Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-08 / 172. szám
KBpsrnm&jfc TIU. ZYF. 172. SZÁM. ban, Bukarestbe nem is látogat el és Sziaajából Velencébe fog visszatérni Az anarchista mozgalmakat a U- berálisok pénzelik Az Adeverul szerdai száma nyílt levelet közöl Mita óh« volt prefektus, jelenleg Falciu megyei képviselőtől. A nyilt levél a közvélemény figyelmét Miha. lache és Gheorghe Bratianu legutóbbi kijelentéseire hívja tfel, amelyek szerint-a Bratianu Vintila körül csoportosult liberálisok támogatják a szélső jobboldali anarchikus mozgalmakat. Bizonyítékul felhozza azt, hogy Falciu megyében egy olyan felforgató tartalmú manifesztumot terjesztettek, amely az Universul nyomdájában készült. Az Universul igazgatója pedig Stelian Popescu, a liberális párt elnöki tanácsának tagja. Ezenkívül az anarchikus mozgalmak sok pénzbe is kerülnek, mivel azok vezetői szegény emberek, csakis egy pénzben erős párt állhat a hátuk megett és ez a tény ismét a liberálisok felé mutat. Tancred két irányba orientálódik A liberális párt belső válsága még korántsem Intéződött- el. Bratianu Gheorghe tovább folytatja akcióját s úgy látszik, hogy legújabban magának, Bratianu Vintilának eddigi legerősebb személyes hivei között is akadnak olyanok, akik a párt regenerálását szükségesnek látják. A Dreptatea, a kormány hivatalos lapja, úgy értesül, hogy Tancred Constantinescu, aki — mint ismeretes —, Bratianu Vintila legszűkebb vezérkarához tartozik, tárgyalásokat folytatott Bratianu Gheorghével, hogy igy arra az esetre is, biztosítsa magát, ha a fiatal Bratianu lenne a párt elnöke. \ Cuvântul ugyancsak a liberálisok belső válságával foglalkozva azt írja, hogy Argetoianu, a párt nagy részétől eltérően, koncentrációs kormányt 'szeretne és egy ilyenben szívesen tárcát vállalna, sőt egy ilyen kormány megalakítására szóló megbízást is elvállalná. Akik a pártokból kikoptak A Viitorul szerdai számában azt azi érdekes értesülést hozza, hogy Bukarestben közelebbről meg fog alakulni a Személyiségek Ligája, amely tulajdonképpen a parlamentarizmus rendszere ellenzőinek klubja lesz. A lap szerint ennek az alakulatnak azok lesznek a tagjai, akik már minden pártot megjártak, sehol sem tudtak érvényesülni, s most ezen a módon akarnak felszínre jutni. A Viitorul élénken tiltakozik az ilyen kísérletezések ellen. Hangoztatja, hogy a parlamenti rendszer a civilizáció fejlődésének volt egyik következménye és azt nem lehet máról-holnapra megszüntetni. Megsemmisítették a nagyváradi városi tanács államié választmányának választását (Nagyvárad, augusztus 6.) A nagyváradi városi tanács, mint tudvalevő a mult hónap 7-én tartotta meg első alakuló ülését, amelyen a négytagú állandó választmányt is megválasztották. Ullmann Sándor, mint a dolgozók blokkjának tanácsosa 11 szavazatot kapott, nagy meglepetésre azonban a törvény határozott rendelkezései ellenére az elnök nem őt, hanem Pogány József tanácsost enunciálta az állandó választmány tagjául. Ullmann akkor tiltakozott az eljárás ellen és bejelentette, hogy megjelenik az állandó választmány ülésén, ahonnan csak karhatalommal engedi magát eltávolíttatni. Közben Ullmannt letartóztatták, a dolgozók blokkja azonban az állandó választmány választását megfellebbezte a temesvári tartományi igazgatósághoz, ahol szerdán tárgyalták az ügyet.. A bíróság több, mint félórai tanácskozás után kimondotta az állandó választmány választásának megsemmisítését és egyben leszögezte, hogy a dolgozók blokkjának joga van egy választmányi helyre. Az Ítéletről előreláthatólag csütörtökön érkezik hivatalos értesítés Nagyváradra s a választás megejtésére a városi tanácsot valószínűleg rendkívüli ülésre fogják összehívni. A letartóztatásban levő Ullmannt egyébként szerdán a rendőrségről az ügyészségre kisérték át. Francia sztrájkoló munkások megtámadták a Belgiumból hozott sztrájktörőket Véres tűzharc a határon, számos sebesüléssel (Párizs, augusztus 6.) Roubaix és Tourcoing- től keletre a belga-francia határon belga munkások és jobbára gubancokból álló ifjúmunkás kommunisták között összeütközések voltak A suhantok a sztrájkoló munkások felbiz- tatására erőszakkal meg akarták akadályozni a határon átkelt belga munkások munkába lépését. Mindkét részen számos sebesülés történt, amikor a határőrség is beleavatkozott a verekedésbe és rendet csinált. Ez nem ment egészen cimán s a küzdő felek a csendőrök közül is tizenhatot megsebesítettek. A karhatalom számos letartóztatást eszközölt. Eoubaixban egyébként 82 gyáripari üzemben a sztrájk általános. Itt a munkások száma 19 ezer 640 volt. 33 nagyüzemben 12 ezer 724 munkás közül több mint négyezer áll sztrájkban és 65 gyárat a sztrájk nem érint, mert a munkaadók megadták a kívánt emelést. A- francia-belga incidens részleteként közlik, hogy az incidensek azután később is megismétlődtek és a nyugalom csak a kora hajnali órákban állott ismét helyre, amikor az országutat mindkét részről megszállták a közeli helyőrségek felriadózott osztagjai. Tegnap reggel óta minden egyes belga munkásszál- litmányt katonai teherautomobilok kisérnek a határra, ahol azután francia katonaság őrizete mellett mennek tovább a belgák a gyárakba. DEőszkSIfsztet vakolati és üveggyártási célokra, aszfaitpoiácsát burkolásra és szigetelésre csak vagontételben szállít Bitumen Román Aszfaitvallalat Rt. Felvilágosítást nyujt: Kémefh Ákos oki. építészmérnök TSrgu-Mures, Str. Pr. Carol 7. AMERIKA HÜBÉRURAI Irta: KILIÁN ZOLTÁN (5.) A szőke nem felelt, csak mosolygott. Deréeey zavarban érezte magát, és Mprleyhez fordult: — Most te is beszélj valamit! Múltadat feltártuk már, állj elő a jelennel! Morley huncutul ránevetett a nőkre. Azután felállt: — Ha megengeded, kicsit táncolni fogunk előbbi Mindenki felugrott, csak Deréeey maradt ülve. — Én nem táncolhatok! — Magának nem is kell! — intett Norreya d’Ayalas. — Itt hagyjuk Lovelyt maga mellett! Kimennek a terembe. A szakszofon nyugtot nem hagyó bugása-sivitása körülölelte őket odakint. Itt bent az asztal mellett csend lett. Deréeey cigarettát vett elő és megkínálta Lovelyt. — Köszönöm, nem kérek és maga se gyújtson ráí — felelte Lovely. — Inkább csak bOKélgetoi szeretnék... Volt már Amerikában 1 — Dehogy, Lovely... hogyan lehettem volna, miből 1 — Hol volt eddig? Merre járt már? — Nagyon szép maga, Lovely... , — Haha... Azt akarja ezzel mondani, talán, hogy nem érdemes elmenni innen, mert helyébe jöritoek a szép nők? — Nem... Nem akarok én semmi mást mondani a világon, csak azt egyedül, hogy maga meneyira szép! — A felesége milyent — Kérem, drága Lovely, ne beaceljiink ide nem tartozó dolgokról.., — De én tudni akarom! — ... Nekem mindenesetre szép... m «Kt hiszem, szép másoknak is.., — Ez kedves magától, kapitány. Szeretem azokat » férfiakat, akik feleségüket dicsérik, — lÉs azokat, akik magát dicsérik? — Engem mindenki dicsér, — És, akit maga szeret, vájjon az dicséri-e a legjobban? — Akiit én szeretek? — mosolygott fel Lovely megint azzal a meleg fölénnyel. Azután elnézett valahova messze, dúdolva a jazz-band besziiremkedo dallamát. Deréeey izgatottan kérdezte újra: — Akit maga szeret, Lovely? — Mit akar róla nudlii ? — Mindenit... Vagy talán semmit... Őszinte vagyok, Lovely, nem akarok tolakodó lenni; de érdekel az, hogy kit szerethet egy ennyire szép nő igazán?... — Csak egy férfit, kapitány, és ezzel meg is van adva a lehetőségek határa. Félistent nem kapok én sem. A kapitány most közelebb húzódott — Morleyt szereti, Lovely? — Jobban tetszett nekem az előbb, mikor a feleségét dicsérte, — igazított a haján valamit Lovely és rákönyökölve mindkét karjával az asztalra, hidat formált két kezével. Erre a táindöklőn fehér hidra fektette az állát. — Maradjunk csak az előbbi eszmekörben, amely boldogságot ad magának és amely kielégíti (magát! — Egy dologról van itt csak szó, — keménykedett a kapitány — a maga szépségéről. Erről tudok csak beszélni egyre, de maga mindig letérit... — Én? — Persze. Ha elragadtatva szólok magáról, a feleségemet juttatja eszembe. Viszont, amikor ugyanezen az alapon én érdeklődöm... — Elfelejti, kapitány, hogy én táncosnő vagyok, maga meg rendezett társadalmi állású családfő. A maga számára csak kedves figyelem lehet, ha valaki a családi élete iránt érdeklődik. • — Bosszú akar ez lenni azért, hogy ‘ai előbb elégedetten Nyilatkoztam a sorsomról? — Nein... néni... de fcvt akar Morleyvel? • — Tehát nem őt* szereti ? * ' '' ’ — Morley Ncrrreyát szereti és nekem eszemágábán sincs zavarni őket. örülök, hogy együtt vannak. •— És a hindu? — A hindu?... Gangsiter ő is... Különben ne akarjon mindent tudni... Szeressen bennünket azzal, amit magunkról adunk... Ki tudja, látjuk-e egymást még valaha?! — Bizonyos, hogy találkozunk még. Morley periodikusan megjelenik az életemben. És amig itt maradnak Budapesten, mindennap látni fogom. — Már nem sokáig maradunk. Horaeenak időnként kedve kerekedik Budapestre jönni, ilyenkor elkísérjük. — Artj hittem, ide szerződtek. — Dehogy, — fojtotta el mosolygását Lovely — nem szerződünk mi sehova sem! — Bocsásson meg, azt gondoltam, hogy artistaság- ból élnek. — Óh, egészen másból... Sajnálom, hogy maga bem táncol, kapitány. — Holnap mit csinálnak? — Mjorleyt kérdezze. Ő visz bennünket itt mindenhova. Nem tudom, mit szeret ezen az unalmas városon. Hogy tud maga itt élni? — Miért? — Kicsi és csendes minden. Szegény — Nekünk, idevalóknak, túlontúl sok történik itt. Nem is hiszi, mennyi! — Leket. De maga nem illik ebbe a keretbe. Fogadjunk, hogy Horace elhozza magát hozzánk! — Ebbe a fogadásba nem mehetek bele, Lovely, annyira bizonyos vagyok abban, hogy megnyerném. Itt születtem, itt is halok meg. Biztos állásom van. Lovely megfogta mosit a kapitány kezét: — Mennyit keres maga ebben a városban? — Keveset. A maguk számaihoz mérten igen keveset. — Mégis? — Vagy ölvén dollárt havonta. Loveiy felállt, odalépett Deréceyhez.,és megeső-' kolta. Azután kiment a 'táncolok közé. •..., ■ — Ml volt ez? Szánalom’?"Gúny,? fci'j^c^iny'lés? —■ suttogta élszégyenülten a kapitány. — Miit akar ez a nő, mulatni rajtam ?... Minek is állok szóba ilyen nép-> seggel. ,i (Folyt, köv.)
