, ezek közül egy hashártya-, egy csont- és egy gégetuberkulózis volt, a többi száztizenegy tüdejére volt beteg. Koch pozitív folyamatot huszonkilenc esetben kezelt és ezek közül később huszonnégy beteg köpete negatív volt. Visszaesés a kezelt betegek közül ed dig csak egyetlen egy esetben fordult elő, aki közben meghűlt, lázas influenzával ágynak esett, újra vért köpött. Ebben az esetben élőiről kezdte a kezelést és a jelek szerint sikerült a beteget teljesen meggyógyítania, amennyiben Koch pozitiv folyamata később nega tiv lett. Előadását nagyon érdekes röntgenfelvételekkel kisérte, melyek az erősen beszűrődött tüdőszövetek alapos javulásáról tettek bizonyságot. Jancsó István dr. rámutatott arra, hogy a vérsavókezelés hatásának me- hanizmusa nehezen magyarázható meg s csak azokat a tényeket tudja felsorolni, amelyek a jövő tapasztalataitól támogatva, hivatottak lesznek a bonyolult kérdés felderítésére. Ezek a következők: 1. A gyógyulási folyamat mindig azonos módon következik be és azonos módon zajlik le. 2. A gyógyultalak tekintett folyamatok elmúlt idő alatt nem újultak ki. 3. Az egészséges ember savójából különleges hatást kiváltani nem lehet. 4. Az eddig rendelkezésre álló vizsgálati eredmények amellett tanúskodnak, hogy a bacillusok elpusztulnak a kezelés hatása alatt. Jancsó István dr., ha a későbbi tapasztalatok az elmondottakat alátámasztják, akkor a tuberkuiotikus betegségek elleni harcban korszakalkotó felfedezést csinált. A kiváló főorvos kísérletei igy számszerűit nagyon szép eredményt mutatnak, ennek a felfedezésnek értékét, használhatóságát csakis a széleskörű tudományos kutatások és az idő hivatott eldönteni. Mindenesetre, még sokévi szorgos klinikai kutatás és kísérletezés szükséges ahhoz, hogy Jancsó István dr. találmá nyáról az orvostudomány kimondhaissa a végső Ítéletet, arac Vidéki szülők zépis'kolás _ gyermekeinek ?dzJnyolai alatt telles ellátását, valamint akár nyilvános iskolában, akár magánúton végzendő tanulmányaikpedr/poph;! felügyeletéi vállalom. Szives tájékozásul közlöm, hogy gyermektel pem amodern hy- giéna mindén követelményének megfelelően van berendezve: egészséges, tágas bálótormek, nagy ebédlő, olvasó és tanuló termek, nagy park, tornaszerekkel és játszóterekkel, télen korcsolya és rodii pályával. Vltamindus, egészséges táplálás mellett a gondjaimra bízott gyermekek testi, szellemi, valamint lelki íejlééése felett személyesen őrködöm. Dr. Hellósné Breicíer Erzsi OfMlM, Chefül Crisului (Alsó Kg. r£sef®«15 273 sz. — Telefon 4Î5. Gyermektelepem megtekintésére az érdeklődő szülőket bármikor szívesen látom.
